„Tönkretette a versenyt és tönkretette a vállalkozásokat” – Neubauer Katalin az árrésstop kivezetéséről
A december 24-i munkaszüneti napról, az árrésstop várható megszűnéséről, a kiskereskedelmi verseny újraindulásáról és a 2027-re tervezett vagyonadóról beszélgetett M. Kende Péter Neubauer Katalinnal, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkárával a Pirkadat november 4-i adásában. A kereskedők érdekképviselete megkönnyebbülten fogadja, hogy véget érhet az árak hatósági korlátozása, a jövő évet azonban az új adóterhek miatt nagyon nehéznek látja.
Szenteste a családé lehet
A beszélgetés egy olyan döntéssel indult, amelyet a műsorvezető ritka kivételként fenntartás nélkül támogat: december 24. munkaszüneti nap lesz. Neubauer Katalin ugyanígy üdvözölte a változást. A KSH adatai szerint csak a kiskereskedelmi üzletekben 355 ezren dolgoznak, döntő többségük nő, akik ezen a napon eddig is a legszívesebben a családjukkal lettek volna. Az ünnepet mindenki nyugalomban, békességben és szeretetben szeretné tölteni, erre pedig a délután kettőig tartó nyitvatartás zaklatottsága alig adott lehetőséget.
A főtitkár arra számít, hogy idén még sokan meglepődnek majd, amikor szenteste napján nem tudnak beugrani a boltba azért, ami otthon hiányzik, jövőre azonban a vásárlók már hozzászoknak az új rendhez. Erre valóban át kell állni, hangzott el a stúdióban, hiszen amit eddig december 24-én a kisebb-nagyobb üzletekben látni lehetett, az maga volt a rémálom.
Ha minden jól megy, decemberben megszűnik az árrésstop
A szigorú árrés-szabályozást eredetileg kormányrendelet vezette be, a jelenlegi kormány 2026 tavaszán emelte törvényi szintre, a kereskedelmi törvénybe építve. Ugyanide került a kiszereléscsökkentés jelölésének kötelezettsége is, amely 2024 óta hatalmas adminisztratív terhet ró a kereskedőkre, bár ritkán esik róla szó.
Az árrésstop kivezetéséről szóló javaslatot a múlt hét hétfőjén nyújtották be az Országgyűlésnek. Rendes menetben november 10-én a gazdasági szakbizottság tárgyalja, a következő héten a törvényalkotási bizottság, így a szavazás november végén várható. A törvény a kihirdetés után nyolc nappal lép hatályba, így a szövetség számításával a legjobb esetben december első napjaiban szűnhet meg a korlátozás, amely az élelmiszerek között 43, a drogériai termékek között 30 termékcsoportot érint.
Akciók és újdonságok nélkül telt másfél év
M. Kende Péter arra kérte vendégét, segítsen megérteni a vásárlóknak, miért járhatnak összességében jól a döntéssel akkor is, ha egy-egy terméket egy ideig drágábban vesznek meg. Neubauer Katalin úgy felelt, hogy az elmúlt másfél évben elmaradt az a kereskedelmi aktivitás, amely korábban a versenyképes árak hátterében állt: az állandó akciózás, a választék frissítése, az új termékek megjelenése a polcokon.
Ha az árrést nem írja elő jogszabály, a közgazdaság törvényszerűségei miatt újra versenyezniük kell a piaci szereplőknek, és ez hozhatja vissza a lendületet. A főtitkár emlékeztetett, hogy a Covid óta folyamatosan valamilyen erős állami beavatkozás érte az élelmiszerpiacot, és ennek most már látszik a kára. A legutóbbi árréssapkáról úgy fogalmazott: „Ez volt a lehető legkegyetlenebb.”
Gyengült immunrendszer, bezáró kisboltok
A korlátozás a kötelezett kereskedőktől a működéshez szükséges levegőt vette el, romlott a profittermelő képességük. Neubauer Katalin ezt ahhoz hasonlította, mintha az emberek immunrendszerét tennék tönkre: ha nincs tartalék, a vállalkozás nem tud gyorsan reagálni a változásokra. A szabályozás alá nem tartozó kisboltokból pedig – ezt többször elemezték – egyszerűen elfordultak a vásárlók, nincs annyi bevételük, hogy működni tudjanak, és évről évre több ezer zárt be közülük.
