A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.06.26.
A visegrádi együttműködés (V4) tagállamai, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia szükségesnek tartják a katonai logisztikai és védelmi ipari együttműködés erősítését.
Kétnapos rendkívüli ülést tart a jövő héten a parlament.
Egy amerikai tisztségviselő szerint Izrael „a jóindulat jeleként” kivonult a dél-libanoni biztonsági övezet egyes részeiről, Bejrút és Jeruzsálem azonban tagadja ezt.
Venezuelában már 164 halálos áldozata és legkevesebb ezer sérültje van a szerdai földrengéseknek – közölte Delcy Rodríguez, a latin-amerikai ország ideiglenes államfője csütörtökön.
Belföldi hírek:
A visegrádi együttműködés (V4) tagállamai, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia szükségesnek tartják a katonai logisztikai és védelmi ipari együttműködés erősítését – hangzott el a négy ország védelmi minisztereinek csütörtöki tárgyalását követő Budapesti sajtótájékoztatón. Ruszin-Szendi Romulusz, Magyarország honvédelmi minisztere, Robert Kaliňák, Szlovákia védelmi minisztere, Jaromír Zůna, Csehország védelmi minisztere és Władysław Kosiniak-Kamysz, Lengyelország védelmi minisztere megállapodott abban, hogy a jövőben meghívják a V4 együttműködés tagállamainak képviselőit valamennyi olyan hadgyakorlatra, amelyet államuk területén tartanak. Továbbá a NATO következő, ankarai csúcstalálkozóján közösen fogják szorgalmazni az észak-déli logisztikai rendszerek kiépítését a NATO keleti szárnyának megerősítése érdekében. Egyetértettek abban is, hogy az erős visegrádi együttműködés egyben biztonságos Európát is jelent.
Az őrizetbe vett hat tisztviselőből négynek már elrendelte egy hónapra a letartóztatását a Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája csütörtök kora délutánig; valamennyien a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) ügyében indult nyomozás gyanúsítottjai, a pályázatok elbírálásában érintettek – közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője. Bodó Marianna elmondta: az ügyészség valamennyi őrizetbe vett tisztviselő esetében a szökés, elrejtőzés megakadályozása érdekében, továbbá az eljárás jogellenes befolyásolása, valamint a bűnismétlés veszélye miatt indítványozta a letartóztatást, amelyet a nyomozási bíró megalapozottnak talált. A NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága által folytatott nyomozásban felmerült megalapozott gyanú szerint az NKA döntéshozó testülete 2024 decemberétől szabálytalanul 1079 darab, mindösszesen 17 milliárd forintot meghaladó összegű támogatásról döntött.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) feljelentést tesz nemzeti jelkép megsértése miatt – közölte az ellenzéki párt országgyűlési frakcióvezetője csütörtökön a közösségi oldalán. A KDNP felháborítónak tartja, hogy ismeretlen tettesek a magyar nemzeti zászlót az Erzsébet hídról a Dunába dobták. Ez a büntető törvénykönyv szerint bűncselekmény, ugyanis Magyarország zászlajának meggyalázása egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – mutatott rá Rétvári Bence, aki bejegyzéséhez mellékelt egy az Erzsébet-hídon készült fotót a történtekről. Kiemelte: a zászló a nemzet egységét jelképezi, összeköti ezer év magyarságát, és minden magyar ember számára közös szimbólum a piros-fehér-zöld lobogó. „Ez emelkedik magasba a sportversenyeken, ezt tűzzük ki nemzeti ünnepeinken, ezt rajzoljuk közösen a gyerekeinkkel” – fogalmazott, hozzátéve: nem lehet meggyalázni, a Dunába lökni.
Kétnapos rendkívüli ülést tart a jövő héten a parlament. Hétfőn Magyar Péter miniszterelnök várhatóan ismét felszólal napirend előtt, kedden, a határozathozatalok között a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről is szavazhatnak a képviselők. Hallerné Nagy Anikó (Tisza Párt), a parlament alelnöke a házbizottság csütörtöki ülését követően az MTI-nek azt mondta, hogy hétfőn a parlament tagjai megemlékeznek a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákról, majd a napirend előtti felszólalások következnek. Az interpellációk, az azonnali kérdések és a kérdések után az Országgyűlés lefolytatja a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló, valamint a polgármesteri és vármegyei közgyűlési elnöki javadalmazások korlátozásával összefüggő indítványokhoz benyújtott bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitáit.
Külföldi hírek:
Egy amerikai tisztségviselő szerint Izrael „a jóindulat jeleként” kivonult a dél-libanoni biztonsági övezet egyes részeiről, Bejrút és Jeruzsálem azonban tagadja ezt – jelentette csütörtökön az izraeli média. Izrael a libanoni kormánynak tett „gesztusként” megkezdte a Hezbollah libanoni síita szervezet távol tartása érdekében létrehozott dél-libanoni biztonsági övezet egyes részeinek kiürítését – közölte csütörtökön egy amerikai tisztségviselő. A kivonuló izraeli erők helyére a libanoni hadsereg egységeinek kellene bevonulniuk – tette hozzá. A Ynet izraeli hírportál értesülése szerint viszont egy magas rangú libanoni tisztségviselő tagadta, hogy bármilyen izraeli kivonulás történt volna. „Az izraeli hadsereg egyetlen négyzetmétert sem adott fel az általa elfoglalt dél-libanoni területekből” – közölte a libanoni katonai forrás az al-Arabi katari televízióval.
