„Most vizsgázik a városvezetés” – Szepesfalvy Anna szerint a fővárosban eljött a felelősség ideje
A Pirkadat június 12-i adásában Breuer Péter vendége Szepesfalvy Anna, a Fidesz–KDNP új fővárosi frakcióvezetője volt. A beszélgetés a főváros pénzügyi helyzetéről, a szolidaritási adó befizetéséről, a városüzemeltetés gondjairól, a BKM körüli ügyekről, az átvilágítás szükségességéről, valamint a közlekedési fejlesztésekről szólt. Szepesfalvy szerint a Tisza és a Podmaniczky Mozgalom most már nem kívülről figyeli Budapest működését, hanem a városvezetés részévé vált, ezért felelősséget is kell vállalnia.
Haladék van, de fizetni kell
A beszélgetés elején Breuer Péter a főváros pénzügyeit hozta szóba. Szepesfalvy Anna szerint a kampányban még arról volt szó, hogy a szolidaritási adót el kell törölni, és annak megfizetése méltatlan helyzetbe hozza Budapestet. Ehhez képest most a miniszterelnök arról beszélt, hogy a fővárosnak be kell fizetnie az összeget, legfeljebb haladékot kap.
Szepesfalvy szerint különösen érdekes volt az a kijelentés, hogy „van itt pénz”, mert szerinte a fővárosi cégvezetők és városvezetők arcán ez a mondat aligha keltett megnyugvást. A kérdés most az, hogy ha valóban van mozgástér, akkor hol van ez a pénz, és mire lehet fordítani.
Vége az áldozatszerepnek?
A frakcióvezető felidézte a májusi közgyűlést, amelyen a Tisza új frakcióvezetője, Orbán Árpád arról beszélt, hogy véget kell vetni annak az áldozati szerepnek, amelyben a főpolgármester eddig megjelent. Szepesfalvy ezt groteszk módon olyan mondatnak nevezte, amellyel részben egyet is tud érteni, hiszen a Fidesz–KDNP korábban is azt mondta: Budapest vezetése nem háríthat mindent a kormányra.
Szerinte most jön a próba: ha a főpolgármester által emlegetett új korszak valóban megszületik az új kormány és a főváros együttműködésével, akkor a városvezetésnek meg kell mutatnia, hogyan tud működni Budapest akkor, amikor már nem lehet mindenért a kormányra mutogatni.
„Most azt fogjuk megnézni, hogyha valóban eljön ez a bőségkosár, akkor ha nem lehet mutogatni a kormányra, hogy miattuk nincsenek fejlesztések, akkor hogy megy ez a városnak az irányítása” – fogalmazott.
Szemét, turisták, fesztiválok
A városüzemeltetés egyik látványos problémájaként Szepesfalvy a közterületi szemetet említette. Szerinte a főváros azzal kezdte, hogy több ezer utcai szemetesedényt leszerelt, ennek következménye pedig máig látszik a közterületeken.
Felidézte azt is, hogy egy szavazáson a turisták Budapestet Európa legszemetesebb városának nevezték. Ezt durva túlzásnak tartja, de szerinte jelzésértékű: a városüzemeltetésben nincs minden rendben.
A nyári fesztiválszezon külön próbát jelenthet. A fürdők egy része zárva van, a turisták száma megnő, a városra nagyobb terhelés nehezedik. Szepesfalvy szerint ezek minden évben előre látható feladatok, ezért nem lenne elfogadható, ha a városvezetést ezek ugyanúgy meglepnék, mint korábban például a havazás.
BKM, botrányok és végre nem hajtott közgyűlési döntések
A beszélgetés egyik központi témája a BKM és Mártha Imre helyzete volt. Szepesfalvy szerint több ügy is felveti a kérdést, hogy meddig maradhat következmények nélkül a cégvezetés működése. Korábban közgyűlési határozat született bizonyos vezetők felmentéséről, de a főpolgármester ezt nem hajtotta végre.
Breuer Péter rákérdezett, mit jelent az „elsumákolás” kifejezés, amelyet Szepesfalvy használt. A frakcióvezető egyszerűen fogalmazott: nem hajtja végre.
Szerinte jogállami szempontból komoly kérdés, hogy ha a választott testület dönt, akkor a főpolgármester milyen alapon teheti meg, hogy nem teljesíti azt. Szepesfalvy elmondta: törvényességi felülvizsgálatot is kezdeményezett, mert szerinte nem járja, hogy egy közgyűlési döntést a végrehajtás elmaradásával írjanak felül.
