„Külpolitikában határozott irányváltást hajtott végre az új kormány” – Nagy Attila Tibor szerint belül még felülvizsgálatok, kívül már eredmények látszanak
A Pirkadat június 12-i adásának záró beszélgetésében Breuer Péter vendége Dr. Nagy Attila Tibor független politikai elemző volt. A műsorban az új kormány első heteiről, a külpolitikai nyitásról, az uniós pénzekről szóló előzetes megállapodásról, a belpolitikai felülvizsgálatokról, Magyar Péter parlamenti szerepléséről, a Fidesz ellenzéki helykereséséről és a német belpolitikai folyamatokról beszélgettek. Nagy Attila Tibor szerint a kormány eddigi legerősebb teljesítménye külpolitikában látszik, miközben belföldön még főként az előző döntések áttekintése zajlik.
Külpolitikában gyorsabb a mozgás
Nagy Attila Tibor szerint az új kormány eddigi működését két részre lehet bontani. Belpolitikában még kevés az önálló kezdeményezés: inkább a korábbi döntések felülvizsgálata zajlik, például a Mohácsi Duna-híd, a kórházi ügyek, a minisztériumi programok és a költségvetési helyzet esetében. Készül az idei költségvetés felülvizsgálata, és ősszel várható a jövő évi költségvetés beterjesztése is.
A külpolitika viszont szerinte már most több eredményt mutat. Ide sorolta az Európai Bizottsággal kötött előzetes politikai megállapodást a befagyasztott uniós pénzek ügyében, valamint az ukrán–magyar szakértői megállapodást.
„Külpolitikában határozott irányváltást hajtott végre az új kormány” – fogalmazott.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az uniós pénzek ügyében még nincs kész eredmény: nem arról van szó, hogy a pénz azonnal megérkezik, hanem arról, hogy végre van menetrend, és Magyarország benyújtotta a helyreállítási terv módosított változatát.
Brüsszeli megállapodás, belpolitikai következmények
Az elemző szerint az uniós politika már régóta nem választható el élesen a belpolitikától. A Brüsszelben kötött előzetes megállapodásnak közvetlen magyarországi jogalkotási következményei vannak: egy 110 oldalas törvénytervezet készült a végrehajtásra.
Ebben szerepelhet a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása vagy megszüntetése, a vagyonnyilatkozati rendszer jelentős átalakítása, valamint a magántőkealapokra vonatkozó szabályok módosítása. Nagy Attila Tibor szerint ezek már kifejezetten belpolitikai kérdések, még ha az uniós tárgyalásokból is következnek.
Egyházpolitika: nyitott kérdés Iványi Gábor ügye
Breuer Péter felvetette, hogy érdekes lesz látni, milyen lesz az új kormány és az egyházak viszonya, különösen Iványi Gábor közösségének ügyében. Nagy Attila Tibor szerint egyelőre nem látszik világosan az új kormány egyházpolitikája.
Felidézte, hogy a 2011-es egyházi törvény után több kategória alakult ki: bevett egyházak, nem bevett egyházak és egyházként működő egyesületek. Iványi Gáborék státuszát korábban elvették, az ebből fakadó pénzügyi és jogi viták pedig máig hatnak.
Az elemző szerint annyi látszik, hogy a légkör jobb lett Iványiék körül, mint az Orbán-kormány idején, amely kifejezetten ellenségesen viszonyult hozzájuk. Azt azonban még nem tudni, lesz-e új egyházügyi törvény vagy célzott módosítás.
Magyar Péter és a parlamenti hangnem
A parlamenti közhangulatról szólva Nagy Attila Tibor elmondta: volt olyan benyomása, mintha a miniszterelnök vagy a stábja figyelné az ő nyilvános kritikáit. Példaként említette, hogy amikor kifogásolta Magyar Péter gyakori bekiabálásait az ellenzéki képviselők beszéde alatt, a következő héten már kevesebb ilyen jelenetet látott.
Az elemző szerint a parlamenti bekiabálás önmagában nem idegen a nyugati parlamentarizmustól. Német vagy osztrák parlamenti üléseken is előfordul. A különbség az, hogy miniszterelnöktől szokatlan, ha rendszeresen beleszól mások felszólalásába.
„Egy bizonyos szintig a bekiabálások rendben vannak a parlamenti ülésen. De az nem nagyon szokás, hogy a miniszterelnök sokszor bekiabál másoknak a beszédébe” – mondta.
Szerinte Magyar Péter hangneme továbbra is karcos, konfrontatív és kemény, de ez egyelőre nem ártott a Tiszának.
Hetven százalék körüli támogatottság: példátlan alap
Nagy Attila Tibor a friss közvélemény-kutatási adatok alapján azt mondta: a Tisza Párt a biztos pártválasztók körében 70 százalék körüli támogatottságon áll, ami a magyar közvélemény-kutatások történetében példátlanul magas.
„Nem volt még arra példa, hogy egy párt 70 százalék fölötti támogatottsággal rendelkezzen” – fogalmazott.
