„Újfajta háború van valóban” – Balázs Péter szerint a világ biztonsági térképe teljesen átrendeződik
A Pirkadat június 9-i adásában Breuer Péter vendége Balázs Péter volt külügyminiszter, volt uniós biztos volt. A beszélgetés az Európai Unióhoz való magyar visszaközeledésről, Donald Trump külpolitikai rögtönzéseiről, az ukrajnai háború új természetéről, a NATO átalakulásáról, a hadiipar gazdasági szerepéről, valamint a többpólusú világrend kialakulásáról szólt. Balázs szerint ma már nem a régi hidegháborús térképek alapján kell gondolkodni: új hatalmi centrumok jelennek meg, miközben Európának egyszerre kell önvédelmet építenie és demokratikus válaszokat adnia a belső szélsőjobboldali kihívásokra.
Magyarország visszafordul az uniós követelmények felé
Breuer Péter első kérdése arra irányult, hogy Magyarország ma könnyen megfelelne-e az európai uniós tagság követelményeinek. Balázs Péter szerint az ország most éppen közeledik ezekhez az elvárásokhoz, de hosszú időn át távolodott tőlük.
„16 évig távolodtunk a követelményektől, de nagyon” – fogalmazott, majd a mostani irányváltást egy hajtűkanyarhoz hasonlította.
A beszélgetés innen gyorsan a biztonságpolitikára fordult: a balti államok félelmeire, Oroszországra, Ukrajnára és arra, hogy a világ legnagyobb haderejével rendelkező Egyesült Államok elnöke miként kezeli a konfliktusokat.
Trump rögtönöz, a konfliktusokat pedig tervezni kellene
Balázs szerint Donald Trump külpolitikájának egyik legnagyobb hibája, hogy nincs mögötte következetes stratégiai gondolkodás. Úgy látja, az amerikai elnök konfliktusokat vállal fel, de nem tervezi meg, hogyan lép be és hogyan lép ki belőlük.
„A legnagyobb hadsereggel rendelkező Egyesült Államok elnöke bármihez nyúl, azt nem megoldja, hanem összezavarja” – mondta.
Az ukrajnai háború kapcsán Trump korábban azt ígérte, hogy rövid idő alatt rendezni tudja a helyzetet, de Balázs szerint Putyin többször is megvezette az amerikai küldötteket. Az iráni konfliktusban pedig az elnök alábecsülte a következményeket: a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségét, a proxyhálózatokat és Irán megmaradt képességeit.
A legjobb elemzők vannak Amerikában, mégsem rájuk hallgatnak
A volt külügyminiszter szerint az Egyesült Államokban kiváló elemzők, diplomaták és katonai szakértők dolgoznak, de az elnöki döntéshozatal mintha távol tartaná őket Trumptól. Emiatt rossz kiinduló elemzésekre épülnek döntések, vagy inkább személyes benyomások, rögtönzések és politikai ösztönök veszik át a szakmai munka helyét.
Balázs szerint Trump túlértékeli az amerikai hadsereg erejét. Az Egyesült Államok valóban a világ legerősebb katonai hatalma, de a haderőt használni, koordinálni és politikai célhoz rendelni kell. Ehhez szerinte hiányzik a stratégiai gondolkodás.
Európai hadsereg helyett új NATO-térkép
Az európai hadseregről Balázs Péter úgy beszélt: Európában történelmileg külön pályán fejlődött a gazdasági integráció, amelyből az Európai Unió lett, és a katonai szövetség, amely az Egyesült Államok vezetésével NATO-ként működik. A kettő között nagy az átfedés, de nem teljes: az USA, Törökország, Norvégia és az Egyesült Királyság fontos NATO-tagok, miközben nem uniós tagállamok.
Szerinte most egy új, északkelet-európai NATO-bázis rajzolódik ki: Finnország és Svédország belépett a szövetségbe, Lengyelország és Németország erősen fegyverkezik, Ukrajna pedig minden nehézség ellenére a világ egyik vezető dróngyártó és drónhadviselési szereplőjévé vált.
„Új biztonságpolitikai térképet kell megismernünk és megértenünk” – mondta.
Ukrajna, drónok és a modern háború
A beszélgetés egyik központi eleme az volt, hogyan változott meg a háború természete. Balázs szerint a Fidesz választási kampányban használt háborús fenyegetése, amely szerint magyar fiatalokat vinnének az ukrán frontra, demagóg ijesztgetés volt. A mai háború sok tekintetben egészen más.