Parkfenntartás és átvilágítás
Szóba került a parkfenntartási ügy is, amelyben a BKM esetleges szerződéses kapcsolatai miatt merültek fel kérdések. Szepesfalvy szerint a főpolgármester azt állítja, nincs látnivaló, az átvilágítási bizottság azonban más következtetésre jutott.
A frakcióvezető szerint nem ez az első ügy, amely a BKM körül kérdéseket vet fel. Ide sorolta a belső ellenőrzés botrányát is, amikor szerinte problémás körülmények között bocsátották el a belső ellenőrzést végző szakembereket.
Az átvilágítási bizottság feladata, hogy előkészítse öt nagy fővárosi cég teljes körű átvilágítását. Nemcsak törvénytelenségeket keresnének, hanem működési anomáliákat is: olyan pontokat, ahol a BKM, a BKK vagy a BKV hatékonyabban működhetne.
A Tiszának is felelősséget kell vállalnia
Szepesfalvy szerint a Tisza frakció nem maradhat kívül a felelősségen. Mivel a Podmaniczky Mozgalommal együtt jelentős létszámmal vannak jelen a közgyűlésben, szerinte már nem mondhatják, hogy pusztán kívülről ellenőrzik a városvezetést.
„Le kéne vonniuk azt a következtetést, hogy nem őfelsége ellenzéke, hanem ők egyébként a városvezetés része” – mondta.
Úgy véli, ha valóban látni akarják, mi történik a fővárosi cégekben, akkor felügyelőbizottsági tagokat kellene delegálniuk, és vállalniuk kellene a kontroll szerepét. A Fidesz–KDNP erre késznek mondja magát.
Információk késve, hiányosan
Az átvilágítás előkészítését Szepesfalvy szerint az is nehezíti, hogy a hivatal és a cégek nem mindig adják át időben vagy teljes körűen a kért dokumentumokat. Előfordul, hogy az utolsó pillanatig kivárnak, hiányosan küldenek anyagokat, vagy arra hivatkoznak, hogy rosszul tették fel a kérdést.
Szerinte ez politikai döntés is: lehet együttműködően és gyorsan adatot szolgáltatni, és lehet lassítani a munkát. A bizottság új vezetője Balogh Balázs lett, akitől Szepesfalvy azt várja, hogy a Tisza átvilágítási ígéreteihez illeszkedve hatékonyabbá teszi a folyamatot.
Új frakcióvezetői szerep: ellenőrzés és javaslatok
Szepesfalvy Anna arról is beszélt, hogy új frakcióvezetőként egyszerre lát nehézséget és tisztább helyzetet. Szerinte most egyértelműbb a politikai felállás: a Tisza és a Podmaniczky Mozgalom a városvezetéssel van, a Fidesz–KDNP pedig ellenzéki szerepben.
Ez szerinte kontrollt, ellenőrzést, figyelmeztetést jelent, de nem zárja ki a szakmai javaslatokat. Példaként az önkormányzatok finanszírozásáról szóló korábbi javaslatukat említette, és jelezte, hogy a jövőben kevésbé konfliktusos, „szoftabb” témákkal is foglalkozni akarnak.
Nyugati tér, villamos, felüljáró: a pókhálóelv
A beszélgetés végén Breuer Péter Vitézy Dávid új miniszteri szerepét és a fővárosi közlekedési fejlesztéseket hozta szóba. Különösen a Nyugati tér, a felüljáró elbontása, valamint a villamos visszavezetése került elő.
Szepesfalvy szerint ahol felújítás van, ott dugók is lesznek, de a város közlekedése ennél összetettebb kérdés. A felüljáró elbontása és a villamos átvezetése nem kezelhető elszigetelt fejlesztésként.
„A pókhálóelv működik a városnál, hogy itt minden mindennel összefügg” – mondta.
Szerinte ha egy ponton hozzányúlnak a közlekedési hálózathoz, az máshol is mozgást okoz. Ezért a kapacitást ki kell váltani, és kényelmessé kell tenni az embereknek, hogy a tömegközlekedést válasszák.
Tömegközlekedés csak parkolási megoldásokkal működik
Szepesfalvy szerint a tömegközlekedés fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy kevesebb autó érkezzen a városba. Ugyanakkor ehhez megfelelő autós infrastruktúra is kell: az embereknek le kell tudniuk tenni az autójukat, ha azt várják tőlük, hogy onnan közösségi közlekedéssel menjenek tovább.
A műsor végén Breuer Péter a rollerek és kerékpárosok okozta balesetveszélyt is szóba hozta, különösen az idősek védelmében. Szepesfalvy megígérte, hogy legközelebb a rollerekről is beszélnek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
