„Ezt az óvodába lehet elmesélni” – Kis-Benedek József szerint Irán tartalékai nem tűntek el
A Pirkadat június 9-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, ezredes volt. A beszélgetés az iráni–izraeli háború újabb fordulatairól, a húszi támadásokról, a Hormuzi- és a Báb el-Mandeb-szoros jelentőségéről, az amerikai–izraeli érdekellentétekről, az ENSZ mozgásteréről és az izraeli választások várható bizonytalanságairól szólt. Kis-Benedek szerint a korábbi győzelmi kommunikációval szemben Irán és proxyhálózata továbbra is komoly képességekkel rendelkezik.
A húszik tartalékban voltak
Breuer Péter azzal indított, hogy korábban sok elemzés azt sugallta: a húszik katonailag már nem számítanak, Irán rakétakészletei kimerültek, az amerikai és izraeli fél pedig győzelmet aratott. Kis-Benedek József szerint ez inkább propaganda, mint valóság.
A szakértő emlékeztetett rá, hogy hónapokkal korábban is azt mondta: a húszi mozgalom Irán tartalékai között szerepel. Most, amikor újra dróntámadásokról érkeznek hírek, ez a tartalék láthatóan működésbe lépett.
„A propagandának nagyon jól néz ki, de ez nem felel meg a valóságnak” – fogalmazott.
Irán korábban jelezte: ha a húszikat vagy más proxykat támadás éri, válaszolni fog. Kis-Benedek szerint Teherán nem engedi el sem a Hamászt, sem a Hezbollahot, sem a húszikat, mert ezek a szervezetek stratégiai eszközök az iráni kézben.
Báb el-Mandeb: a magyar fogyasztóig érő konfliktus
A húszik szerepe azért különösen fontos, mert a Báb el-Mandeb-szoros lezárása komoly nemzetközi kereskedelmi következményekkel járhat. Kis-Benedek szerint ez Magyarországon is érzékelhető lenne: a kínai áruk késve, drágábban vagy egyáltalán nem érkeznének meg.
Breuer Péter ironikusan felvetette, hogy aligha vonulna utcára a magyar nép a Temuról rendelt kütyük miatt. Kis-Benedek erre azt mondta: nem tömegtüntetésekről van szó, hanem arról, hogy a kínai kereskedelem elleni nyomás és a tengeri útvonalak bizonytalansága már rövid távon is árhatással járhat.
Ha Afrikát kell megkerülni, az jelentősen megdrágítja a szállítást. Ez nemcsak fogyasztási cikkeket érinthet, hanem ipari, energetikai és infrastrukturális beruházásokhoz szükséges alkatrészeket is.
Trump célja: a Hormuzi-szoros megnyitása
Az amerikai állásponttal kapcsolatban Kis-Benedek szerint Donald Trump egyik legfontosabb célja, hogy megnyíljon a Hormuzi-szoros, és lezáruljon az iráni konfliktus. Csakhogy a feltételek nem teljesültek: sem az iráni, sem az amerikai oldal nem jutott el olyan pontra, ahol valódi megállapodásról lehetne beszélni.
A helyzet ezért visszacsúszott a katonai konfrontációba. Az amerikaiak támadják az irániakat, Izrael időnként szintén csapásokat mér, a válasz pedig részben proxyszervezeteken keresztül, részben közvetlen iráni rakétákkal érkezik Izrael felé.
Irán nem lett harcképtelen
Breuer Péter felidézte az amerikai kommunikációt, amely szerint Irán légereje, flottája vagy más katonai képességei már lényegében harcképtelenné váltak. Kis-Benedek ezt határozottan vitatta.
„Ezt az óvodába lehet elmesélni a középső csoportba vagy a kiscsoportba. Már a nagycsoportosok nem biztos, hogy elhiszik” – mondta.
A szakértő szerint Irán évtizedek óta készült erre a háborúra. A Hormuzi-szoros környékén barlangok, fegyverraktárak, part menti eszközök és a Forradalmi Gárda rohamcsónakjai állnak rendelkezésre. Ezekkel képesek fenyegetni a szoroson áthaladó hajókat, ezért hamis állítás, hogy Iránnak ne lenne katonai mozgástere.
