Izrael nemet mondott a tűzszünetre a Hezbollahhal vívott harcokban.

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.09.29.Ismét Orbán Viktor beszédével kezdődik a parlament új ülésszaka.

Izrael nemet mondott a tűzszünetre a Hezbollahhal vívott harcokban.

Jobboldali győzelem várható a mai parlamenti választáson Ausztriában.

Riasztónak tartja az orosz-barátságot egy amerikai republikánus szenátor.

Hírek:

Már sehol sincs készültség a Duna magyarországi szakaszán, most a károk felmérése és a takarítás folyik országszerte. A magyar szakaszon mindenütt jól látható a folyó apadása. A kormányszóvivő azt közölte, a következő időszakban feldolgozzák a védekezés tapasztalatait és megnézik, hogy milyen fejlesztések szükségesek. A kormány eközben a jövő keddig meghosszabbította az árvíz elleni védekezés összehangolására szolgáló, a kormánynak a korábbiaknál szélesebb jogkört biztosító rendeletének hatályát. Ez egy új jogi kategória, nem számít különleges jogrendnek, ugyanakkor többek között lehetőséget teremt, hogy a kormány ideiglenesen igénybe vegyen ingó- és ingatlanvagyont, elrendeljen rendkívüli munkavégzést és büntessen is. Vitályos Eszter azt nem magyarázta meg, miért tartották szükségesnek, hogy egy további hétig érvényben legyen.

A nyári szünet után holnap ismét összeül a parlament. Az első őszi tanácskozás várhatóan újra a miniszterelnök napirend előtti felszólalásával indul. Ebben a ciklusban a legfontosabbnak a jövő évi büdzsé elfogadása ígérkezik. Orbán Viktor ezt már többször is „békeköltségvetésnek” nevezte. A korábbi évektől eltérően ezúttal nem nyáron szavaztak róla, benyújtását a november elején esedékes amerikai elnökválasztás utánra időzítették. Eközben továbbra is érvényben van a háborús veszélyhelyzet, így a kormány lényegében bármiről dönthet saját hatáskörben, rendeleti úton. Az őszi ülésszakra 18 tárgyalási nappal számolnak és azt tervezik, hogy december 2-ától már téli szünetre megy a parlament.

A miniszterelnök parlamenti beszédében előreláthatólag ismét részletezi majd a gazdasági semlegességet előirányzó terveit. Orbán Viktor már jelezte, a legfontosabbnak azt tartja, hogy a kormány dönti el, kivel üzletel. A fő szempont a gazdasági hatékonyság és a versenyképesség. Fontos alapelvnek tekinti a nyitottságot minden égtáj felé és hogy csak a magyar érdekeket tartják szem előtt. Úgy fogalmazott, Magyarország földrajzilag és szellemileg olyan helyen van, ahol találkoznak a különböző világgazdasági rendszerek, átfedést mutatnak, és a pénzfolyamoknak is áteresztő csatornákra lesz szükségük. A nemzeti kormány jelenti a semleges gazdaságpolitika hatalmi vagy politikai alapját – mondta. Orbán Viktor egyébként a hét végén két napot töltött Észak-Macedóniában, ahol többek között kétoldalú kormányzati csúcstalálkozót tartottak.

Az izraeli kormányfő arra utasította a hadsereget, teljes erővel folytassa a harcot Libanonban. Benjamin Netanjahu kijelentette, tévesek a tűzszünetről szóló hírek. Előzőleg ugyanis több ország – az Egyesült Államok és Franciaország vezetésével – közös nyilatkozatban szorgalmazta az összecsapások beszüntetését. Úgy fogalmaztak, az izraeli és a libanoni nép érdekeivel is ellentétes a harcok eszkalálódása. Ezért három hetes tűzszünetet javasoltak, amit azonban az izraeli jobboldali pártok elfogadhatatlannak minősítettek. Netanjahu azt is közölte, a gázai övezetben sem állnak le, amíg nem érik el előre meghatározott céljaikat, vagyis a Hamasz palesztin terrorszervezet megsemmisítését.

