A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.09.28.
Magyarország minden magyar hazája, éljenek akár a diaszpórában, akár a Kárpát-medence bármely országában – mondta Potápi Árpád János.
A Scheiber Sándor-díjjal kitüntetett Villányi András fotóművész legújabb munkáiból nyílt kiállítás.
Az izraeli hadsereg vezérkari főnöke, Herci Halevi kijelentette, a hadsereg szárazföldi offenzívára készül a Hezbollah ellen Libanonban.
Összeült Moszkvában az orosz Biztonsági Tanács, ezúttal a nukleáris elrettentésről tárgyaltak a tagok.
Belföldi hírek:
Ezek az emberiség előtt álló legégetőbb kihívások közé tartoznak – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a tengerszint emelkedésével és a műanyagszennyezéssel foglalkozó tanácskozásokon is részt vett az ENSZ Közgyűlésén. Előbbi téma kapcsán leszögezte, hogy bár az emberiség kétségtelenül a veszélyek korában él, az utóbbi évek a fegyveres konfliktusokról és a koronavírus-járványról szóltak, de ilyen időkben sem szabad arról megfeledkezni, hogy a klímaváltozás és a tengerszint emelkedése a legégetőbb kihívások közé tartozik. Szijjártó Péter leszögezte azt is, hogy az áramtermelés egyetlen valóban felelősségteljes és biztonságos módját ma az atomenergia jelenti. Továbbá emlékeztetett, hogy Magyarországon zajlik a paksi nukleáris erőmű bővítése, amellyel a teljes hazai áramigény 70 százaléka fedezhető lesz, és emellett kiváltható lesz évi 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása. A miniszter ezután a műanyagszennyezéssel foglalkozó ülésen először is ismertette a magyar kormány álláspontját, miszerint a környezetvédelemnek kéz a kézben kell járnia a versenyképesség erősítésével, és tudatta, hogy hazánknak ezek az Európai Unió soros elnökeként is fontos céljai.
Magyarország minden magyar hazája, éljenek akár a diaszpórában, akár a Kárpát-medence bármely országában – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Budapesten, az Őshonos kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való joga című konferencián. Potápi Árpád János a Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának közös rendezvényén kiemelte: a kormány által 14 éve megkezdett nemzetpolitika sokat tett azért, hogy „a magyar nemzetrészek érezzék, Magyarországra mindig biztonsággal számíthatnak”. A kormány a magyarság intézményrendszerének megerősítésével sokat tett annak érdekében, hogy a magyarság a szülőföldjén boldogulhasson és a jogait megőrizhesse a szülőföldjén: támogatták az oktatási, a kulturális, a civil szférát, a történelmi egyházak szerepvállalását, az egészségügyi és a szociális intézményeket – sorolta, külön kiemelve a külhoni politikai intézményrendszer erősítését, amelynek köszönhetően a magyarság érdekképviseletét olyan pártok tudják biztosítani, amelyek részt vesznek a helyi politikában.
A Scheiber Sándor-díjjal kitüntetett Villányi András fotóművész legújabb munkáiból nyílt egy kiállítás a székesfehérvári Vörösmarty Színház Galériájában szeptember 22-én, az előző hétvégén. A tárlatot dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke nyitotta meg, közreműködött Váradi Eszter Sára színművésznő. A kiállítás kurátora dr. Gergely Anna. A Holokauszt80 Emlékév keretében nyílt meg Villányi András tárlata, a megnyitó után dr. Gergely Anna történész, a kiállítás kurátora beszélgetett a fotográfussal.
Külföldi hírek:
Az izraeli hadsereg vezérkari főnöke, Herci Halevi altábornagy a hét közepén kijelentette, a hadsereg szárazföldi offenzívára készül a Hezbollah ellen Libanonban. ,,Halljátok a repülőgépeket fent, egész nap támadunk. Egyrészt azért, hogy felkészítsük a területet a belépésetek lehetőségére Libanonba, másrészt azért, hogy továbbra is csapásokat mérjünk a Hezbollahra” – mondta Halevi a 7. páncélosdandár csapatainak egy libanoni szárazföldi offenzívát szimuláló gyakorlaton. Elmondta, a Hezbollah kibővítette képességeit és nagyon erős választ fog kapni. „… folytatjuk, nem állunk meg, továbbra is támadunk, és továbbra is mindenhol ütjük őket. A cél nagyon világos, az északi lakosok biztonságos hazaengedése” – folytatta Halevi. „Ehhez készítjük elő a szárazföldi manővert” – közölte.
Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök a héten közös nyilatkozatot adott ki, amelyben azonnali, 21 napos tűzszünetre szólított fel Izrael és a Hezbollah között. „Itt az ideje egy olyan rendezésnek az izraeli-libanoni határon, amely biztosítja a biztonságot, hogy a civilek visszatérhessenek otthonaikba” – áll a nyilatkozatban. „Felszólítunk minden felet, beleértve Izrael és Libanon kormányát is, hogy haladéktalanul támogassák az ideiglenes tűzszünetet”.” A Fehér Ház magas rangú tisztviselői utaltak arra, hogy Izrael és Libanon ismeri a megállapodást, sőt támogatja azt. „Az október 7. óta, és különösen az elmúlt két hétben lezajlott tűzváltás sokkal szélesebb körű konfliktussal és a civilek veszélyeztetésével fenyeget” – írta a közlemény.
