A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.04.17.
Izrael célkeresztbe állításának normalizálása a zsidóság célkeresztbe állítását normalizálja, és a magyar kormány egyiket sem fogadja el – jelentette ki Sztáray Péter.
A Demokratikus Koalíció (DK) továbbra is népszavazást sürget Ukrajna európai uniós tagságáról.
Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter bejelentette, hogy egyelőre nem juthat be humanitárius segély a Gázai övezetbe.
Az ukrán parlament szerdán megszavazta, hogy május 9-től kezdődően 90 nappal, augusztus 6-ig meghosszabbítja a hadiállapotot és az általános mozgósítást az országban.
Magyarországon 1944. április 16-án kezdődött meg a vidéki magyar zsidóság gettóba zárása, amit röviddel később a deportálás követett. Több százezer ártatlan magyar állampolgárt hurcoltak haláltáborokba, és 1944 júliusára a vidéki zsidóságot szinte teljes egészében meggyilkolták. A tragédia első napjának évfordulója, április 16. – a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja. Ezen a napon emlékezünk meg a mintegy félmilliónyi mártírról, akik áldozatául estek az antiszemitizmusnak, a „mindent-ami-zsidó” elpusztítani szándékozó gyűlöletnek. Dr. Grósz Andor, a legnagyobb magyar zsidó felekezet, a Mazsihisz elnöke a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja alkalmából elmondott videóüzenetében a héten arra hívta fel minden magyar ember figyelmét: „az emlékezés nemcsak a múltról szól, hiszen azért emlékezünk, hogy tanuljunk, és azért beszélünk, hogy soha többé ne hallgassunk. És azért állunk ki, hogy a „Soha többé” ne csak egy mondat legyen egy emléknapon, hanem tettek sorozata.” Elpusztított testvéreink emléke legyen áldott! – közölte.
Belföldi hírek:
Izrael célkeresztbe állításának normalizálása a zsidóság célkeresztbe állítását normalizálja, és a magyar kormány egyiket sem fogadja el – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára. Sztáray Péter, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján a Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen kiemelte: a Hamász 2023. október 7-i terrortámadása óta még jobban aktivizálódott a nemzetközi szervezetekben az Izrael-ellenes retorikát képviselő országok és szereplők tevékenysége. Magyarország azonban ellenáll a szankciójavaslatoknak, jogi eljárásoknak, tanácsadói véleményeknek, elfogatóparancsoknak és bárminek, ami Izrael helyzetét tovább nehezítené. Hozzátette: ezek az Izrael elleni diplomáciai és jogi támadások megnyitják az ajtót az antiszemitizmus és a fizikai támadások előtt.
A Tisza Párt szavazott: eldöntötték, hogy támogatják Ukrajna uniós tagságát – olvasható Szijjártó Péter szerdai közösségi bejegyzésében. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, Manfred Webernek, az Európai Néppárt elnökének embere most kapálózik, magyarázza a bizonyítványát, de mindhiába – közölte a külgazdasági és külügyminiszter. „Mi mindig a békét támogattuk, s nem Ukrajnát!” – hangsúlyozta a politikus. Szijjártó Péter úgy vélekedett: Brüsszelben nem békét akarnak, hanem a háború folytatását és a háború folytatásáért gyorsított tagságot adnának Ukrajnának, így szól a brüsszeli ajánlat. Brüsszelben tehát mindezt eldöntötték, az árát pedig velünk fizettetnék meg – tette hozzá.
Az idén összesen 230 millió forinttal segítjük azt, hogy az országos szervezetek megmozgassák a nyugdíjasokat – mondta Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős államtitkár az Aktív Idősek Programról. Ha azt szeretnénk, hogy Magyarország egészségesebb, aktívabb és boldogabb legyen, akkor mindenkire oda kell figyelni, és mindenkit meg kell mozgatni – mondta az államtitkár. Felidézte: másfél éve megkeresték a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetségét, a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetségét, a Monspart Sarolta Egészséges Életmódért Alapítványt, továbbá tárgyalásokat kezdtek a Magyar Szabadidősport Szövetséggel. A másfél éve zajló együttműködés nyomán robbanásszerű változás történt, a szervezetek nagyobb hangsúlyt fektetnek erre a területre, a nyugdíjas klubok pozitívan fogadták az új lehetőséget – emelte ki.
A Demokratikus Koalíció (DK) továbbra is népszavazást sürget Ukrajna európai uniós tagságáról – erről az ellenzéki párt elnökségi tagja beszélt. Rónai Sándor úgy fogalmazott: kiderült, hogy a Fidesz politikusai és a Tisza Párt szavazói is támogatják Ukrajna uniós csatlakozását. Indoklásként felidézte, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2022. március 1-jén azt közölte, hogy „Magyarország támogatja azt a kezdeményezést, amelyet nyolc európai uniós tagállam indított Ukrajna európai integrációjának elősegítéséért”, illetve „Magyarország ezért támogatja ezt a kezdeményezést, és sürgeti a brüsszeli intézményeket, hogy vegyék napirendre az indítványt”.
