Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Izrael „azonosul az iráni nép küzdelmével”, miközben az Iszlám Köztársaságban tovább terjednek a rezsimellenes tüntetések.

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.01.06.Megtartotta Orbán Viktor miniszterelnök évnyitó nemzetközi sajtótájékoztatóján hétfőn Budapesten.

Szó sem lehet arról, hogy Magyarország Ukrajnába küldje a magyarok pénzét – mondta Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője.

Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Izrael „azonosul az iráni nép küzdelmével”, miközben az Iszlám Köztársaságban tovább terjednek a rezsimellenes tüntetések.

Venezuela az Egyesült Államokkal való együttműködésre, kiegyensúlyozott és tiszteletteljes kapcsolatok kialakítására törekszik – jelentette ki Delcy Rodriguez, az ország ideiglenes államfője.

Belföldi hírek:

A liberális világrend korszaka 2025-ben lezárult, és megkezdődött a „nemzetek korszaka” – hangsúlyozta a miniszterelnök évnyitó nemzetközi sajtótájékoztatóján hétfőn Budapesten. Orbán Viktor azt mondta, a brüsszeli és a magyar út között kell választania Magyarországnak a 2026-os parlamenti választáson, és az év nagy kérdései közé a háború mellett az energiát és a migrációt sorolta. A kormányfő 2025-ről szólva emlékeztetett, rendkívül mozgalmas év, melynek során 82 állam- és kormányfői találkozón, valamint 25 csúcstalálkozón vett részt. Leszögezte: mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy egy korszak lezárult a nemzetközi politikában. Donald Trump hivatalba lépése megadta a kegyelemdöfést annak a korszaknak, amelyet liberális világrendnek neveznek, és amelynek a szabályai most már nem érvényesek. A kezdődő új korszakot a miniszterelnök a nemzetek korszakának nevezte, míg magát 2010-től ezen korszak előhírnökének.

Az ide év első kormányinfóján ezúttal Orbán Viktor miniszterelnök válaszolt többek között a Heti TV kérdésére is. A Heti TV arra volt kíváncsi, hogy Magyarország elismerve Jeruzsálemet Izrael fővárosának, áthelyezi-e nagykövetségét a városba, valamint részt kívánnak-e venni a magyarok a gázai békében, újjáépítésben. Orbán Viktor elsőként arra emlékeztetett, hogy már a történelmi hagyományoknak megfelelően is jó a kapcsolat a két ország között, hiszen például Izraelben több, mint százezer olyan polgár él, aki elmondhatja magáról, hogy magyar származású. Arról nem beszélve, tette hozzá a kormányfő, hogy a kormány politikájának – a zéró tolerancia alkalmazásának köszönhetően Magyarországon teljes békében és nyugalomban él Európa második legnagyobb zsidó közössége. Sőt ez a szám emelkedhet, hiszen az antiszemitizmustól fertőzött országokból európai zsidó polgárok is Magyarországra költözhetnek. Az országok vezetői között többször is volt magasszintű találkozó azt elmúlt időszakban. Számos megállapodás is köttetett, Magyarország igyekszik kötelességeit teljesíteni Izrael kapcsán. A jó viszonyhoz természetesen az is hozzájárul, hogy a magyar és az izraeli kormányfő között kiváló személyes viszony is kialakult. Jeruzsálemet illetően Orbán Viktor fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Magyarország Európában szinte egyedülállóan magas szintű diplomáciai képviseletet hozott létre Jeruzsálemben. A közel-keleti békét illetően Orbán Viktor azt mondta, a magyar kormány politikáját elismerendő már az Ábrahám egyezmények bejelentésekor a térségből csak Magyarországot hívták meg, ahogy a legutóbbi közel-keleti békecsúcsra is. Az új amerikai adminisztráció békepolitikájának köszönhetően a béketeremtés első fordulója Magyarország aktív szerepvállalásával lezárult. A következő fordulót illetően a miniszterelnök szerint folyamatosak az egyeztetések. Azt még nem lehet tudni, jegyezte meg Orbán Viktor, hogy Magyarország miként tud ebben közreműködni, amennyiben ilyen megkeresés érkezik, úgy nagy örömmel vállalunk szerepet a béke megteremtésében.