„Újfajta háború van valóban” – mondta.
A modern hadviselésben a támadó fél sokszor távolról, joystickkel, számítógépes vezérléssel juttat célba romboló eszközöket. A támadónak nincs közvetlen személyes kockázata, miközben a célterületen lakótelepek, kórházak, energialétesítmények kerülhetnek veszélybe. Ukrajnában a lakosság már telefonos riasztásokat kap, mérlegel, menedékbe megy-e, vagy folytatja a munkát. Ez Balázs szerint teljesen új helyzet.
Európai pénz, NATO-fegyverek, ukrán katonák
Balázs szerint a háborúban egy olyan modell alakult ki, amelyben ukrán katonák harcolnak, NATO-országok kétoldalú fegyverszállításokat adnak, mindezt részben európai uniós pénzből finanszírozva. Az Egyesült Államok visszahúzódása mellett Nagy-Britannia, Németország és Franciaország szerepe felértékelődött.
A londoni találkozót, ahol a brit–német–francia hármas fogadta Volodimir Zelenszkijt, fontos jelzésnek tartja. Ez szerinte a „tettre készek koalíciója”, amelyhez más országok, például a balti államok is kapcsolódhatnak.
Hadiipar mint gazdaságélénkítés
Breuer Péter felvetette, miből lehetne finanszírozni a NATO erősítését és a védelmi képességek fejlesztését. Balázs szerint az Európai Unió új hitelprogramjai ebben szerepet játszhatnak, még akkor is, ha a hitelnek mindig ára van.
A hadiipar szerinte alkalmas a gazdaság élénkítésére: beruházásokat indít, munkahelyeket teremt, exportot generálhat, és növelheti a vásárlóerőt. Magyarország számára is van mozgástér, különösen NATO-tagként, de ehhez a katonai képességeket valóban fejleszteni kell, a gyakorlástól a technikai tudásig.
Új diplomatákra is szükség lesz
A beszélgetésben szóba került a diplomáciai utánpótlás is. Balázs Péter elmondta, hogy a Budapesti Városdiplomáciai Akadémián már hat évfolyam végzett, és hamarosan indul a hetedik. Reméli, hogy az új külügyi vezetés nyilvános felvételiken keresztül nyit a tehetséges fiatalok felé.
Szerinte sok jól képzett magyar térhet haza külföldről, ha azt látja, hogy Magyarországon újra érdemes dolgozni. A külügynek így lehet kádertartaléka, de ehhez átlátható kiválasztás és szakmai nyitás kell.
Kétpólusú világból sokcentrumú világ
Balázs Péter szerint a második világháború utáni kétpólusú világrend végleg lezárult. A Szovjetunió összeomlása után nem stabil egypólusú rend jött létre, hanem fokozatosan egy sokcentrumú világ formálódik.
Kína, India, Dél-Afrika, Mexikó, Dél-Korea és más feltörekvő hatalmak mind saját szerepet követelnek. A G20 és a BRICS olyan keretek lehetnek, amelyekben az új policentrikus világrend körvonalai megjelennek. Európának közben tudomásul kell vennie, hogy már rég nem a világ közepe.
Oroszország visszaálmodná régi birodalmát
Oroszországról Balázs úgy beszélt: Putyin nemcsak a Szovjetunió bizonyos elemeit próbálná visszaállítani, hanem mélyebb birodalmi nosztalgia is vezeti. Ukrajna számára ebben kulcsterület volt: a „különleges katonai művelet” eredeti elképzelése szerinte az volt, hogy Ukrajnát gyorsan, Belaruszhoz hasonlóan Moszkva érdekszférájába vonják.
Ez nem sikerült. A kérdés most az, hány ember hal meg még, mire Moszkva belátja, hogy ez illúzió.
Szélsőjobb: jó kérdések, rossz válaszok
A beszélgetés végén a szélsőjobboldali politikai erők európai erősödése is szóba került. Balázs szerint ezek a pártok gyakran valódi problémákra tapintanak rá, például a migrációs nyomásra, de a válaszaik hamisak, kirekesztők és veszélyesek.
A migráció kérdésében szerinte egyszerre kell látni a sikeres integráció példáit és azokat az eseteket is, amikor több generáció után sem történik valódi beilleszkedés. A megoldás nem a gyűlölet, hanem a migrációs hullámok fékezése, ellenőrzése és szűrése.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
