„Ez nem lesz pusztán udvariassági látogatás” – Platthy Iván szerint a vatikáni találkozón érdemi egyházpolitikai kérdések is előkerülhetnek
A Pirkadat szeptember 23-i adásában M. Kende Péter Platthy Iván nyugalmazott címzetes államtitkárral beszélgetett Magyar Péter miniszterelnök másnapi vatikáni látogatásáról és XIV. Leó pápával tervezett magánkihallgatásáról. Platthy szerint a találkozó túlmutathat egy bemutatkozó viziten: finanszírozási, egyházpolitikai és intézményi kérdések is szóba kerülhetnek. A beszélgetés jelentős része az 1996–1997-es előzményeket idézte fel, amikor az akkori kormány és a Szentszék tárgyalásaiból megszületett a vatikáni megállapodás.
Platthy érdemi tárgyalásokra számít
A műsorvezető azt kérdezte, a pápai audiencia tekinthető-e egyszerű protokolláris látogatásnak.
Platthy válasza egyértelmű volt:
„Lehet, és kellene is.”
Úgy tudja, a miniszterelnököt több, egyházi és külpolitikai ügyekkel foglalkozó kormányzati szereplő is elkíséri.
Szerinte már önmagában ez is arra utal, hogy konkrét kérdések megvitatására készülnek.
A mostani helyzet az 1996-os látogatást idézi
Platthy részletesen felidézte az akkori miniszterelnök római útjának előkészítését.
Az ő főosztályuk feladata volt összefoglalni, hogyan alakult 1989 és 1996 között a magyar állam és a katolikus egyház kapcsolata, milyen társadalmi feladatokat vállalt az egyház, és milyen problémák maradtak rendezetlenül.
Az egyik ilyen gond az volt, hogy az állami normatíva és az oktatási intézmények tényleges költségei egyre inkább eltértek egymástól.
A püspöki karral is egyeztettek a római út előtt
Platthy elmondta, hogy az akkori miniszterelnök még a vatikáni látogatás előtt kötetlen megbeszélésre hívta a Magyar Katolikus Püspöki Kar vezetőit.
A találkozó célja az volt, hogy a miniszterelnök első kézből hallja, mely kérdéseket tartják fontosnak az egyházi vezetők, és mely témákat közvetítse Rómában.
Platthy szerint ez a fajta előzetes párbeszéd most is indokolt lenne.
A finanszírozás volt az egyik kulcskérdés
Az 1990-es évek közepén az egyházak finanszírozása még több ponton rendezetlen volt.
Platthy felidézte, hogy a parlamenti pártok sem tudtak konszenzusra jutni egy átfogó egyházfinanszírozási törvényről.
Ekkor merült fel az az elképzelés, hogy a problémák egy részét nemzetközi megállapodásban lehetne rendezni a Szentszékkel.
A rendezetlen egyházi vagyon kérdése is előkerült
Platthy szerint a tárgyalások során felmerült az is, hogy miként lehetne lezárni az egyházi ingatlanok és birtokok ügyét.
A katolikus egyház magyar vezetői azonban jelezték: bizonyos kérdésekben nem dönthetnek önállóan, mert ahhoz a Vatikán hozzájárulása szükséges.
Ez is erősítette egy átfogó államközi megállapodás szükségességét.
A római látogatás után vegyes bizottság alakult
Az 1996-os tárgyalások után magyar–szentszéki vegyes bizottság kezdte meg a munkát.
Ebben a magyar állam és a katolikus egyház képviselői mellett több minisztérium is részt vett.
Platthy szerint a bizottság körülbelül egy évig dolgozott.
Ennek eredményeként született meg 1997. június 20-án a vatikáni megállapodás.
A szerződés hatása túlmutatott a katolikus egyházon
Platthy hangsúlyozta, hogy a megállapodás után a magyar jogrendszert is hozzá kellett igazítani az új szabályokhoz.
Több törvényt módosítottak, hogy az új finanszírozási és intézményi szabályok ne csak a katolikus egyházra legyenek alkalmazhatók.
„Ne legyen pozitív diszkrimináció.”
Szerinte ez volt az egyik legfontosabb elv: a vatikáni megállapodásból következő kedvező szabályokat más egyházak számára is elérhetővé kellett tenni.
Most is felmerülhet a szerződés felülvizsgálata
M. Kende Péter rákérdezett arra, elképzelhető-e, hogy a mostani találkozón valamelyik fél felvesse a vatikáni megállapodás bizonyos pontjainak módosítását.
Platthy azt mondta, a miniszterelnök felkészítő anyagát természetesen nem ismeri, de szerinte lehetnek olyan aktuális kérdések, amelyek túlmutatnak egy udvariassági látogatáson.
Finanszírozási és intézményi témák egyaránt szóba kerülhetnek.
A Pázmány-beruházás is lehet napirendi pont
Platthy példaként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kapcsolódó beruházási kérdéseket említette.
Szerinte ilyen ügyek is alkalmasak arra, hogy egy magas szintű állam–egyház találkozón előkerüljenek.
Azt is valószínűnek tartja, hogy Magyar Péter hazatérése után külön egyeztet majd a katolikus püspöki kar vezetőivel.
Új vegyes bizottság is létrejöhet
Platthy szerint az egyik érdekes kérdés az lesz, hogy a találkozó után létrejön-e egy újabb magyar–szentszéki vegyes bizottság.
Erre jelenleg nincs biztos válasz.
„Hogy ebből egy vegyes bizottság újra létrejön vagy nem, az egy más kérdés.”
Szerinte azonban a korábbi tapasztalat azt mutatja, hogy egy ilyen intézmény alkalmas lehet összetett pénzügyi, jogi és intézményi ügyek rendezésére.
A holnapi találkozó következményei később lesznek igazán láthatók
Platthy szerint a vatikáni látogatás jelentőségét valószínűleg nem azonnal lehet majd megítélni.
A lényeg az lesz, hogy a találkozót követően indulnak-e konkrét tárgyalások, létrejönnek-e új megállapodások, és milyen kapcsolat alakul ki a kormány, a katolikus egyház és a Szentszék között.
A beszélgetést ezért a következő héten már a látogatás eredményeinek ismeretében folytatják.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
