A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.04.20.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök az utóbbi két napban magas szintű tárgyalásokat folytatott az Európai Bizottság vezetőivel Magyarországon – közölte a politikus.
Már csak április 30-ig fizethetünk SZÉP-kártyával a közértekben.
Az IDF hírszerzése megerősítette, hogy a Hezbollah tagjai a jelenleg is érvényben lévő fegyverszünet alatt tüzet nyitottak az ENSZ békefenntartóira Dél-Libanonban.
Jom Hazikaron, az elesett katonák és a terror áldozatainak emléknapjára készül Izrael, ma este veszi kezdetét a megemlékezés.
Jom Hazikaron, az elesett katonák és a terror áldozatainak emléknapja, ma este veszi kezdetét Izraelben. Ma este 8 órakor egy percre megszólalnak a szirénák országszerte az izraeli háborúkban elesett katonák és a terrortámadások áldozatainak emlékére. Közvetlenül a sziréna után országszerte megemlékezések kezdődnek. A fő szertartásra Jeruzsálemben a Siratófalnál fog sor kerülni, holnap 11:00 órakor két percre ismét szólnak a szirénák, majd ezzel kezdetét veszik az állami megemlékezések országszerte 52 katonai temetőben és az emlékhelyeken.
Belföldi hírek:
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök az utóbbi két napban magas szintű tárgyalásokat folytatott az Európai Bizottság vezetőivel Magyarországon – közölte a politikus. Magyar Péter az egyeztetésen világossá tette, hogy a Tisza-kormány soha nem látott felhatalmazással és egyben felelősséggel kezdi meg a munkáját, hozzátéve, hogy a magyarok döntése óriási lehetőség mind Magyarország, mind Európa számára – olvasható a közleményben. A pártelnök a tárgyaláson rögzítette, hogy „Magyarországnak és a magyar embereknek járnak az uniós ezermilliárdok”, az uniós pénzek nélkül nem lehet beindítani a magyar gazdaságot. „Az uniós forrás nem könyöradomány, hanem egy ellentételezés a magyarok által az Uniónak befizetett pénzekért és hazánk Európáért végzett munkájáért” – fogalmazott.
A természetes feltöltődés és az elöregedő nádasok miatt egyre hangsúlyosabbá válik a part menti medertisztítás a Balaton déli szakaszain. Farkas Tamás, Balatonfenyves polgármestere rámutatott: a sekély vízben felhalmozódó szerves anyagok rontják a fürdőzés élményét és a vízminőséget, ezért a rendszeres beavatkozás elengedhetetlen. A szakember kiemelte a különbséget a nagyszabású iszapkotrás és a strandokon végzett, legfeljebb 15 centiméter mélységű tisztítás között. Utóbbi célja a meder járhatóságának biztosítása és az elöregedett növényi részek eltávolítása – írja a penzcentrum.hu. A folyamat ugyanakkor jelentős bürokratikus terhekkel jár: a munkálatokhoz a vármegyei kormányhivatal, a nemzeti park és a vízügyi igazgatóság engedélye is szükséges. A kivitelezés költségeit növeli a speciális gépek igénybevétele, valamint a kiszedett iszap szárítása, szállítása és lerakása. A polgármester szerint a Balaton-parti önkormányzatok szorosabb összefogása egyszerűbbé és költséghatékonyabbá tehetné az engedélyeztetési és tisztítási folyamatokat a tóparti településeken.
Már csak április 30-ig fizethetünk SZÉP-kártyával a közértekben – emlékeztet cikkében a Teol. Májustól ugyanis vége a hideg élelmiszerek vásárlásának lehetősége, a népszerű juttatás visszatér eredeti funkcióihoz. Ismert, a kormány tavalyi döntése értelmében április 30-án lejár az a népszerű kedvezmény, amely lehetővé tette a SZÉP-kártya egyenlegének felhasználását hideg élelmiszerek vásárlására. Az elmúlt hónapokban a kártyabirtokosok szinte bármelyik élelmiszerüzletben kifizethették a napi bevásárlást a béren kívüli juttatásukból. A SZÉP-kártya felhasználása ezt követően kizárólag az eredeti rendeltetésének megfelelően lehetséges: vendéglátásra: meleg étkezés éttermekben, büfékben és ételkiszállítóknál, szálláshelyre: belföldi pihenés és szállásfoglalás, és szabadidőre, azaz rekreációs és kulturális szolgáltatásokra.
