A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.05.08.
Magyar Péter Rómában találkozott Giorgia Meloni olasz kormányfővel, akit meghívott egy magyarországi látogatásra.
A leendő egészségügyi miniszter szerint olyan egészségügyi kultúrára van szükség, ahol a problémákat nem elhallgatják, hanem feltárják, kivizsgálják és megoldják.
Miután hírek láttak napvilágot arról, hogy Gadi Eisenkot, a kialakulóban lévő Yashar párt vezetője, és Avigdor Liberman, az Yisrael Beytenu párt elnöke tárgyalásokat folytatnak egy esetleges egyesülésről.
Öt pontban foglalta össze a közeljövőre vonatkozó terveit Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök, aki a Kurir című napilapban megjelent írásában átfogó reformokat sürgetett.
Belföldi hírek:
Magyar Péter Rómában találkozott Giorgia Meloni olasz kormányfővel, akit meghívott egy magyarországi látogatásra. A leendő magyar miniszterelnök, aki sikeresnek és előremutatónak nevezte a találkozót, azt írta csütörtökön a közösségi oldalán, megállapodtak abban, hogy segíteni fogják az olasz és a magyar befektetők eredményes munkáját, valamint a trieszti magyar kikötő mielőbbi elkészültét. Arra is kitért, hogy megállapították, Olaszország és Magyarország nagyon sok kérdésben hasonló álláspontot képvisel, legyen szó akár az illegális migráció elleni határozott fellépésről, akár a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásáról, vagy éppen a tagállamok versenyképességének erősítéséről.
A leendő egészségügyi miniszter szerint olyan egészségügyi kultúrára van szükség, ahol a problémákat nem elhallgatják, hanem feltárják, kivizsgálják és megoldják. Hegedűs Zsolt közösségi-bejegyzésében azt írta: az egészségügy nem lehet pártpolitikai eszköz. „Az egészségügy nem lehet pártpolitikai eszköz. A betegségnek nincs színe, nincs pártállása, és az ellátásba vetett bizalom nem használható kampánycélokra” – írta, hozzátéve: a mezőtúri kórház belgyógyászati osztályának esete éppen ezért különösen súlyos. Ismertetése szerint április 30-val bezárt a kórház belgyógyászati osztálya, a 15 aktív ágyas részleget teljesen kiürítették, az oda delegált orvosok pedig már nincsenek az intézményben. Hozzátette: mint kiderült, az orvosok szerződése eleve csak január 1-jétől április 30-ig szólt. Vagyis az osztályt átmenetileg, a választási időszakra nyitották ki, miközben erről mélyen hallgattak – közölte. Hegedűs Zsolt rámutatott: ha egy betegellátó osztály működtetését nem elsősorban szakmai szükségletek, hanem tisztán politikai érdekek határozzák meg, az nem egészségpolitika, hanem a betegek, hozzátartozók és dolgozók kiszolgáltatottságával való visszaélés.
A Tisza-kormány kiszámíthatóbb adópolitikát ígért, melynek elemei közül elsőként az alacsonyabb jövedelműek adójóváírását vezethetik be, ám tekintettel a várható 300-500 milliárd forintos költségvetési hatására még nem az idén, ahogy a program legvitatottabb eleme, a vagyonadó bevezetése sem várható még 2026-ban – hívta fel a figyelmet a Forvis Mazars szakértője. H. Nagy Dániel, a Forvis Mazars adó- és jogi szolgáltatási üzletágának a vezetője a Tisza adóprogramjáról csütörtökön online sajtótájékoztatón elmondta: a munkát terhelő adók változatlanok maradnak, az eddig ismert fő irányok szerint az áfa 27 százalékos mértéke sem fog változni, erre nincs költségvetési tér. Két célzott csökkentés várható: a vényköteles gyógyszerek áfáját nullára, a tűzifa és egyes élelmiszerek kulcsát pedig drasztikusan csökkentené az új kormány – emelte ki. Hozzátette: ezek EU-konform, rövid távon inflációmérséklő lépések. H. Nagy Dániel kifejtette: az szja rendszerét a program érdemben nem alakítja át, marad az egykulcsos modell.
Külföldi hírek:
Yariv Levin igazságügyi miniszter kijelentette, hogy amennyiben a Legfelsőbb Bíróságba kinevezni kívánt két keményvonalas konzervatív akadémikus nem kerül kinevezésre, akkor a legfelsőbb bíróságba egyáltalán nem fog új tagokat kinevezni, így hagyva, hogy a bíróság „eltűnjön”. Levin az Ynet hírportálnak adott interjúban válaszolt az ország bíróságain, köztük a Legfelsőbb Bíróságon is fennálló nagyszámú betöltetlen álláshelyre vonatkozó kérdésekre. Az igazságügyi miniszter hivatali ideje alatt megtagadta a kinevezéseket a Legfelsőbb Bíróságra, mert nem rendelkezett elegendő szavazattal a Bírói Kiválasztási Bizottságban ahhoz, hogy Aviad Bakshi és Raphael Bitton kinevezését elérje. Jelenleg négy betöltetlen hely van a Legfelsőbb Bíróságon, és ez a szám a következő Knesset végére kilencre emelkedik, ha nem történnek új kinevezések. „Ragaszkodom ahhoz, hogy a Legfelsőbb Bíróságba olyan emberek kerüljenek be, akik [a jelenlegi bíráktól] eltérő világnézetet képviselnek” – mondta Levin, aki még a bíróság jelenlegi erős konzervatív bíráit is bírói túlkapásokkal vádolja.
