„Meg tudják önök csinálni a sokszorosan hosszabbított határidőben?” – Holoda Attila szerint Paks 2-nél először a szerződést kell látni
A Pirkadat június 9-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Holoda Attila energiaszakértő volt. A beszélgetés Paks 2 helyzetéről, a Roszatommal kötött szerződés ellenőrizhetőségéről, a csúszás következményeiről, a beruházás drágulásáról, a benzinárstop gazdasági hatásairól és a kis moduláris atomreaktorok lehetőségeiről szólt. Holoda szerint az új kormánynak először pontosan meg kell ismernie a titkosított szerződés és a későbbi módosítások tartalmát, mert csak ezután lehet érdemben tárgyalni az orosz féllel.
Az első kérdés: tartható-e még a határidő?
Breuer Péter azzal indította a beszélgetést, hogy Moszkva szerint a Roszatom embere Budapesten van, és bárki leülhet vele tárgyalni. Holoda Attila szerint az első kérdés egyszerű lenne: képes-e az orosz fél a sokszorosan módosított határidők mellett befejezni a munkát, vagy Magyarországnak más partnert kell keresnie.
A szakértő szerint a várható orosz válasz nyilván az lenne, hogy a Roszatom hatalmas tapasztalattal rendelkezik, világszerte épít atomerőműveket, és mindent megtesz a projekt teljesítéséért. Csakhogy Holoda szerint a magyar félnek nem általános ígéretekre, hanem ellenőrizhető cselekvési tervre van szüksége.
„Meg tudják önök, uraim, csinálni a sokszorosan hosszabbított határidőben ezt a munkát, vagy keresünk valaki mást?” – fogalmazta meg az alapvető kérdést.
A titkos szerződés nélkül nincs valódi tárgyalás
Holoda Attila hangsúlyozta: egy ilyen szerződésben lennie kell ellenőrzési pontoknak, részteljesítéseknek és azokhoz kapcsolódó következményeknek. A gond az, hogy a szerződés titkos, és különösen a későbbi módosítások tartalma nem ismert a nyilvánosság számára.
Szerinte annak, aki a magyar kormány részéről tárgyalni fog az oroszokkal, először minden információt össze kell gyűjtenie. Meg kell hallgatni azokat, akik részt vettek a szerződéskötésben és a módosításokban, meg kell ismerni a helyszíni előkészítés állapotát, majd ezek alapján lehet tárgyalási taktikát kialakítani.
„Nem lehet úgy tárgyalni, hogy azt mondani, hogy na embernek, akkor holnapra legyen kész, mert nem lesz kész” – mondta.
Nem az olcsóbb, hanem a gyorsabb megoldás számít
Breuer Péter felvetette, olcsóbb lenne-e azonnal felmondani a szerződést, új partnert keresni és gyorsított ütemben folytatni a beruházást. Holoda szerint Paks 2 esetében nem az a fő kérdés, melyik út olcsóbb, hanem az, hogy melyik biztosítja hamarabb a stabil energiaforrást a következő évtizedekre.
Szerinte mérlegelni kell: gyorsabb-e felfüggeszteni vagy abbahagyni a jelenlegi konstrukciót, és új eljárást indítani, vagy inkább az oroszokkal kell felpörgetni a tárgyalást, nagyobb erőforrásokat követelve a projektre.
A csúszás mértékét jól jelzi, hogy az eredeti elképzelésekhez képest már a blokkok próbaüzemének kellene zajlania, ehhez képest a beruházás a gödörnél és a betonozásnál tart.
A 12 ezermilliárdból akár 18–20 ezermilliárd lehet
A beruházás áráról Holoda azt mondta: az eredeti 12 ezermilliárd forintos nagyságrendhez képest ma már inkább 18–20 ezermilliárd forintos összeggel lehet számolni. Az árnövekedést több tényező magyarázza: háború, infláció, új beszállítók bevonása, technológiai pótlások és a német szereplők kiszállása.
A szakértő szerint az orosz félnek valószínűleg nem okoz megoldhatatlan gondot ekkora tétel finanszírozása. Magyarország számára viszont komolyabb a probléma, mert a beruházás jelentős része hitelből valósul meg, és a törlesztés már elindult. Ha a projekt ára nő, akkor a hitelteher is nőhet, vagy tovább kell fizetni, vagy nagyobb részleteket kell vállalni.
Német kiszállás, francia tárgyalás, új beszállítók
A beszélgetésben szóba került, hogy vannak olyan elemek, amelyeket az orosz fél önállóan nem tud vagy nem akar legyártani, ezért külső partnerekre van szüksége. Holoda szerint a németek kiszállása mögött politikai megfontolás állt, nem egyszerű üzleti fáradtság.
A kieső szereplőket pótolni kell, de ez nem jelent automatikusan azonos minőséget vagy azonos árat. Lehet találni más beszállítókat irányítástechnikára vagy egyéb berendezésekre, de kérdés, milyen minőségben, milyen áron és milyen engedélyezési feltételekkel.
A benzinárstop nagy csapda
Az energiapiaci helyzetnél Breuer Péter a benzinárstopról kérdezte Holodát. A szakértő szerint ez nagyon nagy csapda, amelyből gyorsan ki kellene lépni. Úgy látja, a forint erősödése és az olajár 93–95 dollár körüli megtorpanása most lehetőséget teremtene arra, hogy a hatósági ár nélkül is lejjebb lehessen vinni az üzemanyagárat.
Holoda szerint több benzinkút már most a védett árhoz közeli szinten értékesít, miközben a hatósági konstrukció fenntartása további gondokat okoz. A stratégiai készleteket vissza kell tölteni, ez pedig jelentős költség.
„Nagyjából 100–120 milliárd forintba kerül ez annak, aki ezt a visszapótlást csinálja” – mondta, hozzátéve: a végén ezt valamilyen formában a fogyasztók fizetik meg.
Kis moduláris reaktorok: ígéret, nem kész megoldás
A beszélgetés végén szóba kerültek a kis moduláris atomreaktorok, vagyis az SMR-ek. Breuer Péter azt kérdezte, ezek be tudnák-e előzni Paks 2-t, ha most indulna a fejlesztésük.
Holoda szerint elméletileg igen, gyakorlatilag azonban ma még nincs működő ilyen erőmű a világban. A kis méret nem jelenti azt, hogy a nukleáris biztonsági követelmények lazábbak lennének. Egy kis nukleáris erőmű is csak akkor kaphat engedélyt, ha minden atomenergia-biztonsági előírásnak megfelel.
„Ha kis erőmű, ha nagy erőmű, ha nukleáris erőműről van szó, akkor a biztonságot nem szabad feladni” – hangsúlyozta.
Stratégiai kérdés, nem puszta üzlet
Holoda szerint a kis reaktorok finanszírozásába akár magántőke vagy külföldi befektető is beléphetne, de a nukleáris energia stratégiai és nemzetbiztonsági kérdés. Az államok általában nem szívesen adják ki teljesen a kezükből az ilyen infrastruktúrát.
A repülőterek példája is szóba került: Breuer Péter felvetette, hogy az állam korábban visszavásárolta a repülőtereket, amelyeket ma ismét idegen szereplők vezetnek. Holoda szerint ezt stratégiai célpontként és állami vagyonként világosan kellene kezelni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