Az ukrán-magyar határszakaszon 6258-an léptek be Magyarországra a hétvége első felében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). A beléptetettek közül a rendőrség 20 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Külföldi hírek:
Az IDF hírszerzése megerősítette, hogy a Hezbollah tagjai a jelenleg is érvényben lévő fegyverszünet alatt tüzet nyitottak az ENSZ békefenntartóira Dél-Libanonban; a hadsereg közlése szerint egy ember meghalt, három pedig megsebesült, közülük ketten súlyosan – írta a Times of Israel. Az operatív és hírszerzési vizsgálatot lefolytató IDF szerint az incidens akkor történt, amikor az ENSZ Libanoni Ideiglenes Erő (UNIFIL) egy csapata a Ghandouriyeh térségben robbanószer-eltakarítási műveletet végzett, amikor egy Hezbollah-sejt tüzet nyitott a csapatra. A nyilatkozat alátámasztani látszik Emmanuel Macron francia elnök állításait, aki szerint a Hezbollah felelős egy francia katona haláláért abban, amit Franciaország „lesbenállásnak” nevezett. A meggyilkolt békefenntartót Florian Montorio őrmesterként azonosították, akit közvetlen lövés ért, a francia hadügyminiszter szerint. Az UNIFIL elítélte a támadást, amelyet „nem állami szereplőknek” tulajdonított – ami az Irán által támogatott terrorcsoportra utal –, és közölte, hogy vizsgálatot indított az eset körülményeinek kiderítésére.
A 78. függetlenség napját megelőző napokban Izrael lakossága 10,244 millió főt tesz ki, ami a Központi Statisztikai Hivatal (CBS) jelentése szerint mintegy 146 000 fővel (1,4 százalékkal) több, mint tavaly. A jelentés szerint 7,790 millióan, azaz a lakosság 76 százaléka zsidó, 2,157 millióan (21,1 százalék) arabok, a fennmaradó 296 000 fő (2,9 százalék) pedig az „egyéb” kategóriába tartozik. Az elmúlt évben körülbelül 177 000 csecsemő született az országban. Körülbelül 21 000 ember vándorolt ki Izraelbe, míg az állampolgárok ötöde Izraelben született („szabrák”). A CBS szerint Izrael népessége több mint 12 és félszerese az 1948-as államalapításkori népességnek.
Az Iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka kijelentette, hogy Irán jelenleg gyorsabb ütemben korszerűsíti és pótolja rakétáit és drónindítóit, mint az Egyesült Államokkal és Izraellel folytatott háború előtt. Izrael és az Egyesült Államok február 28-án támadást indított Irán ellen, amelynek egyik célja az iráni rakétacsapás-erő semlegesítése volt. Majid Mousavi nyilatkozatát egy szerkesztett videó kíséri, amelyen egy meg nem nevezett földalatti rakétalétesítményt szemléli. A videóban láthatók drónok, rakéták és indítóállások földalatti létesítményekben, valamint földi rakétakilövések is. A hírügynökségek nem tudták ellenőrizni a felvételek hitelességét. Az amerikai hírszerzés értékelései szerint Irán valószínűleg még mindig hozzáférhet rakétavetőinek körülbelül 60 százalékához – számolt be a The New York Times. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a múlt héten kijelentette, hogy az amerikai-izraeli bombázási kampány „gyakorlatilag megsemmisítette” Irán rakétaprogramját, és hadseregét „az elkövetkező évekre harcképtelenné tette”.
Szlovénia Írországgal és Spanyolországgal együtt levélben szorgalmazta, hogy az Európai Unió határozottabban reagáljon a közel-keleti helyzetre, és vitassa meg az EU-Izrael társulási megállapodást – ismertette a szlovén sajtó. A Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikai főképviselőhöz intézett pénteki levélben Tanja Fajon szlovén külügyminiszter ír és spanyol kollégájával, Helen McEntee-vel és José Manuel Albaresszel együtt aggodalmát fejezte ki az izraeli kormány intézkedései és az izraeli parlament által elfogadott törvények miatt. A politikusok szerint ezek sértik az emberi, valamint a nemzetközi és humanitárius jogot, ezért az EU-nak fel kell lépnie alapértékei védelmében. A levél szerint a Gázai övezetben elviselhetetlenek a humanitárius körülmények, miközben a tűzszünet megsértése és a segélyszállítmányok elégtelen bejutása súlyosbítja a helyzetet. A külügyminiszterek arra is figyelmeztettek, hogy Ciszjordániában romlik a biztonsági helyzet, és növekszik az erőszak a palesztinokkal szemben.
