A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.04.07.
Egyelőre Magyarország gázellátása nincs veszélyben, de észnél kell lenni, a szükséges ellenőrzéseket és folyamatos védelmet teljesíteni kell – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
A Török Áramlat vezeték Magyarország földgázellátása szempontjából nélkülözhetetlen, ha a vezeték működésképtelen, akkor Magyarország földgázellátása egészen egyszerűen ellehetetlenül – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök dicsérte a hadsereg által végrehajtott merényletet, amelynek során megölték az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda hírszerzési vezetőjét.
Sajnálatát fejezte ki hétfőn a dél-koreai elnök Phenjan irányába amiatt, hogy néhányan drónokat reptettek észak-koreai légtérbe.
Belföldi hírek:
Egyelőre Magyarország gázellátása nincs veszélyben, de észnél kell lenni, a szükséges ellenőrzéseket és folyamatos védelmet teljesíteni kell – jelentette ki a miniszterelnök hétfői, rendkívüli sajtótájékoztatóján, miután Kiskundorozsma mellett személyesen győződött meg a Török Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának előző nap elrendelt, megerősített katonai védelméről. A kormányfő a helyzetet súlyosnak értékelte utalva arra, hogy előző nap a rendelkezésre álló információk alapján a Magyarországot ellátó Török Áramlat gázvezeték vajdasági szakaszán szabotázsakciót készítettek elő. Köszöntetet mondott a szerbeknek a gyors és hatékony fellépésért, amivel értékelése szerint megakadályozták, hogy „nagyobb baj történjen”. Jelezte: a nyomozás, a szabotázsakció feltárása ott zajlik. Emlékeztetett: az ukrán olajblokád kezdetén a kormány döntött arról, hogy minden kritikus infrastruktúra elemet katonai védelem alá helyeznek, így a Kiskundorozsmán lévő gázellátó állomást is jelenleg már katonák biztosítják, a vasárnapi védelmi tanácsi döntés pedig azt jelenti, hogy a vezeték többi szakaszát is védelem alá helyezték. A Magyar Honvédség képes arra, hogy katonai védelem alá helyezze ezt a vezetéket, és szükség esetén meg is védje” – jelentette ki.
A Magyar Honvédség képes és készen áll arra, hogy megvédje a gázvezetéket – írta a honvédelmi miniszter közösségi oldalán, a vasárnapi Török Áramlat elleni szabotázsakcióra reagálva. Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte, ha ezt a gázvezetéket elvágják, magyar családok százezrei maradnak energia nélkül. „Egész Európa rendkívül súlyos energiaválság felé halad, a következő napok és hetek sorsdöntőek lesznek” – mutatott rá. A miniszter hangsúlyozta: a nemzeti kormány ilyen helyzetben komolyan veszi a fenyegetést, és meghozza a szükséges intézkedéseket, garantálva a magyar emberek energiabiztonságát. „Mit csinál ilyenkor az ellenzéki, ukránbarát párt?” – tette fel a kérdést Szalay-Bobrovniczky Kristóf. „Felelőtlenül hazudik, hergel, és kockáztatná a magyar emberek energiaellátását” – mondta, és hozzátette: április 12-én a Fidesz a biztos választás!
Csaknem 60 ezren szavaznának a fővárosban átjelentkezéssel – derül ki a Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldalának hétfő reggeli adataiból. Négy évvel ezelőtt közel 61 ezer átjelentkezéssel szavazó volt Budapesten. Négy évvel ezelőtt 158 ezren jelentkeztek át valamelyik magyarországi településre, a fővárosba valamivel kevesebben mint 61 ezren kértek átjelentkezést. Az április 12-ei országgyűlési választás előtt a választópolgárok csütörtökön 16 óráig jelezhették, ha nem a lakóhelyük szerinti szavazókörben, hanem egy másik magyarországi településen kívánnak szavazni, ezt végül több mint 224 ezren tették meg. A fővárosban az NVI hétfő reggeli adatai szerint 59 465-en kívánnak szavazni.