Január 1-jétől több ponton is kedvezően változtak a Magyar Honvédségnél szolgáló katonák, valamint a honvédelmi alkalmazottak illetményen kívüli juttatásai – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. A miniszter a közleményben azt írta: a helyi és helyközi szolgálati helyre történő utazás költségeinek megtérítése nettó 100 százalékra emelkedett, lehetővé vált a vármegyebérlet és az országbérlet elszámolása mind a helyi, mind a helyközi utazások esetében, a gépjárművel történő közlekedés költségtérítése pedig kilométerenként 30 forintra nőtt. Hozzátette, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal rendelkezők esetében a munkáltatói hozzájárulás összege a duplájára emelkedett, személyenként havi bruttó 14 200 forintra.

Szó sem lehet arról, hogy Magyarország Ukrajnába küldje a magyarok pénzét. Ha a jelenlegi magyar kormány marad, a nagy európai háborús tervek nem tudnak kibontakozni – mondta a Fidesz parlamenti frakcióvezetője az Igazság órája című online műsorban. Kocsis Máté ezzel arra reflektált, hogy az ukrán miniszterelnök szerint a következő 10 évben a védelmi költségek nélkül 800 milliárd dollárra lenne szükség Ukrajna működtetéséhez, és az uniós tagállamok 90 milliárd eurót meg is szavaztak az országnak. A 800 milliárd dolláros segély csak az első számla lesz, amely a magyar GDP négy-ötszöröse – mutatott rá a frakcióvezető. Úgy értékelt: „ez egy feneketlen kút, az ukrán háborús maffia ezt a 800 milliárd dollárt is meg fogja csapolni”. Kocsis Máté kijelentette: a magyarok pénzét nem fogják oda küldeni, a teljes összeg ránk eső része is tekintélyes lenne, „ebben semmiképpen nem tudunk részt venni”.

Kaja Kallasnak, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének vasárnapi nyilatkozata a venezuelai helyzetről jól mutatja, milyen súlyos válságban van az EU közös külpolitikája – közölte az európai uniós ügyekért felelős miniszter a közösségi-oldalán. Bóka János azt írta, hogy az EU-nak bizonyos vágyak megfogalmazásán túlmenően nincsen mondanivalója a venezuelai helyzetről és a térségről, a nagyhatalmi politizálás új korszakában képtelen megfogalmazni érdekeit a régióban. Hozzátette, hogy az EU eszközök híján eddig sem tudott érdemi szereplővé válni, és ebben változás aligha várható. A tárcavezető Kaja Kallas nyilatkozatát a gyengeség jeleként értékelte, valamint a nemzetközi kapcsolatok átalakulásának teljes félreértéseként. Ha az EU valódi globális szereplő kíván lenni, kezdhetné azzal, hogy hasonló nyilatkozatokat a jövőben nem ad ki – közölte.

Külföldi hírek:

Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Izrael „azonosul az iráni nép küzdelmével”, miközben az Iszlám Köztársaságban tovább terjednek a rezsimellenes tüntetések. A demonstrációk egy héttel ezelőtt gazdasági okokból indultak – kiskereskedők sztrájkjával –, majd egyre több városra és társadalmi csoportra terjedtek át. A heti kormányülés elején Netanjahu elmondta: a múlt héten Floridában tartott találkozóján Donald Trump amerikai elnökkel részletesen tárgyaltak Iránról. Megerősítették közös álláspontjukat a „nulla urándúsításról”, a mintegy 400 kilogrammnyi dúsított anyag eltávolításának szükségességéről, valamint a létesítmények szigorú és valós ellenőrzéséről. „Izrael kormánya, Izrael állama és a saját politikám is az iráni nép küzdelmével azonosul: a szabadság, a jog és az igazság iránti törekvéseikkel” – fogalmazott Netanjahu. Hozzátette: „könnyen lehet, hogy most jött el az a pillanat, amikor az irániak a saját kezükbe veszik a sorsukat.”

A Sabak belbiztonsági szolgálat és a rendőrség leleplezett egy újabb, Irán nevében végzett kémkedési műveletet, amelyben egy közép-izraeli lakos Naftali Bennett volt miniszterelnök otthonát próbálta megfigyelni. Autóba szerelt kamera használata titkos adatgyűjtés céljából. A Sabak értékelése szerint hírszerzési információk gyűjtése egy Bennett elleni támadás előkészítését szolgálta. Ez a második hasonló eset két héten belül, ami az iráni hírszerzési műveletek intenzitásának növekedését jelzi közvetlenül az izraeli belterületeken.

