„Olvassunk, sírva könyörgöm, olvassunk könyveket” – Kocsis András Sándor új kiadványokról, fóliázásról és a Libri jövőjéről
A Pirkadat október 16-i adásában M. Kende Péter Kocsis András Sándorral, a KAS Kiadó vezetőjével beszélgetett három friss könyvről, a könyvpiac szabályozásáról és a Libri helyzetéről. Szóba került Müller Péter új kötete, egy nagyszabású aszúmonográfia, valamint a Hogyan lopjunk el egy országot? című munka, de a beszélgetés hamar túlnőtt a könyvajánlón: előkerült az árkötöttség, a fóliázási szabályozás és az is, milyen következménye lehet annak, hogy a Libri állami tulajdonba került.
Müller Péter kilencvenévesen is új könyvvel jelentkezik
A KAS Kiadó egyik legfrissebb kötete Müller Péter Önvalomás című könyve, amely néhány nappal korábban jelent meg. Kocsis elmondta, hogy az író decemberben tölti be a kilencvenedik életévét, miközben továbbra is rendkívüli szellemi aktivitással dolgozik.
A kiadó megállapodása szerint Müller Péter életműve is hozzájuk kerül, így jövőre megkezdik korábbi köteteinek újrakiadását. Kocsis külön kiemelte A jós könyvét, amelyből elmondása szerint az elmúlt húsz évben közel hatszázezer példány fogyott Magyarországon, és már angolul is megjelent.
Az új könyvet azért tartja különösen figyelemre méltónak, mert nagy gondolati sűrűségű munka. A szerkesztő megfogalmazását idézte, amely szerint olyan élményt ad, mintha valaki egyszerre olvasná Hamvas Bélát és Jungot. Kocsis szerint Müller Péter iránt ma is óriási az érdeklődés: a győri könyvszalonra meghirdetett beszélgetés jegyei gyorsan elfogytak.
Egy teljes könyv az aszúról
A második bemutatott kötet az Aszú című, végig színes kiadvány volt. A 11 900 forintos könyv tizennégy szerző közös munkája, és Kocsis szerint könyvészeti értelemben is különleges vállalkozás.
A kötet az aszú teljes történetét, technológiáját és kulturális hátterét igyekszik feldolgozni. A szerzők között Ungváry Krisztiánt is megemlítette, aki történészi munkája mellett tokaji borászattal is foglalkozik.
Kocsis a könyvet hiánypótlónak tartja, és ajándékkönyvként is ajánlja. A magyar borok minőségével elégedett, a bormarketinggel viszont sokkal kevésbé. Szerinte a magyar borászat egyik strukturális problémája, hogy a termőterületek kicsik, ezért a nagy exportpiacokon nehéz olyan mennyiséget felmutatni, mint például Dél-Afrika, Ausztrália vagy Chile.
Hogyan lehet „ellopni” egy országot?
A harmadik könyv a Hogyan lopjunk el egy országot? címet viseli. Kocsis szerint a munka négy országot – Angolát, Venezuelát, Kubát és Magyarországot – vizsgálja.
A szerzők azt keresik, milyen közös logika mentén tud egy látszólag demokratikus rendszer hatalmi elitje hosszabb távon olyan struktúrát kialakítani, amelyben egy társadalom erőforrásait saját céljaira használja. A könyv közös mintázatokat próbál feltárni a különböző országok között, miközben azt is vizsgálja, milyen ideológiai nyelvezettel igazolják mindezt a hatalom részéről.
A fóliázás és az árkötöttség nem tűnt el végleg
M. Kende Péter innen a könyvek fizikai hozzáférhetőségére kérdezett rá: minden kötet szabadon lapozható-e, vagy vannak továbbra is fóliázott könyvek.
Kocsis felidézte, hogy az idei Ünnepi Könyvhéten a miniszter bejelentette az árkötöttségi szabály és a fóliázási előírás eltörlését. Az árkötöttségi rendszer lényege az volt, hogy egy új könyvet egy éven keresztül legfeljebb tízszázalékos kedvezménnyel lehetett árusítani. Kocsis szerint ez megnehezítette, hogy a kiadók saját felületeiken nagyobb kedvezménnyel közvetlenül érjék el az olvasókat, és így a nagy kereskedelmi láncok pozícióját erősítette.
A fóliázási szabályozást ennél is élesebben bírálta. Szerinte az egész konstrukció túlzó és életszerűtlen volt, mert nagyon nehéz értelmes határt húzni aközött, mi számít fiatalokra ártalmas tartalomnak és mi nem.
A problémát most abban látja, hogy miközben a szabály eltörlését korábban bejelentették, a miniszterelnök egy frissebb interjúban már kevésbé tartotta ezt sürgős ügynek. Kocsis ezt politikai hibának nevezte, mert szerinte egy már nyilvánosan vállalt ígéret így bizonytalanná vált.
A Libri stabilitása az egész könyvszakma ügye
A beszélgetés egyik legfontosabb része a Libri tulajdonosi helyzetéről szólt. Kocsis szerint a vállalat a magyar könyv-kiskereskedelem több mint felét adja, ezért messze túlmutat önmagán, mi történik vele.
Elmondása szerint az MCC korábban megvásárolta a Librit a kiadói és kereskedelmi struktúrával együtt, majd szeptember 1-jével a cég visszakerült állami tulajdonba. Kocsis számára különösen érdekes, hogy nem a kulturális tárcához, hanem a Pénzügyminisztériumhoz került.
Szerinte itt különösen fontos lesz, kik kerülnek az igazgatótanácsba és a felügyelőbizottságba. Pénzügyi szakemberekre szükség van, de önmagában ez nem elég: a könyvkiadáshoz és a könyvkereskedelemhez értő embereknek is helyet kell kapniuk a döntéshozatalban.
Úgy látja, a dolgozók jelenleg bizonytalanságban vannak, mert nem tudják, mi lesz a cég hosszabb távú sorsa. Kocsis azt feltételezi, hogy előbb-utóbb napirendre kerülhet a teljes vagy részleges privatizáció is, de hangsúlyozta: a szakma számára a Libri stabil működése gyakorlatilag létkérdés.
„Kell a jó könyv”
A beszélgetés végén M. Kende Péter Majakovszkijt idézve arra jutott, hogy minden piaci és politikai vita mögött mégis ugyanaz marad a legfontosabb: legyenek jó könyvek, és legyenek olvasók.
Kocsis három egészen különböző kötettel érkezett, mégis ugyanoda futott ki a beszélgetés: a könyvpiac nemcsak üzlet, hanem kulturális infrastruktúra is. Ennek állapota pedig azon is múlik, mennyire szabadon férnek hozzá az olvasók a könyvekhez, milyen feltételek között működhetnek a kiadók, és stabil marad-e a kereskedelmi rendszer.
„Olvassunk, sírva könyörgöm, olvassunk könyveket” – zárta M. Kende Péter.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