Humanitárius segélyszállítmányt küld Libanonba a brit kormány. A londoni külügyminisztérium bejelentése szerint az 5 millió font (2,4 milliárd forint) értékű szállítmányban orvosi felszerelések, higiéniai készletek és víztisztító telepek működtetéséhez szükséges üzemanyag lesz. A csomag elosztásáról az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF gondoskodik. A brit segély mindemellett elősegíti a sürgős egészségügyi és élelmezési feladatokat ellátó szakértők tevékenységét, valamint a segélyek szétosztását végző csoportok képzését – áll a brit külügyminisztérium tájékoztatásában. A tárca hangsúlyozza, hogy az Irán által támogatott libanoni Hezbollah síita milícia elleni izraeli légitámadásokban a legutóbbi órákban is civilek vesztették életüket és szenvedtek sérüléseket, és ezrek kényszerültek otthonaik elhagyására. A tájékoztatás szerint az előző éjjel kivezényelt 700 fős brit katonai kontingens – a brit határrendészet és a külügyminisztérium illetékeseinek kíséretében – megérkezett Ciprusra, és készenléti terveket állít össze „lehetséges forgatókönyvek egész sorának megvalósulása esetére”.
A Tel Aviv-i Egyetem kutatói felfedeztek egy módszert a Parkinson-kór egyik jellegzetes fehérje-aggregációjának kimutatására, amely akár 15 évvel a tünetek megjelenése előtt lehetővé teszi a diagnózist. Ez a korai diagnózis megelőző kezelésekhez vezethet a veszélyeztetett egyének számára. Uri Ashery professzor és Ofir Sade PhD-hallgató vezetésével egy kutatócsoport vizsgálta a Parkinson-kóros betegek sejtjeit, hogy kimutassa az alfa-szinuklein fehérje rendellenes aggregációját, de nem az agyban, hanem a bőrsejtekben. A Parkinson-kórra, amely világszerte 8,5 millió embert érint, az agyban található dopamintermelő neuronok pusztulása jellemző. Mire a tünetek megjelennek, ezen idegsejtek nagy része már elpusztult, így a jelenlegi kezelések korlátozottak. A kutatók remélik, hogy a fehérjeaggregáció korai felismerése megelőzheti a sejtkárosodást. A kutatók elmondták, hogy az egereken végzett vizsgálatok során már ígéretes eredményeket tapasztaltak, és klinikai kísérleteket végeznek embereken. A Michael J. Fox Alapítvány támogatásával a kutatók célja, hogy eredményeiket más neurodegeneratív betegségekre is kiterjesszék.
Összeült Moszkvában az orosz Biztonsági Tanács, ezúttal a nukleáris elrettentésről tárgyaltak a tagok. A megbeszélésen Vlagyimir Putyin elnök arról beszélt, hogy a nukleáris triász továbbra is a legfontosabb garancia az állam és a polgárok biztonságának biztosítására. Hozzátette, hogy nukleáris választ vonnak maguk után a nyugati támadófegyverek bevetése az Oroszországi Föderáció ellen. Kiemelte, hogy Oroszország mindig is nagyon felelősségteljesen viszonyult a nukleáris erőkhöz, ez rendkívüli intézkedés az ország szuverenitásának védelmében. A tanácsülésen a nukleáris doktrína számos pontosítását javasolják az atomfegyverek alkalmazási feltételeinek meghatározása tekintetében. A javaslat szerint a megtorlás alól nem jelent kivételt az sem, ha egy nem nukleáris állam részt vesz egy ilyen jellegű támadásban az Oroszországi Föderáció ellen. A javaslat kimondaná több között, hogy az Oroszországi Föderáció szuverenitását fenyegető kritikus veszély és a hagyományos fegyverek jelentik majd a nukleáris válasz alapját.
Japán immár a kilencedik alkalommal kezdte meg a kezelt hűtővíz kibocsátását a Csendes-óceánba a meghibásodott Fukusima Daiicsi atomerőműből. Az előző alkalmakhoz hasonlóan október 14-ig mintegy 7800 tonna szennyvizet bocsátanak az óceánba egy víz alatti alagúton keresztül Fukusima prefektúra partjaitól mintegy egy kilométerre – közölte az erőmű üzemeltetője, a TEPCO. A 2011-es földrengés és szökőár következtében a fukusimai atomerőmű súlyosan megrongálódott. Az erőműben hatalmas mennyiségű radioaktív anyagokkal szennyezett víz keletkezett a reaktorépületekben lévő nukleáris üzemanyag hűtése miatt. A kezelés után a hűtővízben lévő radioaktív anyagok mennyisége jelentősen csökken, ugyanakkor a tríciumtartalom nem szüntethető meg teljesen. A szennyezett vizet tartályokban tárolják az atomerőműben.
Időjárás:
Ma már egy hidegfront határozza meg időjárásunkat, többfelé kell esőkre számítani. Este jelentősen visszaeshet a hőmérséklet. A hőmérséklet jellemzően 17 – 27 fok körül alakul.
