A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.04.18.
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt.
Az ukrán uniós csatlakozás a közös agrárpolitika végét jelentené – hangsúlyozta Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
Izrael azt tervezte, hogy megtámadja Irán nukleáris létesítményeit, azt remélve, hogy Trump fedezni és támogatni fogja az akciót, de amerika kihátrált.
Kína nem fog foglalkozni azzal, ha az Egyesült Államok továbbra is játszmát űz a vámtarifákkal – közölte a kínai külügyminisztérium.
Ma van Nagypéntek. A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az „ünnepek ünnepe”. Idén a húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt április 20-án és 21-én ünneplik a nyugati keresztény egyházak. A Heti TV valamennyi munkatársa békés ünnepeket kíván nézőinknek.
Belföldi hírek:
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt. A Heti TV elsőként a nemzetgazdasági minisztert kérdezte a Japánban tett látogatásáról. Nagy Márton elmondta, fontos országról van szó, amelynek a befektetései az utóbbi években csökkentek, de két fontos iparágban is jelentősek, mint az autóipar és a gyógyszeripar. Már most alakulnak további lehetőségek is a vasútiparban és az energiaiparban egyaránt. A miniszter szerint az Osakában megrendezésre kerülő Expo is további lehetőségeket teremt a különböző befektetések ösztönzése érdekében. A Heti TV a kancelláriaminisztert több témában is kérdezte, elsőként arról, hogy a Belgrád-Budapest vasútvonal teljes átadásának a késése mekkora kiesést jelent. A miniszter fontosnak tartotta megjegyezni, legkésőbb az év végére készen áll a teljes vonal, és megindulnak rajta a szerelvények. Ez a magyar gazdaság számára csak pluszt fog jelenteni. A Heti TV kíváncsi volt arra is, mi a kormány véleménye arról, hogy az amerikai elnök Európa felé szeretne értékesíteni nagyobb mennyiségű cseppfolyós amerikai gázt. Gulyás Gergely szerint a kormány válaszát elsősorban az fogja meghatározni, hogy mindez mennyibe fog kerülni. Hozzátette, az energia-beszerzések ügyében Magyarország álláspontja egyértelmű: nem ideológiai alapon, hanem az ár szerint dönt a kormány. A Heti TV által megszerzett értesülések szerint a történelmi egyházak vezetői egyeztetéseket kezdeményeznek egymással, hogy a kormány felé benyújtsanak egy javaslatot a kárpótlási folyamat lezárása ügyében. Gulyás Gergely emlékeztetett arra, az Alkotmánybíróság döntése szerint új kárpótlási folyamatot nem lehet indítani, ugyanakkor a magyar kormány, ahogy eddig is, úgy a későbbiek folyamán is nyitott lesz arra, hogy együttműködjön az egyházakkal.
Új repülésfejlesztési központot hoz létre Magyarországon a Gripeneket gyártó Saab-csoport – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A Gripen vadászgépeket gyártó SAAB csoport repülésfejlesztési központot hoz létre Magyarországon, ami komoly lehetőséget biztosít a hazai mérnökök számára, hogy a harci gépek gyártásának csúcstechnológiás iparágában vállaljanak szerepet – közölte Szijjártó Péter Linköpingben. A tárcavezető leszögezte, hogy immár több mint húszéves múltra tekint vissza Magyarország és a SAAB csoport együttműködése a Gripen vadászrepülőgépek kapcsán, amelyek hazánk biztonságát garantálják a levegőben. Rámutatott, hogy a magyar légierő eddig tizennégy Gripennel rendelkezett, azonban jövő évben négy újabb géppel bővül majd a flotta – jelentette be a miniszter.
Az ukrán uniós csatlakozás a közös agrárpolitika végét jelentené, a Magyar Külügyi Intézet számításai szerint csak a magyar mezőgazdaság számára közel 1000 milliárd forintos veszteséget jelentene évente – hangsúlyozta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Hidvéghi Balázs emlékeztetett, a közös agrárpolitika arra épül, hogy erősítse az európai mezőgazdaságot, támogassa a családi gazdaságokat, ugyanakkor Ukrajna csatlakozásával az összes pénz gyakorlatilag Ukrajnába menne. Jelezte, hogy az ukrán termőterület a mostani európai uniós termőterületek egyharmadát teszi ki, amelyet a legnagyobb részben külföldi tulajdonban lévő konszernek tulajdonolnak, vagyis láthatóan van egy üzleti érdek is mögötte. Az államtitkár kijelentette, az ukrán csatlakozás nem a magyar gazdák és nem a közép-európai gazdák érdeke, mint ahogy a francia gazdák érdeke sem. Úgy vélte, éppen ezért ezekről az ügyekről beszélni kell, és büszke arra, hogy Magyarország ezt nyíltan megteszi.
