„Nem abba az irányba megyünk, hogy politikai tárgyalások lennének” – Kis-Benedek József szerint csapásra most ellencsapás jön
A Pirkadat június 26-i adásában M. Kende Péter vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő volt. A beszélgetés az orosz–ukrán háború újabb mélységi támadásairól, az orosz olajfinomítók elleni ukrán csapásokról, Moszkva és Szentpétervár sebezhetőségéről, az iráni–amerikai alku bizonytalanságairól, a Hormuzi-szoros megnyitásának nehézségeiről és Izrael libanoni jelenlétének politikai következményeiről szólt. Kis-Benedek szerint sem az ukrán fronton, sem a Közel-Keleten nem látszik gyors lezárás: a katonai logika továbbra is erősebb, mint a diplomáciai.
Mélységi ukrán csapások Oroszországban
M. Kende Péter elsőként az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokról kérdezte vendégét. Kis-Benedek József szerint ezek a mélységi támadások érzékenyen érintik az orosz vezetést, még akkor is, ha katonai értelemben nem bénítják meg Oroszországot.
A politikai hatásuk viszont komoly. Ha Moszkva környékén valami ég, hatalmas füst látszik, akkor nehéz azt kommunikálni a lakosság felé, hogy minden rendben van, és az orosz légvédelem teljes biztonságot ad.
A szakértő szerint a támadások azt bizonyítják, hogy az ukránok képesek pontosan eltalálni mélységi célpontokat. Ez nem tömeges, hanem precíziós támadás volt, amelyhez feltehetően nyugati hírszerzési támogatás is kapcsolódhatott.
Nem csak Amerika adhat céladatot
Kis-Benedek szerint nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy ha az Egyesült Államok nem adna hírszerzési információkat Ukrajnának, akkor az ukránok nem tudnának pontosan célozni. Mint mondta, a briteknek és a franciáknak is vannak ilyen képességeik.
Az ukránoknak ráadásul saját fejlesztésű, egyre komolyabb eszközeik is vannak. A szakértő szerint már olyan drónokkal rendelkeznek, amelyek rakétahajtóművel működnek, nagy sebességgel haladnak, és elektronikai hadviselési képességekkel is támogatottak lehetnek.
Ez megnehezíti az orosz védekezést: nemcsak elfogni nehéz ezeket az eszközöket, hanem a védekező rendszerek működését is meg lehet zavarni.
Moszkva és Szentpétervár sebezhetősége politikai kérdés
A támadásoknak Kis-Benedek szerint nemcsak katonai, hanem belpolitikai jelentőségük is van. Oroszországban is választások lesznek, és az ellenzéki vagy kritikus hangok könnyen felvethetik: ha a fővárost nem tudják megvédeni, akkor milyen állapotban van valójában az orosz hadsereg?
A fronton az orosz hadsereg nem ért el látványos áttörést, bár egy-egy település elfoglalását el lehet adni sikernek. A mélységi ukrán csapások azonban új képet mutatnak: azt, hogy Oroszország belső területei sem érinthetetlenek.
Kis-Benedek Szentpétervár elleni támadásokat is említett, amely különösen érzékeny pont, hiszen Putyin kedvenc városáról van szó.
Krím: nyár, turisták, támadott útvonalak
A Krím is ismét célkeresztbe kerülhet. A szakértő emlékeztetett rá, hogy nyár van, ilyenkor sok orosz indulna a félszigetre pihenni. A Fekete-tenger, a jó idő és a szabadságolási időszak miatt a Krím nemcsak katonai, hanem lakossági szempontból is érzékeny terület.
Ha az ukránok a megközelítési útvonalakat támadják, az korlátozza a civil mozgást, és tovább gyengíti azt az orosz üzenetet, hogy a Krím biztonságos és stabil.
Csapásra ellencsapás
Kis-Benedek szerint az orosz vezetés most azon gondolkodik, hogyan válaszoljon. Oroszország eddig is hajtott végre mélységi támadásokat Ukrajnában, és ezután is fog. A kérdés az, mennyire fokozzák ezeket.