Az erős állami beavatkozások sorozatáról összegzésként azt mondta: „tönkretette a versenyt és tönkretette a vállalkozásokat”. A vásárlók csak a kedvező árat látták, ez az előny azonban a hosszú idő alatt elveszett, és sokkal jobb, ha visszatér a verseny, a megújulás és az innováció a polcokra.
A vásárló döntsön: ár, választék vagy személyes kiszolgálás
A műsorvezető arról is kérdezte, mire lesz idejük az érdekképviseleteknek, ha túl lesznek az árrésstopon: az adminisztratív terhek csökkentésére, illetve a nagy láncok, a hipermarketek, a szupermarketek és a kisebb boltok közötti feszültségek enyhítésére. Az lenne a jó, ha minden a vásárlókról szólna, és ők dönthetnék el, hogy alacsonyabb árat, hatalmas választékot vagy személyes kiszolgálást keresnek. Ehhez az kell, hogy megmaradjanak azok a gazdasági feltételek, amelyek eddig is lehetővé tették ezt a sokszínűséget.
A vásárlók jelenleg nagyon erősen a diszkontok felé fordultak. Ez a főtitkár megítélésében részben hatalmas marketingtevékenység eredménye: minél nagyobb árbevételű egy vállalatóriás, annál több piacbefolyásolást, „az agyunkba való belenyúlást” tud megengedni magának.
Arra a kérdésre, hallottak-e arról, hogy a Tesco a szomszédos országok után Magyarországról is kivonulhat, és ki jönne a helyére, azt felelte, hogy erről az elmúlt tíz évben sokszor esett szó, a háttérben folyó tárgyalásokról azonban nincs információjuk, így csak találgatni tudna. Fontosabbnak azt tartja, hogy a verseny egészséges maradjon, minél több szereplővel és gazdag kínálattal, és megmaradjon a személyes kapcsolatokra épülő kereskedelem is.
Az adminisztratív terhek lebontásában egyelőre nem tapasztalnak nyitottságot. A kiszereléscsökkentés jelzései még mindig a polcokon vannak, pedig sem gazdasági haszna, sem a lakosság számára értelme nem volt ennek a jelölésnek, hiszen az egységárat és a darabárat amúgy is fel kell tüntetni a polccímkén. A szövetségnek vannak javaslatai, de most fontosabb döntések kerültek előtérbe.
2027: nehéz év a vagyonadó árnyékában
Az árrésstop megszűnése ellenére Neubauer Katalin nagyon nehéz évre számít 2027-ben. A költségvetésbe több olyan elem került, köztük a társasági adót és a különadót érintő emelés, valamint a vagyonadó, amely alapjaiban alakítja át a kereskedők működését. A vagyonadó elmondása alapján csak a magyar vállalkozásokat érinti, mert az államok között nincs kettős adóztatás. A kereskedelemben az árbevétel 70 százaléka külföldi tulajdonú vállalatoknál keletkezik, így csak a 30 százaléknyi magyar cég esik az adó hatálya alá. „Ez olyan borzalmasan nagy versenyhátrányt fog nekünk okozni”, amelyről még azt sem tudják, hogyan lehet majd a mindennapokban kezelni.
A szövetség minden fórumon elmondta a véleményét, a törvényjavaslatot mégis gyakorlatilag abban a formában nyújtották be a parlamentnek, ahogy korábban napvilágot látott. Aki a vagyonadót üdvözli, nem biztos, hogy mérlegeli: a magyar kis- és középvállalkozások több mint hárommillió embernek adnak munkát, és ha ezek az adó hatálya alá esnek, munkahelyek szűnhetnek meg. „Ez egy nagyon-nagyon rossz irány, nagyon-nagyon rossz üzenet”, amely súlyos károkat okozhat a magyar gazdaságnak.
M. Kende Péter azt javasolta, hogy ha a javaslatot változatlanul elfogadják, folytassák innen a beszélgetést arról, mi várható. Hozzátette, hogy a kulturális költségvetésben állítólag már lesznek változások a benyújtott tervezethez képest, így talán itt is történhet még módosítás.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