Diplomácia Bejrútban, katonai nyomás a térségben
Az amerikai diplomácia közben Bejrútban próbálja meggyőzni a libanoni vezetést arról, hogy a terrorszervezeteket törvényen kívül kellene helyezni, illetve le kellene fegyverezni. Kis-Benedek szerint diplomáciai úton ez aligha lesz egyszerű.
Amíg az amerikaiak és az izraeliek katonailag nyomás alatt tartják az iráni érdekszférát, addig Teherán várhatóan nem fog belemenni olyan megállapodásba, amely gyengíti fő ütőkártyáit. A Hormuzi-szoros megnyitása sem képzelhető el feltételek nélkül.
Pszichológiai hadviselés és kiberképességek
A beszélgetésben szóba került a pszichológiai hadviselés is. Kis-Benedek szerint ez mindig is része volt a konfliktusoknak, de Irán ellen még vannak tartalékban olyan eszközök, amelyeket eddig nem teljes erővel alkalmaztak.
Ilyen lehet például a kibertevékenység. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: Irán nincs nyerő pozícióban. Képességei jóval kisebbek, mint az Egyesült Államoké és Izraelé, különösen a két ország együttes erejéhez képest. De ez nem jelenti azt, hogy ne tudna súlyos károkat és tartós bizonytalanságot okozni.
Repedések az amerikai–izraeli viszonyban
Kis-Benedek szerint az amerikai és izraeli egyeztetések nem működnek megfelelően. Diplomatikusan fogalmazva is hiányolja az összehangolást, mert szerinte a felek érdekei nem minden ponton esnek egybe.
Izraelben vannak olyan vélemények, hogy a válságkezelés menetét valójában Trump határozza meg, és ő próbálja megmondani Izraelnek, mit tegyen. Ez nem mindig elfogadható, mert Izraelnek saját nemzetbiztonsági érdekei vannak, amelyek nem minden esetben azonosak az amerikai érdekekkel.
A szakértő szerint itt már stratégiai kérdésről van szó. A két ország közötti megállapodások fontosak, de a világ megváltozott, és a politika alapját továbbra is az érdek határozza meg.
ENSZ, vétók és új főtitkári korszak
Breuer Péter felvetette, hogy Washington ma több nemzetközi szervezetben sem tudja akadálytalanul érvényesíteni akaratát, mert Oroszország, Kína és más szereplők vétóval blokkolhatják. Kis-Benedek szerint az ENSZ-ben valóban sok gyengeség és határozatlanság látható.
A következő ENSZ-főtitkári váltással kapcsolatban megemlítette Rafael Grossit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jelenlegi főigazgatóját, akit a „rossz nyelvek” szerint lehetséges utódként emlegetnek. Kis-Benedek szerint Grossi keményebb ember, mint a jelenlegi főtitkár, és várhatóan Amerika-barátabb irányt képviselne.
Magyarország és Izrael kapcsolata stabil maradhat
A magyar–izraeli kapcsolatokról Kis-Benedek úgy látja, Izrael továbbra is számíthat Magyarország támogatására vétók vagy tartózkodások esetében. Nem vár lényeges változást ebben a viszonyban.
A nagy kérdés inkább az, mi történik Izraelben. Októberben választások lesznek, és Kis-Benedek szerint jelenleg nehéz megjósolni, ki tud majd kormányt alakítani. Benjamin Netanjahu támogatottsága alacsony, de a folytatódó támadások politikailag kedvezhetnek neki.
A kispártok dönthetik el Izrael jövőjét
A beszélgetés végén Breuer Péter arról kérdezte vendégét, elképzelhető-e, hogy a Likud akár arab pártokkal vagy más, szokatlan partnerekkel kössön koalíciót. Kis-Benedek szerint a politikában minden elképzelhető, és az ellenkezője is.
Úgy látja, Izraelben a jövőt gyakran a kispártok határozzák meg. Ha a Likud nem szerez biztos többséget, akkor különféle jobboldali vagy vallási pártokkal próbálhat kormányt alakítani, de ezek a koalíciók törékenyek lehetnek. Ha valamelyik kisebb partner kilép, újra választási válság alakulhat ki.
Kis-Benedek szerint a választások után nehéz kormányalakítás és tartós bizonytalanság várható. A háború, a proxyk aktivitása, az amerikai–izraeli feszültségek és az iráni tartalékok együtt olyan térségi helyzetet teremtenek, amelyben a gyors megnyugvásra kevés az esély.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
