„Nincs lehetőség arra, hogy megegyezzenek” – forrósodik a Hormuzi-szoros körüli válság
A Pirkadat május 8-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár volt. A beszélgetés középpontjában a Hormuzi-szoros körüli iráni–amerikai feszültség, az olajszállítások akadozása, Izrael libanoni műveletei, valamint a térség államainak eltérő érdekei álltak. A szakértő szerint a tárgyalások és a katonai lépések egyszerre zajlanak, a megállapodás esélye pedig egyelőre távoli.
Tárgyalások és tűzpárbajok egyszerre
Dr. Kis-Benedek József szerint a térségben kettős folyamat látható: miközben diplomáciai egyeztetések indultak, ezek nem hoztak érdemi eredményt, közben pedig újra fellángoltak a harci cselekmények.
A szakértő úgy fogalmazott: „nincs egyelőre kerete annak, hogy meg tudnának állapodni, meg szándéka sincs.” Szerinte az amerikai állítás, amely szerint az iráni támadóképességet megsemmisítették volna, túlzó. A valóság inkább az, hogy Irán több területen meggyengült, de katonai képességei messze nem tűntek el.
Irán feltételei és Izrael libanoni műveletei
A megegyezés egyik akadálya, hogy az iráni követelések között szerepel Izrael libanoni támadásainak leállítása. Kis-Benedek szerint ez nem történt meg: Izrael továbbra is csapásokat mér északi irányban, célzott akciókra is sor került, Bejrútot is bombázták.
Emellett Irán azt is követeli, hogy az Egyesült Államok oldja fel az iráni kikötők korlátozását, és tegye lehetővé a hajók szabad mozgását. Ez sem teljesült, így a szakértő szerint jelenleg nincs reális alapja egy gyors politikai rendezésnek.
Az olaj ára már Amerikát is nyomás alá helyezi
A válság gazdasági következményei gyorsan érezhetővé válhatnak. Kis-Benedek arról beszélt, hogy amerikai megfigyelők szerint rövid időn belül akár 5 dollárra emelkedhet a gallononkénti üzemanyagár. Ez már az amerikai társadalom tűrőképességét is próbára teszi.
Szerinte sokan az Egyesült Államokban úgy látják, hogy felesleges olyan háborús helyzetben részt venni, amelynek költségeit végül az amerikai lakosság is megfizeti. Irán eközben lassítani próbálja a folyamatokat, válogatva enged át bizonyos hajókat, és akár anyagi előnyt is kovácsolhat az áthaladás szabályozásából.
Szaúd-Arábia, Emirátusok és az öböl menti érdekek
Breuer Péter felvetette, hogy Szaúd-Arábia korábban nem engedte használni légterét, az elmúlt órákban azonban hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai flotta és repülőgépei átkísérjenek bizonyos hajókat a szoroson. Ezzel párhuzamosan Rijád a megegyezés felé nyomja Washingtont.
Az Emirátusok helyzete szintén különösen érdekes: a műsorvezető szerint az ország kilépett az OPEC-ből, mert több olajat szeretne értékesíteni a szabadpiacon. Közben izraeli légvédelmi technológiát használva hárított el belövéseket, de támadó válaszlépést nem tett.
Kis-Benedek szerint az öböl menti országok alapvető érdeke, hogy az olajszállítás zavartalanul folytatódjon, ugyanakkor a katonai összecsapások elkerülése is létfontosságú számukra. Szaúd-Arábia különösen tart attól, hogy Irán ismét olajlétesítményeket támadjon, amire korábban már volt példa.
Trumpnak sürgető lenne a lezárás, Irán kivárhat
A beszélgetésben szóba került Donald Trump tervezett pekingi útja is. Breuer Péter szerint az amerikai elnök szeretné a válságot lezárt ügyként maga mögött tudni a kínai találkozó előtt. A közelgő futball-világbajnokság és az amerikai belpolitikai szempontok szintén növelik a nyomást.
Kis-Benedek ezzel egyetértett, de hozzátette: Irán pontosan érzi, hogy az Egyesült Államoknak sürgős lenne a rendezés. „Nekik meg van idejük. Nem kell kapkodni” – mondta az iráni stratégiáról.
Kína szerepe kulcskérdés lehet
A szakértő szerint a kínai látogatás azért is lesz fontos, mert Kínának óriási szüksége van a térségből érkező olajra. Peking érdeke, hogy a Hormuzi-szoros újra biztonságosan járható legyen, de Kis-Benedek úgy látja, Kína ebben a kérdésben nem az Egyesült Államok oldalán áll.
Az iráni külügyminiszter közelmúltbeli kínai látogatása szerinte azt mutatja, hogy Teherán és Peking egyezteti álláspontját. A szakértő szerint a válság lezárásához tovább kell tárgyalni, de közben időről időre katonai műveletekre is sor kerülhet.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
