„Egy jogállamban nem lehet alku” – Platthy Iván szerint az egyházi kórházak együttműködése mintát adhat az új egyházfinanszírozásnak
Az egyházak állami támogatásának átalakításáról és az egyházi intézmények együttműködéséről beszélgetett M. Kende Péter Platthy Iván nyugalmazott címzetes államtitkárral a Pirkadat november 4-i adásában. A volt egyházügyi vezető szerint az elmúlt évtizedekben kialakult függőségi viszonyt kiszámítható, rendszerszerű finanszírozásnak kellene felváltania, ehhez pedig jó példát mutat az egyházi kórházak szövetsége, amelynek egy nappal korábbi tanácskozásán maga is részt vett.
Kegygyakorlás helyett rendszer
M. Kende Péter abból indult ki, hogy az Országgyűlés éppen a 2027. évi költségvetést tárgyalja, és az egyházak támogatásáról Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán miniszter is azt mondta: a támogatás megmarad, de új rendszerben, amelyből az egyedi kérések kimaradnak. A műsorvezető arra volt kíváncsi, mennyivel lehet jobb ez a korábbinál, ha valóban így valósul meg.
Platthy szerint az elmúlt 16 évben, illetve az Orbán-kormányok idején kialakult rendszer lényege a függőségi viszony és az ehhez kapcsolódó kegygyakorlás volt, ezt kell megszüntetni. Ez nem azt jelenti, hogy az egyházak működését ellehetetlenítenék: az államnak az egyházak önállóságát kell megteremtenie. Ebbe beletartozik azoknak az épületeknek a felújítása és fejlesztése is, amelyekben feladataikat végzik, de a juttatásokat egy átlátható rendszerbe kell foglalni.
Példaként a címzett és céltámogatások egykori rendszerét hozta fel, amelyet annak idején ők működtettek, és amely most, úgy tűnik, visszatér. Ebben egy település temploma, iskolája vagy bármely egyházi épülete pályázat útján, szabályok alapján juthat felújítási forráshoz, adomány vagy kegy helyett. A cél az, hogy minden közösségi célt szolgáló ingatlan, akár közfeladatot, akár hitéleti feladatot látnak el benne, megfelelően működhessen.
Hét kórház valódi szövetsége
A műsorvezető felvetette, hogy az új rendszer nyomán nemcsak az állam és az egyházak, hanem az egyházak egymás között is párbeszédbe kezdhetnek. Platthy ezt az együttműködés szóval egészítette ki, és az egészségügyet hozta példának. Az egyházi fenntartású egészségügyi intézményeknek van egy szövetségük, amely szerinte „valódi szövetség”: az Egyházi Kórházak Egyesülése, amelynek elnöke jelenleg Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója.
Platthy az egyesület meghívására vett részt az előző napi tanácskozáson, amelyet az egyházi egészségügy jelenéről és jövőjéről szóló közös gondolkodásként hirdettek meg. Lelkesen beszélt a rendezvényről: a hét kórház fenntartó egyházainak vezetői köszöntötték a résztvevőket, majd az intézményvezetők kerekasztal-beszélgetése következett. Örömmel látta, hogy két tárca is jelen volt: az egészségügyi minisztérium a szakmai oldalt, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztérium egyházi kapcsolatokért felelős államtitkársága pedig a koordinációt képviselte, így a kettő kiegészíti egymást. Sajnálta, hogy az eseménynek kevés nyilvánosság jutott, mert akkor a közvélemény is másként viszonyulna hozzá.
Felidézte, hogy egyházügyi vezetőként rendszeres, tematikus egyeztetéseket tartottak az egyházakkal azokról a területekről, ahol állami feladatot látnak el. Ez a gyakorlat az elmúlt időszakban megszűnt, most kezd újraéledni, és más megoldás nincs is, mert enélkül a függőség megmaradna.
„Egyszerű vagyok, mint a barlangrajz”
M. Kende Péter a saját, ahogy fogalmazott, „hót egyszerű” nyelvére fordította le a kérdést. Ha az egyházi egészségügyi intézményekre mondjuk 100 forint jut, talán jobb, ha a kormány nem a hasára ütve osztja szét: a kórházak amúgy is kapcsolatban állnak egymással, más-más korosztályt, feladatot látnak el, így maguk is megegyezhetnének a felosztásról.