Miután hírek láttak napvilágot arról, hogy Gadi Eisenkot, a kialakulóban lévő Yashar párt vezetője, és Avigdor Liberman, az Yisrael Beytenu párt elnöke tárgyalásokat folytatnak egy esetleges egyesülésről, a két politikus bejelentette, hogy a következő választások előtt az együttműködésük bővítésén dolgoznak, de nem erősítették meg, hogy közös listával indulnának a választásokon – írta a Times of Israel. Közös nyilatkozatukban a két párt közli, hogy Eisenkot és Liberman szerda este találkozott. „A találkozó végén mindketten utasították csapataikat, hogy mélyítsék el a pártok közötti együttműködést annak érdekében, hogy a »szolgálók koalícióját« győzelemre vezessék, és cionista, államférfihoz méltó kormányt hozzanak létre” – tette hozzá a nyilatkozat. Amikor egy újságíró a héten a Libermannal való esetleges egyesülésről szóló hírekről kérdezte, Eisenkot azt válaszolta, hogy a kettőjük között „régóta fennálló kapcsolat” van, és az elmúlt hónapokban találkoztak és beszéltek egymással, de nem akart a részletekbe menni.
Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – derül ki a Karol Nawrocki államfő által az X-en csütörtökön közzétett videóból. „Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás „negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál. A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki.
Öt pontban foglalta össze a közeljövőre vonatkozó terveit Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök, aki a Kurir című napilapban megjelent írásában átfogó reformokat sürgetett. Az államfő szerint Szerbiának az elkövetkező időszakban átfogó strukturális reformokra, nagyobb munkafegyelemre és az állami apparátus jelentős karcsúsítására van szüksége ahhoz, hogy az ország megőrizze gazdasági növekedését és javítsa állampolgárainak életszínvonalát. Aleksandar Vucic hangsúlyozta: a 2014 és 2026 közötti időszak eredményei jelentősek voltak, mivel a munkanélküliségi ráta 26 százalékról 8 százalékra csökkent, miközben az ország bruttó hazai terméke 32 milliárd euróról közel 100 milliárd euróra nőtt. Véleménye szerint Szerbia gazdasága a koronavírus-járvány és a nemzetközi konfliktusok idején is ellenállónak bizonyult, ugyanakkor a globális politikai és gazdasági átrendeződés új kihívásokat teremtett. Írásában a szerb elnök öt kiemelt reformterületet nevezett meg.
Thomas DiNanno, az amerikai külügyminisztérium fegyverzetellenőrzésért és nemzetközi biztonságért felelős államtitkára érkezik az Egyesült Államok képviseletében a NATO keleti szárnya tagállamait tömörítő „Bukaresti Kilencek” (B9) jövő heti bukaresti csúcsértekezletére – közölte a román elnöki hivataltól szerzett értesüléseire hivatkozva az Adevarul hírportál. A regionális csúcsra meghívott Donald Trump amerikai elnök április elején levélben mondott köszönetet Romániának és Lengyelországnak a találkozó megszervezéséért és a közel-keleti műveletekben részt vevő amerikai csapatoknak nyújtott támogatásért, ugyanakkor jelezte, hogy – bár nem tud személyesen részt venni a B9-ek idei, május 13-án tartandó csúcstalálkozóján – elküldi képviselőjét a román fővárosba. Az Adevarul kiemelte: a Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia Lengyelország, Románia és Szlovákia által indított regionális együttműködés „Többet tenni a transzatlanti biztonságért” című idei csúcstalálkozójára Mark Rutte NATO-főtitkár mellett az északi tagállamok – Finnország, Dánia, Izland, Svédország és Norvégia – képviselőit is meghívták.
Nyilvánosságra hozta egy amerikai bíróság azt a búcsúlevelet, amelyet a 2019-ben a börtönben elhunyt néhai amerikai pénzember és elítélt szexuális ragadozó, Jeffrey Epstein írhatott feltételezett öngyilkossága előtt pár héttel. A New York-i bíróság a The New York Times című amerikai napilap kérésére tette nyilvánossá az írást, amelynek hitelességét független forrásból nem tudták ellenőrizni. Mindeddig a levél nem képezte részét az igazságügyi minisztérium által folytatott nyomozásnak. Epstein egykori cellatársa egy képregénybe csúsztatva talált rá az üzenetre 2019 júliusában, Epstein első feltételezett öngyilkossági kísérlete után, hogy bizonyítsa nem ő támadt rá. „Hónapokig nyomoztak ellenem – semmit nem találtak!!! Jó dolog, ha az ember maga választhatja meg, mikor búcsúzik. Mit akarnak tőlem, zokogjak?” – írta állítólagosan Epstein, bár aláírás nincs az üzenet végén, csak annyit tesz még hozzá: „Nem jó buli. Nem éri meg”. Jeffrey Epstein, aki a politikai, gazdasági és kulturális elit több tagjával szoros kapcsolatot ápolt, éveken át kiskorú lányok és fiatal nők szexuális kizsákmányolására tartott fenn hálózatot New York-i és floridai helyszíneken.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan felhős-napos időre készülhetünk. Este elvétve előfordulhatnak záporok. A hőmérséklet jellemzően 23 – 26 fok körül alakul.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