A Tisza Párt hiába tagadja Ukrajna európai uniós csatlakozásának jelentőségét, a helyzet az, hogy Brüsszelben a tiszás képviselők megszavazták az uniós költségvetésről szóló állásfoglalást, amiben vannak Ukrajnára vonatkozó részek – közölte Dömötör Csaba fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő a héten sajtótájékoztatóján. Hozzátette: ezzel a határozattal a tiszás képviselők megszavazták, hogy teljes mértékben és feltétel nélkül támogatják Ukrajnát, és azt, hogy az EU még több pénzt költsön Ukrajnára; azt is megszavazták, hogy Ukrajna haladjon előre a tagság felé vezető úton. Ursula von der Leyentől tudjuk azt, hogy mindez az jelenti, hogy Ukrajna gyorsítópályán már 2030 előtt teljes jogú tagságot kaphatna – jelentette ki Dömötör Csaba.
Ezen a héten is folytatódott, immár hatodik alkalommal a gyülekezési jog korlátozása elleni tüntetéssorozat. Ezúttal nagyjából kétszáz ember ment az Erzsébet hídhoz, ahol a Pest felé vezető oldalon egy kisebb színpadot állítottak fel. Nagy dugó alakult ki a tüntetés előtt, de akkor még mindkét irányba haladt a forgalom a hídon. A tüntetők este hat óra körül értek le a budai Várból a hídra, és lezárták az átkelő pesti és budai oldalát is. Azonban létszámhiány miatt a rendőrök nem sokkal később megnyitották a híd egyik felét, amelyen megindulhattak a buszok is.
2256
Külföldi hírek:
A Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet újabb felvételt tett közz, ezúttal megosztotta első propagandavideóját Rom Braszlavszkiról. A családja engedélyezte a videó a megosztását. Braszlavszki felszólítja Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy gondoskodjon a szabadon bocsátásáról, és Donald Trump amerikai elnöktől pedig megkérdezi: „Hol vagy?” Fizikai és lelki állapotát is nehéznek minősíti, és beszél a jelenleg is zajló gázai bombázásokról. A 20 éves Braszlavszki biztonsági őrként dolgozott a Nova fesztiválon, amikor 2023. október 7-én a Hamász terroristái túszul ejtették. Egyike volt azoknak, akik megpróbáltak másokat kimenteni a helyszínről a terroristák mészárlása közepette. Elrablása előtt felvette a kapcsolatot édesanyjával, majd azt mondta, hogy jól van, és néhány órán belül otthon lesz, azóta Gázában túsz.
Izrael azt tervezte, hogy megtámadja Irán nukleáris létesítményeit, azt remélve, hogy Trump fedezni és támogatni fogja az akciót, az elnök azonban a diplomáciai utat választotta a katonai akció helyett annak érdekében, hogy megállapodást érjen el Teheránnal az iráni nukleáris program korlátozásáról, – jelentette a New York Times Trump kormányzati tisztviselőire hivatkozva. Az elnök döntését kormányon belüli vita előzte meg, világossá téve a vezető tisztségviselők közötti ellentéteket. A katonai akció versus diplomáciai erőfeszítések sikerét előnyben részesítő vélemények és a kialakult nézeteltérések ellenére, a jelentés szerint az Egyesült Államokban egyelőre konszenzus alakult ki a katonai beavatkozás elutasítása mellett, különösen most, hogy Irán jelezte, kész tárgyalásokat folytatni. A NT arról számolt be, miszerint Izrael készen állt azon tervek végrehajtására, melyeket Irán nukleáris létesítményeinek májusi megtámadására dolgoztak ki abban a reményben, hogy az Egyesült Államok jóváhagyja azokat, de ez most másképp lett.
Joseph Aoun libanoni elnök szerint 2025-ben Libanonban minden fegyvernek kizárólagos állami ellenőrzés alá kell kerülnie, és a katari támogatású Al-Araby Al-Dzsadid híroldalnak nyilatkozva részletezte, hogy ezt a Hezbollah terrorszervezettel való közvetlen együttműködés révén kívánja megvalósítani. „Az a döntés született, hogy minden fegyvert az állam alá helyezünk” – mondta Aoun. „A végrehajtás párbeszéden keresztül fog történni, aminek véleményem szerint kétoldalúnak kell lennie az elnökség és a Hezbollah között.” Aoun elkötelezett amellett, hogy elkerülje a belső konfliktusokat, miközben a napirendet követi, ami nagymértékben gyengítheti a Hezbollah régóta fennálló katonai és politikai hatalmát az országban. Az elnök nemrég azt mondta az Egyesült Államok helyettes közel-keleti különmegbízottjának, Morgan Ortagusnak: ,,El akarjuk távolítani a Hezbollah fegyvereit, de nem fogunk polgárháborút kirobbantani Libanonban.”
