A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.09.24.
Magyar Péter miniszterelnök kezdeményezi az országgyűlési képviselők mentelmi jogának eltörlését a közvádra üldözendő bűncselekmények esetében.
Év végére készül el a magyar oktatás stratégiája – közölte az oktatási és gyermekügyi miniszter a közösségi-oldalán.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a héten az ENSZ közgyűlésén kívánja ismertetni országa álláspontját.
Vlagyimir Putyin készen áll az amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal való újabb találkozóra, de ezzel kapcsolatban egyelőre nincsenek konkrétumok – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára.
Belföldi hírek:
Magyar Péter miniszterelnök kezdeményezi az országgyűlési képviselők mentelmi jogának eltörlését a közvádra üldözendő bűncselekmények esetében. Erről szerdán számolt be saját közösségi oldalán. A közvádas ügyekben a hatóságok hivatalból járhatnak el; a javaslat ezért a jelenlegi mentelmi védelem jelentős részét érintené. Ez egyelőre politikai kezdeményezés: a pontos jogszabályi szöveg és az esetleges elfogadás feltételei külön parlamenti eljárást igényelnek. A bejelentés közvetlen előzménye, hogy a Legfőbb Ügyészség három országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta, közöttük a miniszterelnökét is.
Legkésőbb november első felében döntenek az Alkotmánybíróság (Ab) új elnökéről a testület tagjai – közölte az Alkotmánybíróság. Az alaptörvény tizenhetedik módosítása ismét a testület tagjainak hatáskörébe utalta az Ab elnökének megválasztását. Az Országgyűlés múlt kedden fogadta el az Alkotmánybíróság működését érintő egyes törvények ezzel összefüggő módosítását, amely meghatározza az elnökválasztás részletes szabályait. A pályázat részleteiről az Ab azt írta, hogy az alkotmánybírósági törvény pontos határidőket tartalmaz az elnöki pályázat kiírásáról és elfogadásáról, a testület pedig minden esetben ezen határidőket betartva fogja a pályázati eljárást lefolytatni. Közölték, a pályázati kiírás nyilvános, a főtitkárnak törvényi kötelezettsége annak az Alkotmánybíróság honlapján történő közzététele. A beérkező pályázatok a testület tagjai számára megismerhetők lesznek – tették hozzá.
Év végére készül el a magyar oktatás stratégiája – közölte az oktatási és gyermekügyi miniszter a közösségi-oldalán. Lannert Judit már korábban bejelentette, hogy Vissza a jövőbe munkacímmel dolgozni kezdtek egy oktatási stratégián. Szerdai bejegyzésében a tárcavezető a stratégia részleteiről azt írta, külön figyelmet fordítanak majd a gyerekeket körülvevő digitális környezetre, a közösségi média és a mesterséges intelligencia kérdésére. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, „az oktatási stratégia része lesz Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, amelynek társadalmasítását hamarosan megkezdik”. Lannert Judit emlékeztetett, hogy új Nemzeti alaptantervet is kidolgoznak, ugyanakkor jelezte, azt csak alapos előkészítés és kipróbálás után „élesítik” majd. Továbbá átfogó szövegértés-fejlesztési programot is indítanak, kiemelt figyelmet fordítva a nehézségek korai felismerésére és a célzott segítségre, az iskoláknak pedig olyan módszertani támogatást és szakmai mozgásteret adnak, amellyel saját tanulóik szükségleteihez igazíthatják a fejlesztést – tette hozzá.
Külföldi hírek:
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a héten az ENSZ közgyűlésén kívánja ismertetni országa álláspontját. Közlése szerint megvédi az izraeli katonák tevékenységét, és válaszol az Izraelt ért bírálatokra. Felszólalását mára várják, tehát a beszéd tartalmáról egyelőre csak a kormányfő előzetes nyilatkozatai alapján lehet beszélni. A nemzetközi vitában Izrael biztonsági érvei mellett egyre hangsúlyosabbak a gázai civil áldozatokra és az ottani humanitárius helyzetre vonatkozó kérdések. Az ENSZ főtitkára ismét a harcok leállítását, a segélyek beengedését és a kétállami megoldás politikai lehetőségének megőrzését szorgalmazta. Netanjahu elutasítja a népirtással kapcsolatos vádakat, és álláspontja szerint az izraeli hadsereg a fegyveres szervezeteket veszi célba.