Libanonban a Hamaszt támogató Hezbollah siíta milícia ellen folynak a támadások. A héten egy bejrúti légitámadásban megölték a szervezet egy újabb parancsnokát is. A hét második felében pedig már a libanoni határhoz vezényeltek két tartalékos gépesített lövész dandárt arra az esetre, ha kiszélesedne a háború. Herzl Halevi vezérkari főnök azt közölte, hogy a Hezbollah elleni légi csapások nyithatják meg számukra az utat ahhoz, hogy „behatoljanak az ellenséges területre”. A tábornok kijelentése az eddigi legegyértelműbb jelzés arra, hogy küszöbön áll a Libanon elleni szárazföldi támadás. A hadsereg azt is bejelentette, hogy a légierő gépei a Hezbollah olyan rakétaindító állásait vették célba, amelyekből a határmenti izraeli településeket próbálták lőni. A Hezbollah rakétáinak nagy részét elfogta az izraeli légvédelmi rendszer, a Vaskupola.

Az Európai Unió brüsszeli bizottságának szóvivője felelőtlennek nevezte az orosz elnöknek a nukleáris doktrináról szóló bejelentését. Vlagyimir Putyin az közölte, országa fenntartja magának a jogot arra, hogy atomfegyvert vessen be, ha agresszió érné őt vagy Fehéroroszországot. Hozzátette, ez a lehetőség akkor is fennáll, ha az ellenség hagyományos fegyverekkel súlyosan fenyegeti Oroszország szuverenitását. Az uniós végrehajtó testület állásfoglalása szerint ez egyértelmű fenyegetést jelent. Hozzátették, az orosz elnök nem először próbál szerencsejátékot űzni az orosz nukleáris arzenállal.

Az Egyesült Államok még további öt és fél milliárd dollárral támogatja Ukrajnát januárig. Ezt közölte az amerikai elnök a Fehér Házba látogató ukrán államfővel. Joe Biden kiemelte, a nemzetközi közösség nem hagyhatja magára az orosz agresszió ellen harcoló államot. Az ENSZ Közgyűlésén mintegy 30 ország vezetői nyilatkozatban vállaltak kötelezettséget Ukrajna újjáépítésére, valamint rövid és hosszú távú pénzügyi szükségleteinek biztosítására. Voldomir Zelenszkij Washingtonban találkozott a novemberi elnökválasztáson induló két jelölttel, Kamala Harrisszel és Donald Trumppal is. Előzőleg az ENSZ-közgyűlésen többek között arról beszélt, hogy az ukrajnai háborút nem lehet pusztán tárgyalásokkal lecsillapítani, Oroszországot kényszeríteni kell a békére.

A magyar külügyminiszter szerint az orosz-ukrán háborúban azonnali tűszünetre és a béketárgyalások megkezdésére lenne szükség. Szijjártó Péter megismételte azt a magyar álláspontot, miszerint ez a leggyorsabb út a békéhez. Az ENSZ-közgyűlésen elmondott beszédében bírálta azokat az országokat, amelyek fegyvereket szállítanak Ukrajnának, mert – mint mondta – ezzel csak a harcok elhúzódásához járulnak hozzá. A külügyminiszter new yorki tárgyalásain jelezte, hogy a jövő héten Budapestre várja új ukrán kollégáját. Andrij Szibiha három hete vette át a posztot a lemondott Dmitro Kulebától, akinek helyettese volt. Szijjártó Péter egyébként a közgyűlés közben találkozott kínai és orosz kollégájával is. Szergej Lavrovval megerősítették, hogy tartják a kapcsolatot, hiszen – mint fogalmazott – Oroszország mindig is része lesz a közép-európai valóságnak.