Külföldi hírek:
Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter az X-en bejelentette, hogy egyelőre nem juthat be humanitárius segély a Gázai övezetbe, és a jövőben infrastruktúrát hoznak létre, hogy a segélyeket a civil társadalmon tudja szétosztani. „Izrael politikája egyértelmű, nem fognak humanitárius segélyek bejutni Gázába” – szögezte le Kac, kiemelve, hogy a humanitárius segélyek bejutásának megakadályozása az egyik fő nyomásgyakorlási eszköz, a Hamász terrorszervezettel szemben. „Jelenleg senki sem hajlandó humanitárius segélyt bevinni Gázába, és senki sem készül ilyen segélyezésre”- írta a védelmi miniszter. A jövőben a civil társadalom segítségével olyan mechanizmust kell kiépíteni, amely nem teszi lehetővé, hogy a Hamász hozzáférjen a segélyekhez – magyarázta Kac.
Az Egyesült Államok ENSZ-képviselete nyilatkozatot adott ki, amelyben elítéli Francesca Albanese, az ENSZ palesztin területekért felelős különleges jelentéstevőjének megbízatását az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában (UNHRC). A közlemény szerint az Egyesült Államok továbbra is határozottan elítéli Francesca Albanese, „az 1967 óta megszállt palesztin területeken az emberi jogok helyzetével foglalkozó ENSZ-különmegbízott” megbízatását. „Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának támogatása Albanese asszony felé egy újabb példa arra, hogy Trump elnök miért rendelte el, hogy az Egyesült Államok szüntessen be minden részvételt az UNHRC-ben” – áll a közleményben. Az Egyesült Államok szerint „Albanese asszony tettei azt is világossá teszik, hogy az ENSZ tolerálja az antiszemita gyűlöletet, az Izraellel szembeni elfogultságot és a terrorizmus legitimálását”.
A Maldív-szigetek kormánya bejelentette, hogy a Gázában zajló háborúra hivatkozva kitiltja az izraeli útlevéllel rendelkezőket az országból. Az indiai-óceáni szigetország kormánya már csaknem egy évvel ezelőtt meghozta a döntést, de a törvénymódosítást végül hétfőn fogadta el a parlament, majd kedden hagyta jóvá Mohamed Muizzu elnök. Az még nem tisztázott, hogy a törvény vonatkozik-e az izraeli útlevéllel is rendelkező kettős állampolgárokra. „A ratifikáció tükrözi a kormány határozott álláspontját, amellyel a palesztin nép ellen Izrael által elkövetett folyamatos atrocitásokra és a népirtás folyamatos aktusaira reagál” – áll a kormány által kiadott közleményben. A legutóbbi rendelkezésre álló bevándorlási adatok szerint februárban 59 izraeli útlevéllel rendelkező személy lépett be a Maldív-szigetekre.
Dánia katonákat küldene Ukrajnába, hogy ott kiképzésen vegyenek részt – közölte Peter Boysen, a dán hadsereg főparancsnoka szerdán egy dán televízióban. Elmondása szerint fegyvertelen dán katonák azért mennének Ukrajnába, hogy tanuljanak az ukrán katonáktól, különösen a drónokkal folytatott hadviselés terén szerzett tapasztalataikból. A nyáron kezdődő kiképzésen részt vevő dánok a tervek szerint távol maradnának a frontvonalaktól, valószínűleg csak nyugat-ukrajnai kiképzőközpontokban tartózkodnak majd – mondta el a főparancsnok. Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter nem akarta kommentálni az ügyet, arra hivatkozva, hogy a kérdés a hadsereg hatáskörébe tartozik – jelentette a Ritzau dán hírügynökség. Vlagyimir Barbin, Oroszország koppenhágai nagykövete aezt követően közleményében azt írta: ha Dánia katonákat küld ukrajnai kiképzésre, akkor „mélyebben bevonódik majd a konfliktusba”, és „további ellenőrizhetetlen eszkalációt provokálhat ki”.
Az ukrán parlament szerdán megszavazta, hogy május 9-től kezdődően 90 nappal, augusztus 6-ig meghosszabbítja a hadiállapotot és az általános mozgósítást az országban – közölte Telegram-csatornáján Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő. A törvényhozás a háború kezdete óta már 15. alkalommal hagyta jóvá a hadiállapot meghosszabbítását – írta. Beszámolója szerint a 450 tagú parlament jelen lévő képviselői közül 357-en szavaztak a hadiállapot meghosszabbítása mellett, 1 ellene, 4 képviselő nem szavazott. Az általános mozgósítás meghosszabbítása mellett 346-an szavaztak, 1 képviselő ellene voksolt, további 1 képviselő tartózkodott, és 11-en nem szavaztak.
Elkészült a globális járványvédelmi paktum tervezete a koronavírus-járvány idején tapasztalthoz hasonló káosz megelőzése céljából – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A tervezetet májusban terjesztik a WHO végrehajtó szerve, a 194 tagból álló Egészségügyi Közgyűlés elé. A WHO a felkészültség sürgősségét hangsúlyozta, figyelmeztetve arra, hogy a következő világjárványnál nem az a kérdés, hogy bekövetkezik-e, hanem az, hogy mikor. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója szerint az országok „történelmet írtak” a tervezet elkészítésével. „A globális járványvédelmi paktumról készült tervezettel nemcsak egy generációkon átívelő megállapodás született a világ biztonságosabbá tételére, hanem azt is bebizonyították (az országok), hogy a multilateralizmus él és virul, a megosztott világunkban a nemzetek még mindig képesek együttműködni, közös álláspontot kialakítani és közös válaszokat találni a fenyegetésekre” – hangsúlyozta.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan felhős-napos időre készülhetünk. Este felhős, esős lesz az időjárás. A hőmérséklet jellemzően 21 – 27 fok körül alakul.