Az ENSZ-ben Recep Tayyip Erdoğan török elnök is bírálta a gázai helyzetet, és szélesebb nemzetközi elismerést sürgetett a palesztin állam számára. Egyúttal az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját kérte, mert szerinte a vétójoggal rendelkező öt állandó tag döntő befolyása akadályozhatja a nemzetközi fellépést.
Két palesztin meghalt, további két ember pedig megsebesült szerdán, amikor izraeli légicsapás ért egy járművet a Gázai övezet déli részén, Hán Júnisz nyugati körzetében. Az áldozatokról a helyi egészségügyi dolgozók számoltak be a több különböző hírügynökség. Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy a Hamász egyik pénzügyi vezetőjét vette célba.
Az Izraeli Védelmi Erők egyik tartalékos katonája, Yehiel Leiter izraeli nagykövet fia, súlyosan megsérült egy autós támadásban, amelyre szerdán került sor egy ellenőrzőpontnál a Ciszjordánia középső részén. A támadó a „Bell” ellenőrzőpontnál – ahol a Beit Urból és Ramallahból induló 4436-os és 4437-es utak keresztezik a Jeruzsálem–Tel-Aviv közötti 443-as főutat – állomásozó rendőrautó felé gyorsított, és elgázolta Neria Leitert, aki egy rendőr mellett teljesített szolgálatot – közölték a hadsereg és a rendőrség. Az IDF közlése szerint a helyszínen bevetett katonák lelőtték a támadást végrehajtó elkövetőt. Az izraeli biztonsági tisztviselők Mahmoud Mohammad Sliman néven azonosították a 29 éves férfit, aki a közeli Beit Ur al-Tahta faluból származik. A Magen David Adom mentőszolgálat közlése szerint mentőseik ellátták a katonát, aki az ütközés után eszméletlen állapotban volt. Leitert súlyos állapotban szállították a jeruzsálemi Shaare Zedek Orvosi Központba – közölték az orvosi források.
Külföldi hírek (Világ):
New Yorkban folytatódott az ENSZ közgyűlésének magas szintű ülésszaka. A világ vezetői egyszerre tárgyalnak a közel-keleti konfliktusokról, az orosz–ukrán háborúról, a kereskedelmi útvonalak biztonságáról és az új technológiák kockázatairól. António Guterres ENSZ-főtitkár felszólalásában a háborúk lezárását és a nemzetközi intézmények megújítását sürgette. Külön kiemelte a mesterséges intelligenciát: úgy látja, az országoknak közös szabályokra, a kockázatokat ellenőrző független mechanizmusokra és az információk megosztására van szükségük. A főtitkár megbízatása az év végén jár le. Beszédét ezért személyes politikai mérlegvonásként is figyelték, de legfőbb üzenete a sürgős nemzetközi együttműködés volt.
Donald Trump amerikai elnök ugyanott jóval keményebb hangot ütött meg Iránnal szemben. Felszólalásában súlyos következményeket helyezett kilátásba, ha nem születik megállapodás az iráni nukleáris kérdésben. A beszéd után ugyanakkor azt mondta, folytatódnak az egyeztetések Teheránnal, és szerinte végül létrejöhet egyezség. Konkrét megállapodást egyelőre nem jelentettek be.
Az ukrajnai háború ügyében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump az ENSZ-közgyűlés mellett találkozott. Zelenszkij azt szeretné elérni, hogy az energia-infrastruktúra elleni csapásokat mindkét fél szüntesse be. Ukrajna jelezte, hogy kész lenne leállítani az orosz olajlétesítmények elleni támadásokat, ha Oroszország abbahagyná az ukrán energetikai hálózat támadását. Ebből azonban még nem következik tűzszünet: Moszkva részéről nem érkezett olyan elfogadott vállalás, amely lezárná a kérdést. Zelenszkij további amerikai légvédelmi eszközöket, köztük Patriot-rendszereket is sürgetett. Elmondása szerint az Egyesült Államok készséget mutat a segítségre, de a kért eszközökről egyelőre nincs végleges válasz.
