A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.10.03.
Orbán Viktor miniszterelnök a zsidó újév alkalmából levélben köszöntötte a hazai zsidó szervezetek vezetőit és a magyar zsidó közösség tagjait.
Az idősekről való gondoskodás, a generációk közötti együttműködés támogatása a magyar családpolitika kiemelt része – mondta Koncz Zsófia.
Izrael külügyminisztere bejelentette, hogy a zsidó állam nemkívánatos személlyé nyilvánította António Guterres ENSZ-főtitkárt.
Olaf Scholz német kancellár felszólította Iránt és a libanoni Hezbollah milíciát, hogy azonnal vessenek véget az Izrael elleni támadásoknak.
A zsidó újév, a Ros Hasana után mától kezdettét vette tíz bűnbánó nap. Ennek betetőzése a jom Kipur, amely az idén a jövő péntek estétől szombat estig tart. A zsidóság a kétnapos ünnepen az ember teremtésének 5785-ik évfordulójára emlékezett és így mintegy megújította az Örökkévalóval kötött szövetséget. Az Új év a világ és az ember teremtésének évfordulója; amikor az ember teremtett voltára és Istentől való függőségére is emlékeznek. A Föld valamennyi országában 48 órán keresztül a világ megalkotásának születésnapját ünneplik ekkor a zsidó emberek.
Belföldi hírek:
Orbán Viktor miniszterelnök a zsidó újév alkalmából levélben köszöntötte a hazai zsidó szervezetek vezetőit és a magyar zsidó közösség tagjait – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár szerdán. „Ezekben a napokban a világ rengeteg pontján kívánnak egymásnak jó és édes esztendőt a zsidó közösségek tagjai. Magyarország büszke arra, hogy egy olyan nyugodt és biztonságos szigetét képezi a földgolyónak, ahol ez a kívánság a legnagyobb természetességgel kimondható” – írta Orbán Viktor. Kiemelte: mindannyiunk érdeke, hogy ezt a békét megőrizzük. Megköszönte a jelentős szellemi, gazdasági és kulturális hozzájárulást, amellyel a magyar zsidó közösség az elmúlt évben is gazdagította hazánkat. Legyenek mindannyian a jó évre beírva! – zárta levelét a kormányfő.
Az LMP azonnali béremelést sürget a gyermekvédelem területén dolgozók számára. Hohn Krisztina, az LMP szóvivője azt mondta, siralmas a szociális rendszer és azon belül a gyermekvédelem helyzete. Kitért arra, hogy óriási a fluktuáció, nagyon nagy az elvándorlás, rengeteg munkavállalót keresnek a rendszerbe. Ennek okát többek között abban látta, hogy a kormány nem gondoskodik a megfelelő bérezésről a szektorban.
Az idősekről való gondoskodás, a generációk közötti együttműködés támogatása a magyar családpolitika kiemelt része – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára az Egymást értő szakemberek című nemzetközi, demenciával foglalkozó konferencián. Koncz Zsófia úgy fogalmazott, hogy az időseket számos családpolitikai intézkedéssel segíti a kormány. A folyamatos megbecsülést fejezi a 13. havi nyugdíj visszaállítása – emelte ki. Hozzátette, hogy a rezsivédelem is segíti a családokat és az időseket is. A világon egyedülálló a gondosóra program, amelybe már 650 ezer, 65 év feletti idős ember kapcsolódott be – hangsúlyozta Koncz Zsófia.
Külföldi hírek:
Izrael külügyminisztere bejelentette, hogy a zsidó állam nemkívánatos személlyé nyilvánította António Guterres ENSZ-főtitkárt, mert nem ítélte el „egyértelműen” Irán előző napi Izrael elleni súlyos rakétatámadását, és ezért a portugál politikus nem léphet be az országba. „Aki nem képes egyértelműen elítélni Irán Izrael elleni gyűlöletes támadását, az nem érdemli meg, hogy izraeli földre lépjen. Olyan Izrael-ellenes főtitkárral van dolgunk, aki terroristákat, erőszaktevőket és gyilkosokat támogat” – fogalmazott közleményében Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter. Kedd este Irán mintegy kétszáz rakétával támadta meg Izraelt. Az iráni Forradalmi Gárda közleménye szerint a rakétacsapás megtorlás volt Iszmáil Haníje Hamász-vezető, Haszan Naszrallah Hezbollah-főtitkár és egy iráni tábornok meggyilkolásáért.
