A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.11.08.
Összeül a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, de a kormánypárti képviselők nélkül.
Izraelben az államfő célja, hogy megteremtse a stabil kormány alapjait.
Trump miniszterei a választási kudarc ellenére kitartanak az elnök mellett.
Itthon a Médiatanács egyelőre ellenzi a reklámadó bevezetését.
Hírek:
A kormánytöbbség képviselői nem vesznek részt a parlament nemzetbiztonsági bizottságának holnapra összehívott rendkívüli ülésén. A tanácskozást a testület elnöke, a Mi hazánk képviselője, Apáti István kezdeményezte, hogy az ügynökakták körül történtekről beszéljenek. Egy informatikai hiba miatt ugyanis a szerda óta látogatható nyitottaktak.hu oldalon 164, annak idején megfigyelt ember neve is a hálózati személyek között szerepelt. Köztük volt az MDF egykori alapító tagja, Lezsák Sándor, későbbi fideszes képviselőé is, aki emiatt pert akar indítani. Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója elismerte, hogy hibáztak, majd azt is közölte, hogy a hibát elhárították.
A miniszterelnök „nemzetbiztonsági bohóckodásnak” nevezte a holnapra tervezett bizottsági ülést. Magyar Péter előzőleg reagált arra is, hogy a Fidesz politikusai a kormány több tagjának, valamint a levéltár főigazgatójának lemondását követelték az informatikai hibák miatt. Emlékeztetett rá, hogy korábban ő is bocsánatot kért Lezsák Sándortól, ugyanakkor kifejtette, vastag arcbőr kell ahhoz, hogy a történtek miatt az új kormányt tegyék felelőssé. Úgy fogalmazott – idézem – „azok a bűnözők ordibálnak és uszítanak most, akik közpénzből százmilliárdos propagandájuk segítségével próbálták meg éveken keresztül tönkretenni a honfitársaikat aljas, hazug, embertelen módon”. Utalt rá, hogy igyekeztek lejáratni mindenkit, aki szemben állt velük és ezért soha, senkitől nem kértek bocsánatot. Magyar Péter kifejtette, az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával 36 év elteltével tették meg azt, amit az összes rendszerváltás utáni párt elmulasztott.
Izraelben a parlamentbe bekerült pártok vezetőivel folytatott tanácskozásokon az államfő fő célja az volt, stabil és jó kormány alakulhasson. Jichak Herzog elmondta, minden követ megmozgatott, hogy a politikusok kezet nyújtsanak egymásnak. A beszélgetésekből kiderült, hogy az október 27-én megválasztott kneszet 67 képviselője az ellenzéki tömörülés élén álló Gadi Ejzenkotot javasolta miniszterelnöknek. 46 törvényhozó viszont a Likud párt elnökét, Benjámin Netanjahut szeretné továbbra is a kormányfői székben látni. Így 2015 óta Ejzenkot kapta a legtöbb honatya ajánlását a kormányalakításra. A párt szerint a választási eredmények alapján az izraeliek „a változás mellett döntöttek”. Az államfő már korábban jelezte, annak a politikusnak ad megbízást, akinek a legnagyobb esélye lehet a kabinet létrehozására.
Eközben a kormányváltásra törekvő tömb pártjai megállapodtak abban, hogy összehangolják tevékenységüket a Netanjahu-kormány leváltása érdekében. Egyetértettek, hogy a kormányhoz csatlakozás fő feltétele annak elfogadása, hogy Izrael zsidó, demokratikus, liberális és egyenlőségen alapuló állam. Az alapelvek része, hogy minden izraeli állampolgárnak kötelező katonai, nemzeti vagy polgári szolgálat teljesítése. Az is feltétel, hogy a Hamaszt terrorszervezetnek tartják és fel akarják számolni katonai, illetve kormányzati hatalmát a Gázai övezetben.
Az amerikai külügyminiszter tagadta, hogy távozni akarna a kormányból. Marco Rubio azokat a sajtóhíreket cáfolta meg, melyek szerint a republikánusoknak a félidős választásokon elszenvedett veresége lépésre kényszerítené. A miniszter esélyes arra, hogy két év múlva pártja jelöltje legyen az elnökválasztáson. A Fehér Ház is tagadta, hogy akár Rubio, akár Pete Hegseth védelmi miniszter szakítani akarna az elnökkel. A keddi voksoláson a Demokrata Párt elsöprő győzelmet aratott. Kulcsfontosságú, bevehetetlennek hitt államokban is győzni tudott, ezzel pedig megszerezte a többséget a Kongresszus mindkét házában. Donald Trump azt közölte, hogy kész együttműködni a többséggel, ugyanakkor azonban fenntartja magának a vétó jogát, ha neki nem tetsző döntések születnének.
Az amerikai alelnök elsősorban az Irán elleni háború folytatásában látja a republikánusok vereségének fő okát. J.D. Vance felidézte, prófétainak bizonyult az egyik elemző kijelentése, miszerint pártjuk szavazói ugyan elmennek voksolni, de nem rájuk. Akik ugyanis két éve még az ő szavazóik voltak, a politikájuk miatt dühösek lettek. Az alelnök szerint mostantól a háború lezárására, valamint a megélhetési költségekre és az inflációra kell összpontosítaniuk. A jelek szerint azonban Trump még nem döntötte el, mi legyen Iránnal. Bár azok a jóslatok nem váltak be, hogy már a választás másnapján újra megtámadják a perzsa államot, de ennek lehetőségét továbbra sem lehet kizárni.
