„A helyzet egyáltalán nem nyugodt” – Kis-Benedek József szerint a közel-keleti tűzszünet mögött továbbra is robbanásveszélyes érdekek feszülnek
A Pirkadat június 12-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, volt katonai attasé, egyetemi tanár volt. A beszélgetés a közel-keleti tűzszünet esélyeiről, a Hormuzi-szoros újranyitásáról, Izrael és Irán feltételeiről, Libanon és a Hezbollah helyzetéről, a húszik stratégiai szerepéről, Szíria bizonytalanságáról és a drúz közösségek jövőjéről szólt. Kis-Benedek szerint a hatvannapos tűzszünet csak akkor lehet tartós, ha a szereplők nem külön-külön, hanem egymásba kapaszkodó konfliktusok rendszerében kezelik a térséget.
Egyetemek, kutatás, újranyíló lehetőségek
A beszélgetés elején Breuer Péter arról kérdezte vendégét, milyen ma egyetemi tanárként dolgozni. Kis-Benedek József elmondta: több egyetemen is tanít, főként a Milton Friedman Egyetemen, ahol öt tantárgya van, és a félév kifejezetten jó hangulatban telt. A magánegyetemek helyzetét stabilabbnak látja az állami intézményekénél, ahol szerinte az elmúlt években sok bizonytalanságot okoztak az egymásnak is ellentmondó intézkedések.
Úgy látja, az új politikai irány egyik fontos feladata az állami egyetemeket érintő problémák rendezése. Külön kiemelte a kutatóhálózatok és a külföldi tanulmányi lehetőségek ügyét, mert ezekben szerinte előrelépés várható.
Az OR-ZSE kapcsán elmondta: ott nem tanít, de konferenciákon és közösségi tájékoztató alkalmakon részt szokott venni. Fontosnak tartja, hogy ezek az események online is elérhetők, így vidékről is be lehet kapcsolódni.
Hatvannapos tűzszünet: törékeny keret
A közel-keleti helyzetről szólva Breuer Péter azzal indított, hogy hatvan nappal meghosszabbították a tűzszünetet. Kis-Benedek óvatosan fogalmazott: nem tartja valószínűnek, hogy ezt végig be fogják tartani. Szerinte elég egy tűzszünetsértés valamelyik oldalról, és a másik fél válasza máris újabb eszkalációhoz vezethet.
Donald Trump célja a Hormuzi-szoros mielőbbi megnyitása, de Kis-Benedek szerint ehhez nem elég Iránnal beszélni: Benjamin Netanjahuval is meg kell egyezni. Izrael számára ugyanis a Hormuzi-szorosnál fontosabb kérdés az iráni atomprogram és rakétaprogram jövője.
Irán közben azt teszi feltétellé, hogy Izrael hagyja abba Libanon támadását. Így a tűzszünet nem egyetlen front ügye, hanem több egymáshoz kapcsolódó feltétel és biztonsági igény bonyolult rendszere.
Libanon: megállapodás papíron, fegyverek a terepen
Breuer Péter emlékeztetett arra, hogy a megállapodás szerint Libanonban a libanoni hadseregnek és kormánynak kellett volna lefegyvereznie a terrorista szervezeteket, különösen a Hezbollahot. Ha ez nem történik meg, Izrael magának tartja fenn a jogot a fellépésre.
Kis-Benedek szerint a lefegyverzés érdemben még nem kezdődött el. A libanoni kormány nem siet katonai erőt telepíteni a területre, mert el akarja kerülni a polgárháborút. Valamilyen együttélést keresne a Hezbollahhal, miközben a szervezet maga is ragaszkodik jelenlétéhez.
„Nem kapkod a libanoni kormány azzal, hogy odatelepítse a katonai erőt” – mondta.
A szakértő szerint Izrael nem fog belemenni abba, hogy újra és újra ki-be vonuljon Libanonból. Egy hadsereg számára ez nemcsak költséges, hanem komoly biztonsági kockázat is.