Benjamin Netanjahu egy konferencián kijelentette, hogy Izrael lesz az első ország a világon, amely megoldja a robbanóanyaggal felszerelt drónok globális problémáját. Hangsúlyozva Izrael eddigi katonai sikereit a libanoni Hezbollah terrorista csoporttal szemben – amely gyakran lő ki robbanóanyaggal felszerelt drónokat az izraeli terület felé és a Dél-Libanonban működő IDF-csapatokra -, Netanjahu kijelentette, hogy az izraeli erőfeszítések a terrorista csoport ellen „hihetetlenek” voltak. „Ma már létezik ott egy biztonsági övezet, amely megakadályozza a Hezbollahot és maradványait abban, hogy behatoljanak Galileába, mert ez volt a tervük. Megsemmisítjük az összes földalatti infrastruktúrát” – jelentette ki a miniszterelnök az izraeli önkormányzatok Tel Aviv-i konferenciáján. A jelenlegi harcok során az első személyű nézetű drónok egyre jelentősebb fegyverré váltak a Hezbollah fegyvertárában.
Külföldi hírek (Világ):
Spanyolországban több mint kétszáz haláleset hozható összefüggésbe a nyár első hőhullámával – derült ki a III. Károly Egészségügyi Intézet csütörtöki jelentéséből. A szakemberek statisztikai becslése szerint, amely a napi halálozási megfigyelő rendszeren (MoMo) és a hőmérsékleti adatokon alapul, a vasárnaptól szerdáig tartó időszakban legalább 212 haláleset következhetett be az évszakhoz képest szokatlan kánikula miatt. A hőségepizód első napján, hétfőn 13-an, hétfőn 38-an, kedden 66-an, és az utolsó napon, szerdán 95-en halhattak meg emiatt. Az adatok azt mutatják, hogy a halálesetek túlnyomó többsége az enyhébb hőmérséklethez szokott kantábriai partvidék mentén fekvő közösségekben történt, ahol a legmagasabb, vörös szintű hőségriasztás volt érvényben, és hirtelen több egymást követő napon helyenként 40 Celsius-fok felett volt a nappali hőség.
Venezuelában már 164 halálos áldozata és legkevesebb ezer sérültje van a szerdai földrengéseknek – közölte Delcy Rodríguez, a latin-amerikai ország ideiglenes államfője csütörtökön. Elmondta azt is, hogy a Nemzetközi Valutaalap forrásaiból létrehoznak egy 200 millió dolláros alapot a megsemmisült infrastruktúra, a kórházak és a lakások újjáépítésére. „Több tucat épület összeomlott, és jelenleg is folyik az intenzív mentési munka” – mondta. Hozzátette: az első hivatalos jelentésben még nincs benne a földmozgás által leginkább sújtott, Caracashoz közeli, azóta katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánított La Guaira államból jelentett áldozatok száma. Beszámolt arról is, hogy a következő órákban külföldi mentőcsapatok érkeznek segítségül, és nyugalomra, valamint nemzeti egységre szólította fel a venezuelaiakat.
Kijev az Ukrajna újjáépítéséről szóló gdanski konferencián 10 milliárd euró összértékű, több mint 160 megállapodás aláírására számít – jelentette ki Julija Szviridenko ukrán kormányfő csütörtökön a lengyelországi kikötővárosban. A kétnapos nemzetközi konferencia megnyitóján Szviridenko mellett Donald Tusk lengyel kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is beszélt. Von der Leyen bejelentette: az Európai Unió még csütörtökön átutalja Ukrajnának a következő két évre tervezett 90 milliárd eurós hitel első részletét, 3,2 milliárd eurót költségvetési támogatásra. Emellett a közeli napokban megkezdődik a drónok gyártására szánt hatmilliárd eurós keret kifizetése is az uniós hitelből – mondta az EB elnöke. Hozzátette: mindez bizonyítja, hogy Európa hosszú távon támogatja Ukrajnát.
Oroszország várja a párbeszéd folytatását az amerikai tárgyalókkal az ukrajnai konfliktus rendezéséről – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára csütörtökön újságíróknak Moszkvában. Emlékeztetett Donald Trump amerikai elnök kijelentésére, miszerint az Irán körüli konfliktus lezárultával szándékában áll visszatérni a közvetítéshez az ukrajnai konfliktus rendezésének ügyében. Ezeket az amerikai erőfeszítéseket Peszkov ismételten méltatta. Úgy vélekedett, nem lehet hinni az ukrán média arra vonatkozó állításainak, melyek szerint Trump engedélyezte volna Kijevnek az Oroszország belterületére mért csapásokat. „Nem lehet ilyen (közvetítői) erőfeszítéseket tenni, ha valaki az egyik fél oldalára bevonva rész vesz a háborúban. És természetesen tudjuk, hogy az Egyesült Államok tárgyalócsapata ezt tökéletesen érti, tisztában van ezzel. Mi ebből indulunk ki” – nyilatkozott.
Időjárás:
Ma is mindenütt napos, forró hőségre számíthatunk. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 34 – 38 fok körül alakul.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