A szakértő szerint a hadműveletek iránya nem a gyors béke felé mutat.
„Nem abba az irányba megyünk, hogy itt politikai tárgyalások lennének” – fogalmazott.
Szerinte most csapásra ellencsapás következik, válaszcsapásokkal és újabb támadásokkal. Ez Ukrajnát is nagyon érzékenyen érinti, különösen azért, mert az orosz támadások gyakran a polgári lakosságot sújtják.
Ukrajna katonai célokat támad, Oroszország városokat is
Kis-Benedek hangsúlyozta: az ukrán támadások elsősorban katonai objektumok, illetve azokat kiszolgáló logisztikai létesítmények ellen irányulnak. Ezzel szemben az orosz támadások között lakóövezeteket, iskolákat és civil infrastruktúrát érő csapások is vannak.
Azt, hogy egy-egy célpontnál pontosan mi volt jelen, Budapestről nehéz megállapítani, de a mintázat szerinte látható: az ukrán fél elsősorban az orosz hadigépezet mélységi ellátási vonalait próbálja zavarni, az orosz támadások pedig szélesebb körben érintik a civil lakosságot.
Putyin nem akar Zelenszkijjel találkozni
A diplomáciai lehetőségekről szólva Kis-Benedek azt mondta: időről időre felmerülnek találkozási javaslatok, de Putyin világosan jelezte, hogy nem kíván Zelenszkijjel leülni.
Az orosz elképzelés szerinte az, hogy katonai győzelem után majd Zelenszkij utódával írnak alá megállapodást. Ez azonban még messze van, és egyelőre nem látszik olyan helyzet, amely gyors politikai rendezéshez vezetne.
Trump és Ukrajna: most éppen támogatás
A beszélgetésben szóba került az amerikai elnök G7-csúcson tett kijelentése is, amely szerint mindent meg kell tenni Ukrajna támogatásáért. Kis-Benedek szerint ez amerikai és európai egyetértést mutat, de M. Kende Péter megjegyzésére a szakértő is érzékeltette: Trump álláspontja időről időre változik.
Most úgy tűnik, mintha az amerikai elnök felismerte volna, hogy ebbe a konfliktusba is be kell avatkozni politikai és támogatási értelemben. A közelgő NATO-csúcs előtt sem biztos, hogy érdemes szembemenni az európai partnerekkel.
Európa és az iráni akció
Az iráni ügy kapcsán Kis-Benedek arról beszélt, hogy az európai országok nemigen vettek részt az amerikai–izraeli logikájú iráni akcióban. A NATO főtitkára ugyan azt hangsúlyozta, hogy a szövetségesek reptereket és infrastruktúrát biztosítottak, de a szakértő szerint ez önmagában még nem katonai támogatás.
A műsorvezető megfogalmazása szerint az európaiak mintha azt üzennék Donald Trumpnak: amit főzött, egye is meg. Kis-Benedek szerint ebben katonai, gazdasági és politikai logika is van, de az alaphelyzet szerinte az, hogy ezt a háborút nem kellett volna elkezdeni.
Netanjahu nyomása és az iráni atomprogram
A beszélgetésben az izraeli miniszterelnök szerepe is előkerült. Kis-Benedek szerint Benjamin Netanjahunak belpolitikai szempontból bizonyítania kell, hogy szükség van a kemény fellépésre Iránnal szemben. Izraeli lakossági támogatása alacsony, ezért számára fontos politikai kérdés, hogy az iráni atomprogram fenyegetését napirenden tartsa.
A szakértő ugyanakkor jelezte: fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy Iránban valóban csendben, titokban zajlik-e tovább az atomprogram. A pontos helyzetet nehéz megítélni, de azt nem zárta ki, hogy Oroszország valamilyen módon segítheti Iránt ezen a területen.
