Izrael csütörtökön is intenzív légicsapásokat hajtott végre Bejrút belvárosában, amelyek következtében legalább hat ember vesztette életét.

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.10.04.A kihelyezett kormányülésekhez képest is hosszabb ülést tart a napokban a kormány Geszten – közölte Gulyás Gergely.

A parlament újra felhatalmazhatja a kormányt a több mint 2 éve tartó rendeleti kormányzás 180 napos meghosszabbítására.

Izrael csütörtökön is intenzív légicsapásokat hajtott végre Bejrút belvárosában, amelyek következtében legalább hat ember vesztette életét.

Robbanások voltak a kurszki atomerőmű közelében, miután rakétákat küldtek a városra az ukránok.

Belföldi hírek:

A kihelyezett kormányülésekhez képest is hosszabb ülést tart a napokban a kormány Geszten – jelezte Gulyás Gergely Geszten, a kétnapos kihelyezett kormányülés helyszínén tartott csütörtöki Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, még tart a tanácskozás, kijöttek róla megtartani a tájékoztatót. A kormány álláspontja az, hogy a világ megváltozott, az új helyzet új válaszokat, új gazdaságpolitikát kíván, erről beszélt hétfőn a miniszterelnök is a parlamentben. Brüsszel és Nyugat-Európa válasza a kialakult helyzetre a kereskedelmi hidegháború, ez számunkra előnytelen, mert elzár minket a piacoktól. A magyar válasz az, hogy maradjunk ki a kereskedelmi hidegháborúból, és a gazdasági semlegesség válaszát adjuk a jelenlegi helyzetben. – A cél, hogy a magyar növekedés a következő években is 3–6 százalék között legyen, ez jó hatással lehet a fizetésekre és a gazdaságra is – jelentette ki Gulyás Gergely. A miniszter beszélt arról is, hogy a már bejelentett kormányzati lépéseken felül a mostani kormányülésen további lépésekről döntöttek.

A kormany.hu-ra szerdán került fel társadalmi egyeztetésre az igazságügyi minisztérium törvénytervezete, amely alapján a parlament újra felhatalmazná a kormányt a háborús veszélyhelyzet 180 napos meghosszabbítására. Az október 10-ig véleményezhető szöveg szerint „továbbra is biztosítani kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét.” Orbán Viktor miniszterelnök 2022 májusában jelentette be a háborús veszélyhelyzetet, a kormány felhatalmazást kapott a parlamenttől, hogy olyan rendeleteket alkosson, amelyekkel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, illetve egyéb rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A kormány annak érdekében, hogy „minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében, továbbá annak biztosítása végett, hogy az ország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit, felhatalmazást kér az Országgyűléstől, hogy a veszélyhelyzetet ezúttal 2025. május 18-ig meghosszabbítsa”, azaz folytathassa a rendeleti kormányzást. A törvény elfogadásához egyébként a parlament kétharmados többségének támogatása szükséges.

A Fidesz európai parlamenti képviselője csütörtökön a közösségi-oldalán közzétett levelében felszólította az Európai Parlament Jogi Bizottságának elnökét, hogy semmilyen körülmények között ne engedjen Magyar Péter nyomásgyakorlásának, és akadályozza meg, hogy az érintett képviselő és a „vele szövetséges néppárti, illetve baloldali-liberális politikusok politikai lobbija miatt” Magyar Péter mentelmi ügyének bizottsági tárgyalása minél inkább elhúzódhasson. Deutsch Tamás az Ilhan Kyuchyuknak címzett levelében azt írta: Magyarország legfőbb ügyésze a napokban indítványt tett az Európai Parlament elnökénél Magyar Péter európai parlamenti képviselő, a Tisza Párt elnöke (EPP) mentelmi jogának felfüggesztésére lopás bűncselekménye miatt. Az Európai Parlament Eljárási Szabályzata értelmében a jogi bizottság illetékes a képviselők mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatos plenáris előterjesztés elkészítésére – tette hozzá.