Tömeges dróncsapás érte Dnyiprót, a délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszki terület székhelyét, miközben az északkelet-ukrajnai Harkiv térségét kombinált támadás sújtotta, a dél-ukrajnai Herszon megyét pedig az orosz tüzérség lőtte csütörtökre virradóra. Hárman meghaltak, nagyon sok a sebesült – tájékoztattak vezető ukrán hírügynökségek és hírportálok a legierő közlése alapján. A légierő parancsnokságának csütörtöki jelentése szerint az éjszaka folyamán az orosz hadsereg 5 rakétát és 75 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen. A légvédelem 25 harci drónt lelőtt, 30 úgynevezett megtévesztő drón pedig „negatív következmények nélkül” eltűnt a radarokról. Az orosz légitámadás Doneck, Harkiv, Szumi és Dnyipropetrovszk megyében okozott károkat – áll a légierő hivatalos közleményében. A Dnyipro elleni éjszakai tömeges dróntámadás következtében meghalt emberek között, egy gyermek is van – jelentette Szerhij Liszak megyei katonai kormányzó. A csapásokban 30 ember megsebesült, közülük 16-ot kórházakban ápolnak. A megyevezető azt is közülte, hogy a városban tucatnyi lakóház és ugyanennyi családi ház rongálódott meg, egy iskolaépületben és egy kollégiumban is károk keletkeztek.
Mihail Kavelasvili georgiai elnök aláírta azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében az ország állampolgára vagy valamely szervezete nem kaphat támogatást külföldről a kormány előzetes hozzájárulása nélkül. A törvényt csütörtökön tették közzé a helyi hivatalos közlöny internetes oldalán. Ezzel a támogatások elnyerésére vonatkozó új eljárás hatályba lépett. A törvényjavaslatot korábban bírálta Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos, valamint a norvég külügyminisztérium is. A georgiai parlament a héten fogadta el a támogatásokról szóló törvény módosításait. A támogatások odaítélésének új szabálya nem vonatkozik a külföldi tanulmányi vagy tudományos tevékenységre szánt ösztöndíjakra, valamint a sportegyesületeknek juttatott adományokra. A támogatások odaítélését a kormány alá tartozó korrupcióellenes hivatal fogja ellenőrizni. Ha a kedvezményezett a helyi hatóságok engedélye nélkül kap pénzt vagy egyéb adományt külföldről, a támogatás összegének kétszeresére fogják megbírságolni.
Marco Rubio, az amerikai diplomácia vezetője bejelentette a külföldi dezinformáció ellen küzdő szolgálat bezárását, és azt mondta, hogy meg akarja védeni a szólásszabadságot, amely szerinte Európában veszélyben van. Az amerikai külügyminiszter nyilatkozatában a szolgálat bezárását azzal indokolta, hogy „meg kell védeni az amerikaiak véleménynyilvánítási szabadságát”. Hangoztatta: „Az előző kormányzat alatt ez a szolgálat, amely évente több mint 50 millió dollárjába kerül az adófizetőknek, milliókat költött arra, hogy elhallgattassa az amerikaiak hangját, amelyet védenie kellett volna”. A minisztériuma által sugárzott Foundation for Freedom Online honlapnak adott interjúban Rubio azt mondta, hogy a szolgálat bezárásával megtakarított pénzeszközöket „Amerika-barát üzenet terjesztésére” fogják fordítani, amelynek célja „a véleménynyilvánítás szabadságának védelme, amely világszerte veszélyben van, beleértve a szövetséges országokat is”.
Kína nem fog foglalkozni azzal, ha az Egyesült Államok továbbra is játszmát űz a vámtarifákkal – közölte a kínai külügyminisztérium, miután a Fehér Ház felvázolta, hogy Kínának akár 245 százalékos vámokkal is szembe kell néznie a megtorló intézkedések miatt. Kedden kiadott tájékoztatójában a Fehér Ház közölte, hogy a kínai importra kivetett vámok magukban foglalják a legutóbbi 125 százalékos „viszonossági vámot”, a fentanilválság kezelésére hivatkozva kivetett 20 százalékos vámot, valamint a „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok” miatt meghatározott árukra kivetett 7,5 és 100 százalék közötti vámokat. Donald Trump amerikai elnök két héttel ezelőtt szinte minden országra további vámokat jelentett be, majd ezek többségét határozott időre felfüggesztette, de a kínai importra több lépcsőben megemelt vámokat érvényben hagyta.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan borult-esős időre készülhetünk. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 14 – 20 fok körül alakul.