Az Egyesült Államok, Franciaország, Jordánia és más országok regionális védelmi koalícióként léptek fel kedd este, és segítettek Izraelnek elfogni a ballisztikus rakétákat, amelyeket Irán irányított a zsidó állam területére, nyilatkozta egy, a részleteket ismerő külföldi forrás a KAN közszolgálati műsorszolgáltatónak. A forrás megjegyezte, a közös tevékenységgel sikerült meghiúsítani a fenyegetések többségét, amelyek veszélyt jelentettek Izrael állampolgáraira. Emellett a külföldi forrás azt mondta, hogy a közel-keleti helyzet komoly aggodalomra ad okot: ,,Ha regionális háborúnak tűnik, akkor ez valószínűleg egy regionális háború kezdete”. Eközben a jordán belbiztonsági szolgálat vezetője tegnap este bejelentette, hogy a jordán légierő és a jordán légvédelmi rendszerek nagyszámú rakétát és drónt elfogtak, amelyek beléptetek Jordánia légterébe.
Totális regionális háborúval szembesülő izraeli tisztviselők azt nyilatkozták a Walla hírportálnak, hogy Izrael napokon belül ,,jelentős megtorlást” indít Irán területén, mely olajkitermelési létesítményekre és más stratégiai helyszínekre irányulhat, válaszul Teherán tegnapi támadására. Irán kedden azzal fenyegetőzött, hogy ha Izrael erővel válaszol a közel 200 rakétára, akkor ismét támadni fog. Ha sor kerül rá, izraeli tisztviselők szerint minden lehetőség szóba kerül majd – beleértve az iráni nukleáris létesítmények elleni csapásokat. Sok izraeli tisztviselő az iráni olajlétesítményeket valószínűsíti célpontként, de egyesek szerint célzott merényletek és Irán légvédelmi rendszereinek kiiktatása is lehetséges. Az izraeli válaszlépés magában foglalhatja vadászgépek légicsapásait, valamint a Hamász-vezér Iszmail Hanije két hónappal ezelőtti Teheránban végrehajtott likvidálásához hasonló titkos műveleteket. Irán áprilisi támadására Izrael egy nagyon korlátozott csapással válaszolt egy SZ-300-as légvédelmi ütegét célozva Iránban, és véget vetett a közvetlen támadások adok-kapokjának.
Az izraeli hadsereg a dél-libanoni szárazföldi hadműveleteket ,,korlátozott, lokalizált és célzott razziáknak” minősítette, amelyek célja a Hezbollah terrorszervezet infrastruktúrájának lerombolása a határterületen. A tisztviselők szerint a hadseregnek az a szándéka, hogy a műveleteket a lehető leggyorsabban befejezze. A katonaság szerint a hadosztály ejtőernyős dandárja tucatnyi fegyvert, az Egoz kommandós egység pedig rakétavetőket talált az elmúlt egy nap műveletei során. A Hezbollah azt állítja, hogy szerda reggel összecsapott az izraeli csapatokkal a dél-libanoni határ menti falu, Odaisszeh közelében. A hadsereg még nem nyilatkozott az ügyben. A katonaság reggel bejelentette, hogy még egy hadosztályt vet be Dél-Libanonban a Hezbollah elleni szárazföldi műveletekre. A 36. hadosztály így most csatlakozik a 98. hadosztályhoz.
Szerdán nagy hatótávolságú rakétát indítottak Libanonból Izrael középső részére. A lövedék nyílt területen landolt, a szirénák az irányelveknek megfelelően nem aktiválódtak. A hadsereg szerint délelőtt mintegy 100 rakétát lőttek ki Libanonból Izrael északi részére. A Ynet hírportál szerint a legutóbbi támadás során mintegy 30 rakétát küldtek Galileára és 20-at a Haifa-öböl területe felé, többségüket elfogták a légvédelmi rendszerek. Sérülésről nem érkezett jelentés.