Külföldi hírek:

Izrael csütörtökön is intenzív légicsapásokat hajtott végre Bejrút belvárosában, amelyek következtében legalább hat ember vesztette életét. A libanoni főváros központi részén, a parlament közelében történt robbanások hatalmas pusztítást okoztak, szemtanúk erős detonációról és az épületek súlyos károsodásáról számoltak be.További 46 ember halt meg és 85 sebesült meg az elmúlt 24 órában Libanon más részein végrehajtott izraeli támadásokban. A Hezbollah harcosai és izraeli csapatok heves harcokat vívnak Dél-Libanonban, ahol Izrael megerősítette, hogy eddig legalább nyolc katonája halt meg közelharcban.

A Hamász terrorszervezet vállalta a felelősséget a kedd esti Jaffón végrehajtott terrortámadásért, amelyben heten meghaltak és 16-an megsebesültek. A Hamász szerint a terrortámadást végrehajtó két terrorista, Mohammad Meszek és Ahmed Himuni Hebronból a terrorcsoport tagjai. A hét áldozat közül hatot azonosítottak. A terroristák több órával a támadás előtt bejárták Tel-Avivot, a puskát egy fekete hátizsákba rejtve, jelentette a KAN közszolgálati műsorszolgáltató. A terroristák Hebronból érkeztek Jeruzsálembe, és onnan délután taxival mentek Tel-Avivba. Az izraeli arab taxisofőrt a Sabak belbiztonsági szolgálat letartóztatta. A terroristák percekig a jaffói mecsetben voltak, majd elindultak végrehajtani a terrortámadást. Ellenőrizték, hogy voltak-e előzetes ismereteik a helyről, de a mecset alkalmazottai nem ismerték a terroristákat. A hívők még a rendőrségnek is jelentették, hogy a terroristák figyelmeztették őket, hogy ne menjenek ki – közvetlenül azelőtt, hogy elindultak volna a terrortámadást végrehajtani. A terroristák a hátizsákot a mecsetben hagyták, miután kivették belőle a fegyvert. A mecsetből kilépve lövöldözni kezdtek a villamos peronjára, felszálltak a járműre, lelőtték az utasokat, majd leszálltak és folytatták a lövöldözést.

Ismét több mint 200 rakétát lőttek ki Libanonból Észak-Izraelre. Az előző esti órákban több hullámban Nyugat-Galileára kilőtt 100 rakéta nyílt területeken landolt. Egy személy könnyebben megsérült üvegszilánkok következtében. Reggel folytatódtak az ország északi részét célzó rakétatámadások. 25 rakétát lőttek ki Felső-Galileára, a lövedékek egy részét elfogták a légvédelmi rendszerek, de voltak becsapodások is. Sérülésről nem érkezett jelentés. Szintén reggel egy Libanonból küldött drónt fogott el a légierő Naharia partjainál. Egy másik drón pedig nyílt területen landolt a térségben, sérülés nem történt.

Joe Biden amerikai elnök szeretné eltántorítani Izraelt attól, hogy az iráni nukleáris létesítmények ellen indítson támadást, válaszul a perzsa ország által indított rakétazáporra, miközben a G7 igyekszik elkerülni, hogy tovább eszkalálódjon a közel-keleti konfliktus. Biden erről egy kérdésre válaszolva beszélt és elmondta azt is, hogy beszélt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, valamint a G7 is készül egy közleménnyel, mely a háború további szélesedése ellen szólalt fel, miközben újabb szankciókat vezethet be Iránnal szemben. Az amerikai elnök szerint abban a G7-vezetők egyetértenek, hogy Izraelnek joga van a válaszcsapásra, ám annak arányosak kell lennie. Biden megszólalása a legújabb amerikai törekvés Izrael visszafogására, mely téren Washington kevés eredményt tud felmutatni a háború közel egy éve alatt. Izrael nem volt hajlandó tűzszünetet kötni Gázában, és a libanoni inváziót is folytatta a libanoni Hezbollah ellen, hiába szólított fel deszkalációra az Egyesült Államok azon a fronton.