A Török Áramlat vezeték Magyarország földgázellátása szempontjából nélkülözhetetlen, ha a vezeték működésképtelen, azt mondjuk valaki felrobbantja, akkor Magyarország földgázellátása egészen egyszerűen ellehetetlenül – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán közzétett videójában. A tárcavezető felidézte, hogy Európa hatalmas lépésekkel halad egy talán minden eddiginél súlyosabb energiaválság felé, hiszen itt most nem kizárólag arról van szó, hogy drámai energiaár-emelkedés várható, hanem arról is, hogy reális veszélye van egy olajhiány és egy gázhiány kialakulásának. Ugyanis az iráni háború nyomán a világ tengeri földgáz felhasználásának, tehát a cseppfolyósított földgáz felhasználásának a 20 százalékát és a világ kőolaj felhasználásának is nagyjából a 20 százalékát blokkolják. „Ez azt jelenti, hogy Európának szüksége van, szüksége lesz az orosz olajra és az orosz gázra, mert ha az orosz olaj és az orosz gáz sem kerül vissza az európai piacra, akkor az iráni háború miatt egészen egyszerűen nem lesz elég olaj és nem lesz elég gáz az európai piacon. Tehát itt nem csak egy drámai áremelkedés várható, az se lenne kevés, hanem olajhiány és gázhiány is nagyon könnyen kialakulhat Európában” – mondta Szijjártó Péter.
Külföldi hírek:
Benjamin Netanjahu miniszterelnök az X-en közzétett bejegyzésében dicsérte a hadsereg által végrehajtott merényletet, amelynek során megölték az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda hírszerzési vezetőjét, Majid Khademit, és kijelentette, hogy Izrael „teljes erővel folytatja” háborús céljainak megvalósítását. Netanjahu üdvözölte továbbá Sardar Bagheri álnéven ismert Yazdan Mir meggyilkolását is, aki az IRGC Quds Force titkos 840-es egységét vezette, és akit „a világszerte zsidók és izraeliek ellen elkövetett támadásokért felelősnek” nevezte. „Bárki is cselekszik polgáraink meggyilkolása érdekében, bárki is irányítja a terrorizmust Izrael ellen, bárki is építi az iráni gonosz tengelyt – a vérük a saját fejükre hullik. Erővel és elszántsággal cselekszünk, el fogunk érni mindenkit, aki ártani akar nekünk” – közölte a miniszterelnök. „Teljes erővel folytatjuk a harcot minden fronton, amíg a fenyegetés megszűnik és a háború minden célja megvalósul” – zárta a szavait.
Holtan emeltek ki két embert hétfőn az izraeli Haifán egy iráni rakétatámadásban összeomlott ház romjai alól, két eltűnt után tovább kutatnak – jelentette a helyi a tűzoltóság. A mentési kísérletekhez fejlett technológiai eszközöket is bevetettek, többek között telefonos helymeghatározást a feltételezett tartózkodási helyük kiderítéséhez. A városban vasárnap este omlott össze egy épület, miután egy Iránból indított, nehéz robbanófejjel ellátott ballisztikus rakéta közvetlenül eltalálta. A becsapódás után megkezdődött a négy eltűnt felkutatása, egy idős házaspárt, 40 éves fiúkat és egy gondozót kerestek. Az épületben rajtuk kívül súlyosan megsérült egy nyolcvankét éves férfi, hetvenhét éves felesége pedig könnyű-közepes sérüléseket szenvedett. Egy nő és egy csecsemő könnyebben sebesült meg. Éjszaka és hétfőn is tovább folytatódtak az iráni rakétatámadások Izrael északi, középső és déli részei ellen.
Az izraeli légierő csapást mért Irán „legnagyobb petrolkémiai létesítményére” – közölte Izrael Katz védelmi miniszter. Az iráni média arról számolt be, hogy a légitámadások Irán South Pars gázmezőjén található petrolkémiai létesítményeket céloztak meg. Katz egy nyilatkozatában megerősítette a támadást, mondván, hogy az IDF „épp most csapott le erőteljesen Irán legnagyobb petrolkémiai létesítményére, amely Asaluyehben található, és amely az ország petrolkémiai termelésének mintegy 50 százalékáért felelős központi célpont, a múlt heti, a második fő létesítmény elleni támadást követően.” Elmondása szerint a két létesítmény, „amelyek együttesen Irán petrolkémiai exportjának mintegy 85 százalékáért felelősek, üzemképtelenné váltak és nem működnek”. „Ez az iráni rezsim számára több tízmilliárd dolláros súlyos gazdasági csapás” – mondta. Katz szerint a petrolkémiai ipar az Iszlám Forradalmi Gárda és Irán katonai felépítésének „finanszírozásának központi motorja”.
Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter a vasárnapi iráni ballisztikus rakétatámadás helyszínén, egy haifai lakóépületnél tartott beszédében védelmébe vette a kormány iráni háborúval kapcsolatos fellépését, és a konfliktust „abszolút szükségszerűségnek” és „egyszeri lehetőségnek” nevezte, amely megakadályozhatja, hogy a teheráni „náci rezsim” atomfegyverekhez jusson – írta a Times of Israel. „Vannak, akik különféle »kivonulási stratégiákat« keresnek, [de] én a győzelmi stratégiát támogatom. Legyőzzük az irániakat, az IDF-ünk csodálatos munkát végez” – mondta, dicsérve Benjamin Netanjahu miniszterelnököt és Izrael Katz védelmi minisztert, valamint a védelmi és hírszerző szerveket, a rendőrséget és a tűzoltóságot. „Ha az irániaknak nukleáris fegyverük lesz, sokkal nehezebb helyzetbe kerülünk, mint most. Büszke vagyok arra, hogy belekezdtünk ebbe a hadjáratba… és továbbra is le kell győznünk az irániakat, mind Libanonban, mind Gázában” – mondta, miközben bírálja a Legfelsőbb Bíróságot azért, hogy engedélyezte a nyilvános háborúellenes tüntetéseket.
Trump hétfőn megerősítette, hogy kedd este a végső határidő Irán számára a Hormuzi-szoros megnyitására. Bár az elnök ,,jelentős lépésnek” nevezte az iráni javaslatot, hozzátette, hogy az ,,nem elég jó”. eherán Pakisztánon keresztül juttatta el tízpontos válaszát az USA-nak. Ebben elutasítják az ideiglenes tűzszünetet, és a háború végleges lezárását, a biztonságos áthaladást a Hormuzi-szoroson, valamint a szankciók eltörlését követelik. Az amerikai elnök kijelentette, ha rajta múlna, megszerezné Irán olaját: ,,Ha rajtam múlna, fognám az olajat, megtartanám, rengeteg pénzt keresnék vele”. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az amerikai nép a katonák hazatérését akarja.
A közel-keleti háború kezdete után öt héttel egyértelmű, hogy csak diplomáciai megoldással lehet rendezni a kiváltó okokat – jelentette ki az Európai Tanács elnöke a közöségi oldalán. António Costa az X-en azt írta: a polgári infrastruktúra, különösen az energiatermelő létesítmények célba vétele jogtalan és elfogadhatatlan. Mindez – mint kiemelte – vonatkozik Oroszország ukrajnai háborújára, és minden más konfliktusra. Az iráni polgári lakosság a teheráni rezsim fő áldozata, akárcsak a katonai fellépés kiszélesedésének – emelte ki. „Ahogyan azt a közelmúltban Maszúd Peszeskján iráni elnökkel folytatott telefonbeszélgetésemben hangsúlyoztam: az Európai Unió arra kéri Teheránt, hogy azonnal vessen véget a régió országai elleni támadásainak, és tegye lehetővé a hajózás szabadságának helyreállítását a Hormuzi-szoroson keresztül” – fogalmazott.
Sajnálatát fejezte ki hétfőn a dél-koreai elnök Phenjan irányába amiatt, hogy néhányan drónokat reptettek észak-koreai légtérbe, és felhívta a figyelmet, hogy az ilyen cselekmények feleslegesen mélyítik a két Korea közötti feszültséget. I Dzsemjong a kabinet ülésén hangsúlyozta, hogy a három ember – aki ellen azóta eljárás indult – nem a kormány megbízásából indított drónt Észak-Korea felé februárban, viselkedésüket pedig felelőtlennek nevezte. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a civileknek tilos bármely olyan akciót kezdenie, amely „provokálná” Észak-Koreát, valamint kiemelte, hogy a drónok felbocsátása aggodalmat keltett a határ menti térségben élők között is. Hangsúlyozta azt is, hogy a gyorsan változó geopolitikai viszonyok között Szöulnak komoly felelőssége van a Koreai-félsziget stabilitása és békéje megőrzésében. Bár az államfő korábban már többször intett az ilyen cselekmények ellen, a mostani volt az első alkalom, hogy Észak-Korea felé is kifejezte sajnálatát.
Mintegy 100-an meghaltak és több mint 150-en megsérültek Afganisztánban a március 26-a és április 5-e között bekövetkezett természeti katasztrófákban, egyebek között erős földrengésben és heves esőzésekben – jelentette be az ország katasztrófavédelme, hozzátéve, hogy több mint 8500 család kényszerült otthona elhagyására. A hivatal emellett kiemelte azt is, hogy a katasztrófák nyomán több ezer hektárnyi termőföld semmisült meg országszerte, illetve összesen 954 lakóház teljesen rombadőlt, további, csaknem 4000 pedig megrongálódott. Az áldozatok közül a hivatal adatai szerint 12-en az ország északkeleti részét pénteken sújtó, 5,8-as erősségű földrengésben vesztették életüket, 87 ember halálát pedig a heves esőzések, illetve a nyomukban járó áradások és földcsuszamlások okozták.
Időjárás:
Ma is mindenütt főképp változóan felhős-napos időre készülhetünk. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 16 – 21 fok körül alakul.