Platthy ezt azzal pontosította, hogy abból kell kiindulni, hogy a betegellátásban az állami és az egyházi intézmények egyaránt részt vesznek, ezért az egészet egységesen kell kezelni, hogy a szektorsemlegesség ne csak elv legyen, hanem a gyakorlatban, például a béremelések finanszírozásában is érvényesüljön. Az egyesület ebben azért hasznos, mert közös gondolkodással a döntéshozó parlamentnek is segíthet olyan megoldásokat kidolgozni, amelyek mindenkire érvényesek lehetnek.
A tanácskozás egyik fő tanulsága az volt, hogy az elmúlt időszakban alkupozíció határozta meg a finanszírozást. Platthy úgy fogalmazott: „egy jogállamban nem lehet alku” annak a működéséről, aki az állam helyett betegeket gyógyít, ahogy arról sem, hogy az ingyenes oktatásban az egyik gyerek után ennyi, a másik után annyi jár.
Iskolák, egyetemek, szociális intézmények
A műsorvezető megkérdezte, könnyebb dolguk lenne-e az egyházi szociális, kulturális és oktatási intézményeknek is, ha hasonló szövetséget hoznának létre, és hatékonyabban tudnának-e együttműködni a mindenkori kormánnyal. A volt államtitkár igennel felelt. A szektorsemlegesség elvét már a vallásszabadságról szóló 1990-es törvény rögzítette, erre épült a Szentszékkel kötött megállapodás is, és ez minden egyházra érvényes, amely az állam helyett közfeladatot lát el. Ez nem lehet alku tárgya.
Az oktatásnál a szelektív támogatás odáig vezetett, hogy elterjedt: az egyházi iskolák többet kapnak az államiaknál. Valójában nem kaphatnak többet, csak más rendszerben jutnak hozzá ugyanannyihoz, mert az állam közvetlenül működteti az iskoláit, az egyházak pedig közvetve, egyházmegyéken vagy egyházközségeken keresztül. Egy egyházi oktatási egyesület ezeket a hiedelmeket is tisztázni tudná, és a kormánynak is jó partnere lenne a szakmai, pénzügyi és jogi kérdésekben, legalábbis Platthy így képzeli el. Ugyanez igaz a felsőoktatásra: a tanácskozáson Velkey György például arról beszélt, hogyan vehet részt a Károli Gáspár Református Egyetem a közösen kialakítandó ápolóképzésben.
Nemzetközi kapcsolatok, három pillér
Érdekesnek tartotta, hogy minden kórház bemutatta a saját kapcsolatrendszerét. A kisvárdai görögkatolikus kórház három ország, Románia, Ukrajna és Szlovákia határán dolgozik, és kölcsönösen segítik egymást az ottani intézményekkel. Az irgalmasrendnek világszerte 400 kórháza van, és a máltaiaknak is vannak nemzetközi kapcsolataik, miközben az önkormányzatokkal és az állami kórházakkal is együttműködnek. A törvényalkotónak is sokkal egyszerűbb volna, ha ezeken a rendszereken keresztül, közösen alakítanák ki a szabályokat, mert akkor a végrehajtásban sem a kibúvókat keresnék.
Ezt a gondolkodást tükrözi az is, amit Magyar Péter és Tarr Zoltán a hitélet finanszírozásáról legutóbb mondott. Platthy maga is letett egy javaslatot arról, hogyan lehetne a finanszírozást három pillérre építeni, hogy az egyházak a mindenkori politikától függetlenül láthassák el hitéleti és közfeladataikat.
Jövő héten a Vatikán
Az idő végeztével M. Kende Péter jelezte, hogy a következő héten a püspöki kar vatikáni látogatását szeretnék részletesebben megbeszélni. A vendég úgy tudja, a püspökök csütörtökön találkoznak a pápával, a vatikáni dikasztériumok pedig olyan alaposan felkészültek a magyar ügyekből, hogy szinte minden szóba kerülhet, amiről a műsorban is beszéltek. Ez megerősítheti vagy segítheti a törekvéseiket. A műsorvezető azzal búcsúzott, hogy bizonyos találkozókon szívesen lenne légy a falon, de a következő héten okosabbak lesznek.