Mohammed Bákir Kalibaf, az iráni parlament elnöke azt mondta, hogy továbbra is jelentős nézeteltérések vannak Irán és az Egyesült Államok között annak ellenére, hogy sikerült előrehaladást elérni a béketárgyalásokon. A Tasnim iráni hírügynökségnek nyilatkozva a politikus úgy fogalmazott, hogy „néhány kérdésben már megállapodtunk, de más kérdésekben messze vagyunk még a végleges megegyezéstől”. Mohammed Bákir Kalibaf szerint Irán álláspontja az, hogy a végleges megállapodásnak mindkét fél kölcsönös kötelezettségvállalásán kell alapulnia. „Az úgy nem megy, hogy mi teljesítjük a kötelezettségeinket, a másik fél pedig cserébe semmit sem tesz.” Ehhez hozzátette, hogy Iránnak továbbra is vitái vannak az Egyesült Államokkal Teherán atomprogramja és a Hormuzi-szoros kapcsán, de kijelentette, hogy országa elkötelezett a tartós béke megteremtése mellett. Az Irán és az Egyesült Államok közötti tárgyalások első fordulóját Pakisztánban tartották a múlt hétvégén és a két fél között közvetítők most egy újabb találkozót próbálnak tető alá hozni.
A remény fontosságáról szólt XIV. Leó pápa az angolai főváros közelében százezer hívő előtt vasárnap tartott szabadtéri miséjén. A Luandától mintegy 30 kilométernyire fekvő Kilambában pontifikált misén, szentbeszédében a katolikus egyházfő arra kérte a híveket, „tekintsenek reménységgel a jövőre”. „Olyan világot tudunk és akarunk építeni, amelyben a régi nézetkülönbségeket végleg leküzdjük, ahol eltűnik a gyűlölet és az erőszak, ahol a korrupció sorscsapását meggyógyítja az igazságosság és a (javak) megosztása” – mondta XIV. Leó. II. János Pál és XVI. Benedek pápa után XIV. Leó a harmadik katolikus egyházfő, aki – első afrikai körútjának harmadik állomásán – az 1975-ben függetlenné vált, súlyos gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségekkel küzdő egykori portugál gyarmatra látogat.
Mark Rutte, a NATO főtitkára cáfolta azokat a találgatásokat, hogy az Egyesült Államok esetleg kilépne a szövetségből – áll a Die Welt hétköznap megjelenő német lap Welt am Sonntag című vasárnapi kiadványában közölt interjúban. Mark Rutte leszögezte: nem látja jelét annak, hogy az Egyesült Államok kilépne a NATO-ból, de hangsúlyozta, hogy egy erősebb szövetségen belüli erősebb Európára van szükség. A NATO-főtitkár azután nyilatkozott, hogy feszültséget gerjesztettek Donald Trump amerikai elnök közelmúltbeli kijelentései, miszerint az európai szövetségesek nem hajlandók támogatni az Iránnal vívott háborút, a NATO-t „papírtigrisnek” nevezte és azt mondta, hogy fontolgatja a szövetségből való kilépést. Mark Rutte, aki a múlt héten a Fehér Házban találkozott az amerikai elnökkel, a vasárnap megjelent interjúban úgy fogalmazott, hogy „Donald Trump egyértelműen csalódott számos NATO-szövetségesben”. Hozzátette, hogy „megérti” az amerikai elnök álláspontját, de megerősítette, hogy „az amerikai nukleáris ernyő továbbra is az európai biztonság végső garanciája” és meggyőződése szerint „ez így is marad”.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan felhős-esős időre készülhetünk. Este is többfelé lehet még záporokra számítani. A hőmérséklet jellemzően 11 – 17 fok körül alakul.
