„Nem kell egyik napról a másikra váltani, de el kell köteleződni” – harc a ketrecmentes tartásért
A Pirkadat október 16-i adásában M. Kende Péter Zabezsinszkij Annával és Nagy Ervinnel, az Una terra Alapítvány képviselőivel beszélgetett a ketreces állattartás kivezetéséről, a tojásipar vállalati felelősségéről, a prémtenyésztés elleni fellépésről és az alapítvány vezetésében készülő változásról. A beszélgetésből az rajzolódott ki, hogy miközben a fogyasztói igények és a vállalati vállalások egyre inkább a ketrecmentesség felé mutatnak, a jogszabályi változás jóval lassabban halad.
A többség már nem kérne a ketreces tartásból
Zabezsinszkij Anna egy 25 országra kiterjedő reprezentatív kutatás eredményeit ismertette. Magyarországon a válaszadók 72 százaléka azt szeretné, hogy a ketreces tartást legkésőbb 2035-ig vezessék ki, 45 százalék pedig azt mondta, hogy legszívesebben már most sem találkozna ezzel a tartási formával.
Az alapítvány számára azért különösen fontos az új kutatás, mert az Európai Bizottság 2021-ben már vállalást tett a kérdés rendezésére, konkrét eredmény azonban azóta sem született. Most 2026 decemberére ígérnek újabb bejelentést arról, mikor indulhat el ténylegesen a kivezetés.
Anna szerint nehezen fogadható el, hogy egy olyan kezdeményezés, amely mögé korábban 1,4 millió ember állt, ennyi idő után is lényegében várakozó állapotban maradjon. Úgy látja, Magyarországnak uniós és nemzeti szinten is a minél korábbi átállást kellene képviselnie.
A boltok már gyorsabban mozdulnak, mint a szabályozás
A piacon közben már vannak látványos vállalások. A beszélgetésben a SPAR példája került elő, amely bejelentette, hogy üzleteiben teljesen ketrecmentes tojáskínálatra tér át.
M. Kende Péter ugyanakkor rögtön továbbvitte a kérdést: mi történik azokkal az élelmiszerekkel, amelyek összetevőként tartalmaznak tojást, például a tésztákkal? Az Unaterra egyik kampánya éppen egy magyar tésztagyártót próbál rávenni arra, hogy hosszabb távú kivezetési tervet vállaljon.
Zabezsinszkij elmondta, hogy több mint tízezer magyar ember írta alá petíciójukat. Nem azonnali átállást követelnek, hanem világos vállalást és menetrendet. A gyártónál tett látogatásuk során azt az információt kapták, hogy 2027-től az alapanyag egy része már alternatív tartásból származhat. Az alapítvány számára most az a kérdés, mikor követi ezt a maradék hetven százalék.
A vallási vágásnál a tartási körülmények kerültek előtérbe
M. Kende Péter a kóser és halal vágás érzékeny kérdését is felvetette. Zabezsinszkij Anna hangsúlyozta, hogy az Unaterra ezen a területen nem tekinti magát illetékes szakmai szereplőnek, de szerinte általában minden ilyen esetben mérlegelni kell az állat szenvedését és az emberi szempontokat.
Nagy Ervin ehhez azt tette hozzá, hogy szerinte a tartási és szállítási körülmények jelenleg sokkal nagyobb volumenű problémát jelentenek. Az alapítvány ezért elsősorban az ipari állattartás tömeges gyakorlatára koncentrál, miközben a vallási hátterű vágás kérdését sem tartja olyasminek, amelyet eleve ki kellene zárni a vizsgálatból.
Következő célpont a prémtenyésztés
Az Unaterra másik kiemelt ügye a prémtenyésztés felszámolása. Magyarország Zabezsinszkij szerint azon kevés európai ország közé tartozik, ahol ez továbbra is megengedett, miközben a kontinens legtöbb nagy állama már szakított ezzel a gyakorlattal.
Október 29-én és 30-án ezért nemzetközi részvételű egyeztetést szerveznek Budapesten, amelyhez sajtótájékoztató és A szőrme eltakar című kiállítás is kapcsolódik. A cél annak bemutatása, milyen körülmények között működik a prémtenyésztés Magyarországon és Európában, illetve merre tart a szabályozás.
A téma mögött újabb jelentős európai polgári kezdeményezés áll: Zabezsinszkij elmondása szerint mintegy másfél millióan írták alá a prémtenyésztés kivezetését sürgető felhívást. Az alapítvány azt szeretné, ha az új magyar kormány is felülvizsgálná a kérdést.
Novembertől Zabezsinszkij Anna vezeti az alapítványt
A beszélgetés végén személyi változást is bejelentettek: novembertől Zabezsinszkij Anna lesz az Unaterra Alapítvány elnöke.
Nagy Ervin elmondta, hogy Anna évek óta meghatározó szereplője a szervezetnek, és az utóbbi időben gyakorlatilag már ő vitte a működés jelentős részét. Nagy a jövőben nagyobb figyelmet fordít a növényi alapú élelmiszergyártásra, az ehhez kapcsolódó jogalkotási kérdésekre és egy új nemzetközi szervezet magyarországi vezetésére.
A két terület ugyanakkor továbbra is összekapcsolódik: az állattartási rendszerek átalakítása és a növényi alapú élelmiszerek térnyerése ugyanannak a hosszabb folyamatnak két oldala. Az Unaterra pedig a jelek szerint a következő hónapokban a ketreces tartás és a prémtenyésztés ügyét sem engedi el.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