Az alku nem arról szól, ami Izraelt érdekli
Kis-Benedek szerint Netanjahu nem tud mit kezdeni azzal a megállapodási kerettel, amely most az Egyesült Államok és Irán között formálódik. Ez ugyanis nem az izraeli fő követelésről, vagyis Irán atomfegyver-előállítási képességének megsemmisítéséről szól.
A készülő megállapodás inkább gazdasági és kereskedelmi természetű: a Hormuzi-szoros megnyitásáról, az olajforgalom helyreállításáról és a térségi kereskedelmi útvonalakról. Izrael biztonsági érdekei ebben a keretben csak áttételesen jelennek meg.
Hormuz: nem papírszemetet kell felszedni
A Hormuzi-szoros megnyitása a beszélgetés egyik kulcstémája volt. Kis-Benedek szerint a szoros aknamentesítése jóval nehezebb, mint ahogy azt sokan elképzelik.
„Nem úgy működik, hogy a papírszemetet fölveszünk a földről” – mondta.
A tengeri aknák veszélyesek, a tenger mozog, az aknák helyzete nem olyan egyszerűen kezelhető, mint szárazföldön. A szakértő szerint az amerikaiak korábbi állítása, miszerint 48 óra alatt megtisztítanák a szorost, nem reális.
Ráadásul Irán nyugati, hegyes partvidékét megerősítették. Ha a Forradalmi Gárda úgy dönt, hogy támadja a szoroshoz közeli területet vagy az ott mozgó hajókat, akkor a kíséretet biztosító erők is veszélybe kerülnek. Ezért nem tolonganak az európaiak, hogy katonai szerepet vállaljanak ott.
Ki fizet a Hormuzi-szorosért?
M. Kende Péter felvetette: az sem világos, ki kinek fizetne a Hormuzi-szoroson való áthaladásért. Irán is jelentkezhet kártérítési vagy díjigénnyel, az amerikaiak pedig szintén azt mondhatják, hogy az általuk garantált biztonságnak ára van.
Kis-Benedek szerint a legjobb az lenne, ha vissza lehetne tekerni a filmet az elejére, és a hajózás ugyanúgy működne, mint korábban. Az Egyesült Államoknak politikai és gazdasági érdeke, hogy az olajforgalom helyreálljon. Irán viszont azt mondhatja: megtámadták, ezért kártérítés járna neki.
Libanon és az izraeli veszteségek
A megállapodás egyik iráni feltétele a libanoni háború lezárása is lehet, ami Netanjahunak nem kedvez. Az izraeli hadsereg nem vonult ki Libanonból, és a jelenlétnek emberi veszteségei vannak.
Kis-Benedek szerint az izraeli lakosság egy része már azt kérdezi, mi értelme ennek a jelenlétnek, ha emberek halnak meg érte. Emlékeztetett arra, hogy korábban Ehud Barak is éppen az emberveszteség miatt ígérte meg, hogy kiviszi a katonákat Libanonból, és ezt meg is tette.
Most azonban a történelem ismétli önmagát: Izrael újra ott van, a veszteségek nőnek, a politikai ár pedig egyre magasabb.
Figyelni kell a híreket
Az adás végén Kis-Benedek József szerint a nagy nyári hőségben is érdemes figyelni a híreket, mert mind Ukrajnában, mind a Közel-Keleten gyorsan változhat a helyzet. Az ukrán fronton a mélységi csapások új szakaszt jeleznek, a Közel-Keleten pedig a Hormuzi-szoros, az iráni–amerikai alku, Izrael libanoni jelenléte és az iráni atomprogram kérdése egyszerre maradt nyitva.
A szakértő szerint egyik térségben sem látszik közeli, stabil rendezés. A háborúk logikája most erősebbnek tűnik, mint a tárgyalóasztalé, és a következő hetekben az lesz a kérdés, hogy a katonai válaszlépések mennyire szűkítik tovább a diplomácia mozgásterét.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