A Litáni déli oldala és a kísérleti terület
A beszélgetésben szóba került egy kijelölt kísérleti terület is, ahol megpróbálnák megvalósítani azt, ami az ENSZ-megállapodásokban is szerepel: a Hezbollah erői távoznak, a helyi igazgatást pedig más biztonsági keretek veszik át. Kis-Benedek szerint ha ez működne, akkor a modellt ki lehetne terjeszteni a Litáni folyótól délre fekvő térségekre is.
Ez lehetne az a pont, ahol Izrael azt mondhatná: ha a határ mentén rend van, és az északi területeket nem éri napi támadás, akkor lezárható a katonai művelet. De ehhez előbb a helyi fegyveres jelenlétet kell rendezni.
A húszik Irán tartalék eszközei
A proxyszervezetek közül Kis-Benedek külön beszélt a húszikról. Szerinte Irán kezében a húszi mozgalom tartalék lehetőség: ha Teherán úgy ítéli meg, hogy támadás éri vagy nyomás alá kerül, aktiválhatja őket Izrael ellen.
A húszik rendelkeznek olyan ballisztikus rakétákkal, amelyek Izrael teljes területét elérhetik. A Ben Gurion repülőtér közelében becsapódó rakéta példája szerinte jól mutatja, milyen veszélyről van szó, még akkor is, ha a rakéta nem közvetlenül a reptéri objektumokat találta el.
A másik nagy kockázat a Vörös-tenger kijárata, a Báb el-Mandeb-szoros. Ha azt lezárják vagy veszélyessé teszik, az nemcsak Izraelnek, hanem Egyiptomnak, a Közel-Keletnek és Európának is súlyos gazdasági problémát okoz. A biztosítási díjak többszörösére emelkedhetnek, a szállítás drágul, és a végső költséget a vásárlók fizetik meg.
Szíria: átmeneti csend, sok szereplő
A műsor utolsó részében Szíria került szóba. Kis-Benedek szerint a szír kormány próbálja normalizálni a helyzetet, de túl sok külső és belső szereplő szól bele a folyamatba. Irán a síita vonalon növelné befolyását, Törökország pedig saját biztonsági érdekei miatt továbbra is meghatározó szereplő.
Kis-Benedek idézte Recep Tayyip Erdoğan álláspontját is, miszerint Törökország biztonsága Szíriában és Libanonban kezdődik. Ez azt jelzi, hogy Ankara nem kívülről figyeli a térséget, hanem aktívan részt akar venni az alakításában.
Az amerikaiak jelenleg mintha hagynák, hogy a szír vezetés a saját problémáival küzdjön, és csak akkor avatkoznának be, ha nagyon szükséges. Izrael számára Szíriából elsősorban a határ menti területek, különösen a Golán-fennsík szíriai oldala fontos.
Drúzok a határ két oldalán
Breuer Péter külön rákérdezett a drúzokra, akik Izraelben régóta szoros kapcsolatban állnak az állammal, és jelentős részük katonai szolgálatot is vállal. Kis-Benedek szerint a szíriai területeken élő drúzokat Damaszkusz szeretné megtartani, miközben Izraelnek is fontosak ezek a közösségek.
A szakértő szerint ha a drúz lakosságot megkérdeznék, sokan inkább Izraelhez tartoznának, különösen a Golán térségében. Ez újabb ütközési pont Izrael és Szíria között, amelynek rendezése nem lesz egyszerű.
A csend nem béke
A beszélgetés végén Kis-Benedek József képe egyértelmű volt: a térségben az átmeneti csend nem jelent stabil békét. Libanonban a Hezbollah fegyverei, Szíriában a török, iráni, amerikai és izraeli érdekek, a Vörös-tengeren a húszik, Iránban az atom- és rakétaprogram, Izraelben pedig a határbiztonsági kényszerek mind egymásra hatnak.
A hatvannapos tűzszünet lehetőséget adhatna a rendezésre, de csak akkor, ha a felek a valódi biztonsági kérdésekhez nyúlnak hozzá. Addig a Közel-Kelet térképe ugyan néhány napra csendesebbnek látszhat, de a konfliktusok alapjai továbbra is érintetlenek maradnak.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