Több lövést adtak le Izrael stockholmi nagykövetségére, sérülés nem történt, az ügyben büntetőeljárás indult – közölte szerdán a svéd rendőrség. A lövéseket előző nap, kedden 18 óra körül lehetett hallani a Stockholm központjában fekvő nagykövetség közelében lévő egyik utcában – derült ki a tájékoztatásból. „Olyan megállapításokat tettünk, amelyek arra utalnak, hogy lövések dördültek el az izraeli nagykövetségnél, de részleteket nem közölhetünk, mivel a nyomozás még folyamatban van” – jelentette ki Rebecca Landberg, a stockholmi rendőrség sajtóreferense. A közlemény szerint az épületen becsapódások voltak láthatóak – írták a rendőrségi közleményben. Az eset azt követően történt, hogy az éjszaka folyamán két robbanást jelentettek a dániai izraeli nagykövetség közelében, Koppenhága külvárosában.
Olaf Scholz német kancellár felszólította szerdán Iránt és a libanoni Hezbollah milíciát, hogy azonnal vessenek véget az Izrael elleni támadásoknak, és arra figyelmeztetett, félő, hogy Irán „lángba borítja” a térséget. Németország partnereivel együtt azon fog dolgozni, hogy tűzszünetet érjenek el Izrael és a Hezbollah között – tette hozzá, kiemelve, hogy ez lenne az első lépés afelé, hogy a gyakorlatba is átültessék az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701-es határozatát, amelynek értelmében a Hezbollah fegyvereseinek ki kell vonulniuk Dél-Libanonból. Mindez lehetővé tenné, hogy az emberek visszatérhessenek otthonaikba Észak-Izraelben, és egyúttal a libanoni államiság konszolidációjának perspektíváját is megnyitná – mondta a német kancellár. „Félő, hogy Irán az egész térséget lángba borítja, és ezt minden áron meg kell akadályozni” – jelentette ki Scholz Berlinben, hozzátéve, hogy kedd este csak az izraeli légvédelemnek és Izrael szövetségeseinek köszönhetően sikerült nagymértékben elhárítani az iráni támadást.
Szijjártó Péter a kihelyezett kormányülésről nyilatkozva emlékeztetett, hogy az EU 2022 novemberében döntött az ukrán katonák kiképzésének megindításáról a tagállamok területén. – „Mi, magyarok, ebben a misszióban nem veszünk részt, ahhoz katonát, pénzügyi forrást nem adunk, és Magyarország területén sem történik ilyen kiképzési művelet” – mondta. „Két évvel ezelőtt már világossá tettük, hogy nem veszünk ebben részt, ugyanakkor nem akadályoztuk meg a többieket abban, hogy saját belátásuk szerint ebben az akcióban részt vegyenek” – tette hozzá. Rámutatott, hogy a misszió kétéves mandátumának meghosszabbítása most kerül napirendre, de hosszú vitákat és tárgyalásokat követően egy rendkívül veszélyes javaslatot terjesztenek be, ugyanis ez nem pusztán a művelet időbeli kiterjesztéséről szólna, hanem az EU katonai tanácsadókat is küldene Ukrajnába koordinálási feladatok végrehajtására. Szijjártó Péter leszögezte, hogy ez pedig a háború eszkalációs kockázata szempontjából kifejezetten veszélyes lépés.
A georgiai államfő megtagadta, hogy aláírja az „LMBT-propaganda” tilalmáról szóló törvényt – jelentette be szerdán hivatala. Szalome Zurabisvili nem vétózta meg, de megtagadta a törvény aláírását, és visszaküldte a parlamentnek – mondta Marika Botchoidze, a kaukázusi ország elnökének szóvivője. A törvény ennek ellenére hatályba léphet, mert a parlament elnökének joga van aláírni, ha az államfő nem teszi ezt meg. Georgia választott képviselői szeptemberben fogadták el a „homoszexuális kapcsolatok propagálása” elleni, egyúttal a „család védelméről” szóló törvényt.
Időjárás:
Ma főképp borult, csapadékos időre készülhetünk. Este is változatlan marad az időjárás. A hőmérséklet jellemzően 11 – 15 fok körül alakul.