Az Európai Unió továbbra is kiáll a nemzeti szuverenitás, a területi integritás és a határok sérthetetlensége mellett, és szolidaritást vállal Dániával és Grönlanddal – közölte Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője hétfőn, reagálva Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos kijelentéseire. A brüsszeli testület sajtótájékoztatóján a szóvivő hangsúlyozta: az EU álláspontja változatlan, és az a nemzetközi jog alapelvein nyugszik. „Ezek egyetemes elvek, amelyeket továbbra is védelmezünk, különösen akkor, ha az Európai Unió egyik tagállamának területi integritása kérdőjeleződik meg” – fogalmazott. Emlékeztetett arra is, hogy Kaja Kallas, az unió kül-és biztonságpolitikáért felelős képviselője is megerősítette: az EU szolidaritást vállal Dániával és Grönlanddal, amely autonóm terület a Dán Királyságon belül, és státuszáról kizárólag a grönlandiak és a dánok dönthetnek.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője, Vaszil Maljuk leváltását jelentette be hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint tájékoztatott arról is, hogy Chrystia Freeland volt kanadai külügyminiszter lesz kormánya gazdasági fejlesztési tanácsadója. Az államfő az X-en közzétett bejegyzésében méltatta Maljuk szerepét a háború során indított hadműveletekben, hozzátéve, Ukrajnának több aszimmetrikus műveletet kell indítania az orosz egységek és az orosz állam ellen. Zelenszkij elmondta, hogy arra kérte Maljukot, hogy a jövőben több energiát fordítson a harci cselekményekre. „A szükséges források és a politikai támogatás megvan” – szögezte le Zelenszkij, hozzátéve, hogy már beszélt Maljukkal az SZBU új potenciális vezetőjelöltjeiről is.

A havazás fennakadásokat okoz a közlekedésben Horvátországban, Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában, miközben a hatóságok több napig tartó, kedvezőtlen időjárásra figyelmeztetnek a térségben. Horvátországban az ország belső területein havazás, a hegyvidékeken vastag hótakaró, a tengermelléken pedig kiadós eső és viharos szél várható. A széllökések helyenként elérhetik az óránkénti 130 kilométert, emiatt közúti és tengeri forgalmi korlátozásokra lehet számítani. A hideg miatt napközben is fagypont körüli vagy az alatti hőmérsékletek valószínűek. Szerbiában a rövid idő alatt lehullott, helyenként 25 centimétert meghaladó hó nehezíti a közlekedést. A belgrádi repülőtéren járatkésések vannak, egyes hegyvidéki térségekben több ezer háztartás maradt áram nélkül.

Illegitimnek minősítette a kolumbiai elnök Donald Trump amerikai elnök Kolumbiát érintő fenyegetését, és határozott választ helyezett kilátásba arra az esetre, ha az amerikai erők ellene is fellép. Donald Trump vasárnap az elnöki különgépen újságíróknak arról beszélt egy nappal Nicolás Maduro venezuelai elnök elfogása után, hogy „Kolumbia is nagyon beteg (hely), egy olyan beteg ember irányítja, aki szeret kokaint gyártani és azt az Egyesült Államokban eladni, de ezt nem fogja már nagyon sokáig csinálni”. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok végrehajtana-e katonai akciót Kolumbia ellen, az amerikai elnök azt felelte: „nekem tetszik az ötlet”. Trump szavaira reagálva a kolumbiai külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte, hogy az amerikai elnök egy választott vezetőt fenyeget.

Venezuela az Egyesült Államokkal való együttműködésre, kiegyensúlyozott és tiszteletteljes kapcsolatok kialakítására törekszik – jelentette ki Delcy Rodriguez, az ország ideiglenes államfője a világnak és az Egyesült Államoknak címzett üzenetében a közösségi médiában. „Venezuela megerősíti elkötelezettségét a béke és a békés együttélés mellett. Országunk külső fenyegetések nélkül akar élni, olyan környezetben amelynek alapja a tisztelet és nemzetközi együttműködés. Hisszük, hogy a globális békét az egyes nemzeteken belüli béke biztosításával lehet megteremteni” – fogalmazott Rodriguez az üzenetben. „Elsődleges célunk a kiegyensúlyozott és tiszteletteljes nemzetközi kapcsolatok kialakítása az Egyesült Államok és Venezuela, valamint Venezuela és a régió többi országa között, az egyenlő szuverenitás és a be nem avatkozás elve alapján. Diplomáciánkat a világ többi részével ezek az elvek irányítják” – szögezte le.

Időjárás:

Ma is főképp felhős-borult, hideg időre készülhetünk. Este további havazásra lehet számítani. A hőmérséklet jellemzően -2 – 1 fok körül alakul.