Hozzátette: ez nyilván nem tartható fenn sokáig, de az alap rendkívül erős. Magyar Péter politikai teljesítményének nevezte, hogy a Tisza csaknem 3,4 millió szavazót tudott megszerezni, amire szerinte 1990 óta nem volt példa egyetlen párt esetében sem.
Külpolitika és belpolitikai szükséglet
Breuer Péter felvetette, hogy a francia vagy német vezetők gyakran akkor fordulnak intenzívebben a külpolitika felé, amikor belpolitikai problémáik vannak. Nagy Attila Tibor részben egyetértett, de pontosított: Németország és Franciaország esetében a külpolitika nem választható opció, hanem természetes szükséglet. Nagy gazdaságokról, kiterjedt külkereskedelmi és diplomáciai kapcsolatrendszerekről van szó.
Magyarország esetében is fontos a külpolitika, mert a külkereskedelmi kapcsolatok megalapozása kormányzati feladat. Az uniós politika pedig félig külpolitika, félig belpolitika: az uniós szabályok jelentős része kötelező Magyarországra nézve.
Orbán Anita szerepe
A beszélgetésben szóba került Orbán Anita külügyminiszter is. Nagy Attila Tibor szerint természetes és helyes, hogy elkíséri a miniszterelnököt a fontos tárgyalásokra. Lengyelországgal, Németországgal, Ausztriával, Franciaországgal és Belgiummal is zajlottak egyeztetések, a külügyminiszter pedig több partnerével külön is tárgyalt vagy tárgyalni fog.
Az elemző szerint a kormány hivatalos működésének első hónapja után a külpolitikai területen már érdemi eredmények látszanak, és ez jó jel, még ha a munka nagy része hátra is van.
A Fidesz még keresi az ellenzéki hangját
Az adás utolsó részében Breuer Péter az ellenzékről kérdezte vendégét. Nagy Attila Tibor szerint a Fidesz–KDNP egyelőre nem találta meg, hogyan reagáljon Magyar Péter harcmodorára.
Gulyás Gergelyt olyan politikusnak nevezte, aki képes visszaszólni és ellenérveket megfogalmazni, de szerinte kérdéses, hogy tud-e lelkesítő, tüzes szónok lenni. A Fidesz parlamenti felszólalásaiban ugyanakkor még mindig azok a témák jelennek meg, amelyekkel kormánypártként is kampányoltak: woke, gender, kulturális háborús ügyek. Nagy Attila Tibor szerint ez a kommunikáció már nem volt sikeres a választáson, ezért tartalmi megújulásra lenne szükség.
A Fidesz helyzetét az is nehezíti, hogy sok korábbi miniszter és államtitkár ül a soraiban. Ha ők most azt mondják, valami nem működik jól, könnyen megkapják a választ: tizenhat évig ők voltak kormányon.
Jogállamiságot nehéz számon kérni a múlt után
Az elemző szerint a Fidesz kritikájának hitelességét gyengíti, hogy kormányon maga is sok vitát váltott ki a jogállamiság és a demokrácia ügyében. Nehéz úgy számon kérni ezeket a mostani hatalmon, hogy korábban éppen ezen a területen érte sok bírálat a Fideszt.
Ezért szerinte az ellenzéki szerep nem egyszerű visszafordítása a korábbi kormányzati kommunikációnak. Új tartalmakra, új hangnemre és más típusú kritikára lenne szükség.
AfD, Németország és a blokkolt áttörés
A beszélgetés végén röviden a német politikáról is szó esett. Nagy Attila Tibor szerint az AfD helyzete sajátos: jelenleg a legnépszerűbb párt, de ez nagyjából 25–26 százalékos támogatottságot jelent. Mivel a többi párt nem hajlandó vele koalícióra lépni, csak akkor tudna kancellárt adni, ha egyedül megszerezné a Bundestag mandátumainak többségét, erre pedig jelenleg nincs esély.
A szeptemberi tartományi választások közül különösen Szász-Anhaltot emelte ki, ahol az AfD akár nagyon magas eredményt is elérhet. Ha tartományi miniszterelnököt tudna adni, az szerinte súlyos németországi és nemzetközi politikai szenzáció lenne.
Erős kezdés, sok nyitott kérdéssel
Nagy Attila Tibor értékelése szerint az új kormány első hónapja külpolitikában látványosabb, belpolitikában óvatosabb képet mutat. Az uniós pénzek, az ukrán–magyar megállapodás és az európai kapcsolatok újrarendezése már eredményként látszik, miközben a belpolitikai döntések jelentős része még előkészítés vagy felülvizsgálat alatt áll.
A Tisza rendkívül erős támogatottsággal indul, de Magyar Péternek kormányfőként is bizonyítania kell. A Fidesznek pedig ellenzékben kellene új nyelvet és új tartalmat találnia, mert a régi kormányzati reflexekkel nehéz hitelesen bírálni azt a rendszert, amelynek alapjait sokáig maga építette.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