Spanyolország megkezdi állampolgárainak evakuálását Libanonból – jelentette be a spanyol védelmi miniszter az Antena3 kereskedelmi televíziónak adott interjúban. Margarita Robles elmondta: a légierő két repülőgépe csütörtökön indult Bejrútba több mint 350 spanyol vagy kettős állampolgársággal rendelkező személyért és rokonaikért, akik már kérték kimenekítésüket. A tárcavezető nem zárta ki, hogy számuk még növekedhet a későbbiekben. A bejrúti spanyol nagykövetség mintegy ezerfős spanyol közösséget tart számon Libanonban. Robles hangsúlyozta: a művelet végrehajtása főként azon múlik, hogy használhatók-e a légterek, mivel a bombázások miatt a térség több országa is légtérzárlatot rendelt el.

Az orosz erők az előző éjszaka folyamán nagyszabású dróntámadást indítottak 15 ukrajnai régió ellen, kárt okozva kereskedelmi és lakóépületekben – közölték csütörtökön a helyi hatóságok, bár azonnali jelentések nem érkeztek áldozatokról. Az ukrán légierő arról számolt be, hogy a támadás során 105 orosz drónból 78-at lelőttek, további 23-at pedig valószínűleg elektronikus zavarással semlegesítettek. Az ukrán főváros, Kijev hatóságai szerint a légierő mintegy 15 drónt megsemmisített a város és környéke felett a több mint öt órán át tartó légiriadó során. Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője a közösségi médiában azt írta, hogy az egyik kerületben dróntörmelékek hullottak le, de elmondása szerint nem okoztak tüzet. Az éjszakai támadás Kijev megye három másik kerületében is tüzet okozott, amelyet azóta már eloltottak – közölték a regionális hatóságok.

Robbanások voltak az oroszországi Kurcsatov város közelében, ahol a kurszki atomerőmű található, egy elfogott ukrán drón lelövése miatt – közölte Alekszej Szmirnov, a régió kormányzója, írja a RIA Novosztyi orosz hírügynökség. „Az elektronikus hadviselés eszközeivel elfojtottak egy ukrán UAV repülőgép típusú légi járművet. Zuhanása következtében robbanások történtek egy kurszki atomerőműhöz nem kapcsolódó gazdasági épületben” – áll a közleményben. A helyszínen a katasztrófavédelmi szervek most is dolgoznak.

Ellenőrzése alá vonta Vuhledar várost a donyecki régióban az orosz hadsereg – jelentette be az orosz védelmi minisztérium. A háború előtt mintegy 14 ezer lakosú, magaslaton elhelyezkedő bányaváros birtoklásáért a harcok 2022 márciusában kezdődtek el. Arszenyij Prilipka, az ukrán 72. gépesített gyalogdandár sajtóreferense az ukrán Szabadság Rádiónak elmondta, hogy a sebesült katonák evakuálása nehéz volt Vuhledarból, de a Donyeck megyei városból való kivonulás lehetővé tette a veszteségek minimalizálását. Szavai szerint azzal, hogy egy másik védelmi vonalhoz vonultak vissza, a lehető legkisebbre csökkentették a veszteségeket egy olyan városban, amely az orosz pusztítás miatt már kritikusan veszélyessé vált az ukrán csapatok számára. A vuhledari visszavonulást szerdán hozta nyilvánosságra az ukrán hadsereg keleti parancsnoksága. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – a bírálatokra reagálva – helyes lépésnek nevezte a vuhladari kivonulást, kijelentve, hogy számára az emberélet fontosabb, mint a lerombolt állások vagy bármely épület védelme. Megismételte, hogy megfelelő fegyverek nélkül az ukrán erők nem tudják megállítani Oroszországot.

Időjárás:

Ma is marad az országszerte borongós idő.
Este mindenütt felszakadozhat a felhőzet.
A hőmérséklet jellemzően 10 – 17 fok körül alakul.