Eközben az amerikai elnök felújította tevékenységét az ukrajnai háború ügyében. Donald Trump Washingtonban zárt ajtók mögött tárgyalt az orosz elnök megbízottjával, Kirill Dmitrijevvel. Utána azt közölte, hamarosan megállapodás születhet a háború megoldásáról. Hozzátette, ez akár egész Európát érintheti. Mindez néhány nappal előzte meg az Abu Dhabiba tervezett háromoldalú találkozót. Az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna küldöttei kedden egyeztetnek a harcok lezárása utáni biztonsági lépésekről. Ukrajna témája várhatóan szerepel majd az amerikai, a kínai és az orosz elnök tíz nap múlva esedékes tárgyalásának napirendjén is. Ők Sencsenben, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés csúcstalálkozóján találkoznak majd.
Itthon az országgyűlés elnöke a jövő évi költségvetésről szóló törvény tárgyalását nevezte a következő hetek legfontosabb feladatának. Forsthoffer Ágnes utalt rá, hogy a javaslat általános vitája várhatóan holnaphoz egy hétre kezdődik a parlamentben. A vitára összesen 30 óra áll rendelkezésre: 15 óra a kormánypártoknak, 15 óra az ellenzéknek. A zárószavazást előre láthatólag december második felében tartják. A pénzügyminiszter a tervezet átadásakor elmondta: a Tisza-kormány első, teljes évre vonatkozó költségvetése az igazságosság és a fejlődés jegyében készült. Kármán András kiemelte, hogy megkezdődik a magyar gazdaság helyreállítása, hiszen a jogszabály véget vet annak a pazarlásnak, ami az utóbbi években jellemezte a közpénzgazdálkodást.
A Legfőbb Ügyészség új vezetője egyik fő céljának tekinti, hogy helyreállítsa a szervezet működésébe vetett bizalmat. Keddi megválasztása után Fejes Péter megkövette a társadalmat az igazságérzetet joggal és alappal sértő ügyészségi döntések, illetve azok elmulasztása miatt. Megkövette azokat az ügyészségi kollégáit is, akiknek a munkája volt az élete, mégis távozniuk kellett. A köztársasági elnök azt emelte ki, a jogállam működésének egyik alapvető feltétele, hogy az igazságszolgáltatás intézményei függetlenül, politikai befolyástól mentesen működjenek. Baka András úgy fogalmazott, az új legfőbb ügyész hivatalba lépése egy fontos folyamat kezdete, amihez támogatást ígért.
A jegybank új vezetése az utóbbi másfél évben több mint 100 milliárd forintnyi veszteséget és több száz milliárd forintnyi fizetési kötelezettséget hárított el a jegybanki alapítványoknál. Erről beszélt a Magyar Nemzeti Bank elnöke az intézmény működésével kapcsolatos visszaéléseket vizsgáló országgyűlési bizottság előtt. Varga Mihály közölte, továbbra is támogatják a korábbi időszakban történt esetleges visszaélések feltárását, valamint a jogszerű és gazdaságos működés biztosítását. Az ülésen meg akarták hallgatni a jegybank volt elnökét is. Matolcsy György azonban letartóztatásban van és ügyvédje azt közölte, zártláncú hálózaton történő meghallgatása sértené az ártatlanság vélelmét.
A Médiatanács egyelőre ellenzi a reklámadó bevezetését. A jövő évi költségvetésben ugyanis szerepel, hogy a média szereplőinek 3 és fél százalékos reklámadót kellene fizetniük. A Médiatanács elnöke utalt rá, hogy az utóbbi tizenhat évben az állami beavatkozások, mindenekelőtt az állami hirdetések politikai szempontú elosztása súlyosan eltorzították a magyar média- és reklámpiacot. Polyák Gábor szerint a piacnak időre és kiszámítható működési feltételekre van szüksége ahhoz, hogy megszűnjön a jelenlegi sérülékenysége, amely végső soron veszélyezteti a sokszínű tájékoztatást. Mint mondta, ez indokolná a tervezett intézkedés elhalasztását.
Berlinben tárgyal a jövő héten a miniszterelnök. Magyar Pétert négy miniszter is elkíséri és kedden találkozik Friedrich Merz német kancellárral. A kormányfő azt is közölte, hogy a közeljövőben tervez egy dublini utat is. Emlékezetes, hogy jelenleg Írország az Európai Unió soros elnöke. Elképzelhető, hogy Magyar Péter még ebben a hónapban találkozik ismét az ukrán elnökkel. Volodimir Zelenszkijjel az október végi brüsszeli uniós csúcson már megbeszélést folytatott és akkor megállapodtak, hogy ezt rövidesen folytatják. Heteken belül összeül a magyar-ukrán kormányközi bizottság is. A napirenden szerepelnek a magyar kisebbségek jogai, a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai, valamint Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalása is.
A visegrádi négyek országainak államfői támogatásukról biztosították Ukrajnát, valamint az Európai Unió hiteles, érdemeken alapuló bővítését. A szlovákiai Trencsénben tarott találkozójukon Baka András, valamint Peter Pellegrini szlovák, Petr Pavel cseh, és Karol Nawrocki lengyel államfő mellett első alkalommal vett részt az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyennel elsősorban a szövetség bővítését vitatták meg. Egyetértettek abban, hogy a csatlakozási folyamatnak továbbra is igazságosnak, szigorúnak és kiszámíthatónak kell maradnia. Így Ukrajna európai integrációja a szükséges reformok végrehajtásán és az ország újjáépítésén alapulhat.
Időjárás:
Ami pedig az időjárást illeti, továbbra is viszonylag kellemes őszi időre számíthatunk. A reggeli párásság és köd megszűnése után sok napsütés várható. Mérsékelt marad a szél. Csapadék nem lesz. A hőmérséklet napközben 8 és 12 fok között alakul, estére azonban mínusz 5 és plusz egy fok közé hűl le a levegő. A hét elején hasonló lesz az idő.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