A diplomáciai tárgyalásokkal párhuzamosan folytatódnak a támadások. Ukrán tisztviselők szerint orosz rakéták és drónok több régiót értek, öt ember életét követelve. Zelenszkij közben két orosz olajfinomító elleni ukrán csapásról beszélt. Trump az üzemanyagárakra gyakorolt hatást is szóba hozta; az elnök szerint az orosz létesítmények elleni támadások a dízel árára is hatnak. Kijev azzal érvel, hogy az orosz energetikai létesítmények elleni fellépés válasz az ukrán áram- és hőellátást érő csapásokra.
Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat ismét elérhetővé Magyarország számára, valamint helyreállhat az érintett magyar egyetemek hozzáférése az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz – közölte a brüsszeli testület szerdán. A brüsszeli testület közleménye szerint Magyarország megfelelően kezelte azokat a korábban azonosított jogállamisági problémákat, amelyek veszélyeztethették az Európai Unió költségvetését. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a döntéssel kapcsolatban kijelentette: Magyarország fontos lépéseket tett a jogállamiság megerősítése és az unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében, ezért a bizottság 4,2 milliárd euró felszabadítását, valamint az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz való hozzáférés helyreállítását javasolja a magyar hallgatók és kutatók számára. „Örülök, hogy újra teljes mértékben élvezhetik majd az unió által teremtett lehetőségeket. Ez is azt mutatja, hogy a reformok eredményre vezetnek” – tette hozzá.
A nemzetbiztonsági szolgálatok részvételével országos információvédelmi központot hoz létre a brit kormány az álhírek terjesztése és a külföldi beavatkozási kísérletek ellen. A Downing Street szerdai tájékoztatása szerint a National Centre for Information Defence nevű új szervezet fő feladatai közé tartozik az orosz dezinformációs tevékenységgel szembeni fellépés. A központ létrehozását Andy Burnham brit miniszterelnök is bejelentette az ENSZ Közgyűlésének New Yorkban folyó 81. ülésszakán. A munkáspárti kormányfő a londoni miniszterelnöki hivatal szerdai ismertetése szerint a világszervezet ülésén felszólalva elmondta: Nagy-Britannia az utóbbi években ellenséges elkövetők által végrehajtott „ipari méretű támadásokat” észlelt az információs környezet ellen saját területén és számos szövetséges országban. Burnham szerint különböző orosz ügynökségek a rendelkezésükre álló összes eszközt felhasználják hazugságok, álinformációk terjesztésére és az emberek félelmeinek kihasználására.
Vlagyimir Putyin készen áll az amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal való újabb találkozóra, de ezzel kapcsolatban egyelőre nincsenek konkrétumok – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára. „Egyelőre nincsenek konkrétumok semmilyen magas szintű találkozóról. Ami az orosz-amerikai találkozót illeti, az elnök készen áll rá. Putyin és Trump elnök a telefonbeszélgetések során mindig hangsúlyozza, hogy szükség esetén kész idővel újabb találkozót megtartani” – mondta. Peszkov szerint Putyinnak nem célszerű szakértői szintű előkészületek nélkül találkoznia Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, mert az csak időpazarlás lenne. Emlékeztetett rá, hogy az orosz elnök felajánlotta Zelenszkijnek, hogy „ha akar, eljöhet Moszkvába”. A Kreml szóvivője azt mondta, hogy az orosz fővárosban az ukrán vezetőnek biztosítják a szükséges biztonsági garanciákat, és rámutatott, hogy Zelenszkij „nagyon jól tudja, milyen döntéseket kell meghoznia”. „A kijevi rezsim folytatja terrorista jellegű tevékenységét. Egyelőre nincsenek előfeltételei annak, hogy a tárgyalások békés pályára álljanak” – mondta.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan felhős-napos időre készülhetünk. Este többfelé kialakulhat zápor, zivatar. A hőmérséklet jellemzően 18 – 23 fok körül alakul.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