Az amerikai republikánusok szenátusi csoportjának vezetője riasztónak nevezte, hogy Magyarország átsodródik a Nyugat legelszántabb ellenfeleinek pályájára. Mitch McConnell úgy fogalmazott, senki sem tehet úgy, mintha nem venné észre, hogy Magyarország vezetői nyilvánosan és hangosan Moszkvával, Pekinggel és Teheránnal fújnak egy követ. Hozzátette, különösen az amerikai konzervatívokat óvja ettől, miután egyre inkább személyi kultuszt alakítanak ki Orbán Viktor körül. A republikánus politikus úgy látja, egy NATO-tagállam kormányfője csodálja és segíti Putyint. Kormánya pedig beavatkozik Moszkva javára, minden lépésnél gátat szabva az európai és transzatlanti erőfeszítéseknek, amelyek Oroszország törvénytelen agressziója elleni küzdelemre irányulnak.

Ausztriában ma parlamenti választásokat tartanak. Az előzetes felmérések szerint a győztes az Osztrák Szabadságpárt lehet, noha előnye az utóbbi napokban csökkent a bécsi kormányt jelenleg vezető Osztrák Néppárttal szemben. A harmadik hely a nagy hagyományokkal rendelkező, de hosszabb ideje már ellenzékben lévő Osztrák Szociáldemokrata Párté lehet. A Néppárt koalíciós partnere, a Zöldek viszont épphogy bekerülhetnek az új parlamentbe. Ha beválnak az előzetes számítások, érdekes koalíciós tárgyalásokra van kilátás. Korábban mindegyik párt elzárkózott attól, hogy együttműködjön a Szabadságpárttal. Karl Nehammer kancellár azonban a közelmúltban némileg „finomított” álláspontján. Közölte, hogy pártja esetleg kész a koalícióra velük, de csak akkor, ha nem a jelenlegi pártelnök, Herbert Kickllel kell tárgyalnia. Elemzők szerint ugyanakkor kizárt, hogy a Szabadságpárti elnöke visszalépjen.

Németországban ugyan csak egy év múlva esedékes a parlamenti választás, de a szociáldemokraták vezette kormánykoalíció jelenleg több sebből vérzik. A legfrissebb változás, hogy a három keleti tartományban tartott szavazás gyenge eredményei miatt lemondott az egyik koalíciós partner, a Zöldek vezetősége. Eközben a jelenleg ellenzéki keresztény pártok már javában készülnek az egy év múlva várható megmérettetésre. A Kereszténydemokrata Unió egyhangú szavazáson megerősítette, hogy Friedrich Merz pártelnök lesz a kancellárjelöltjük. Testvérpártjuk, a bajor Keresztényszociális Unió már a múlt héten áldását adta erre, noha az ő elnökük, Markus Söder sokkal népszerűbb Merznél. Az egy hete tartott brandenburgi tartományi választás egyébként a szélsőjobboldali AfD további erősödését hozta. Meglepő módon viszont győzni nem tudtak, miután Dietmar Woidke tartományi miniszterelnök személyes tekintélyének köszönhetően a szociáldemokraták végeztek az élen.

Itthon sikeres volt a hétvégén megrendezett újabb Kutatók éjszakája. Ötvenkét településen 250 intézmény mintegy 2600 programmal várta az érdeklődőket pénteken és szombaton. Többek között bemutatót tartottak a 33. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia győztesei is. Ezúttal sem maradt el az Öveges tanár úr utódai program sem, ahol fizikatanárok látványos kísérleteit követhették figyelemmel. Volt programozható játszóház, kiberbiztonsági szabadulószoba, 3D-s nyomtatás és modellvasútépítés is. Péntek délutántól a 47-es villamos vonalán Tudomány expressz – A kutatók villamosa elnevezéssel különjárat közlekedett. Magyarországon először 19 éve rendezték meg a Kutatók éjszakáját. Ilyenkor kutatóintézetek, egyetemek, könyvtárak, levéltárak, múzeumok, nyitják meg kapuikat a nagyközönség előtt, hogy betekintést nyújtsanak a különböző tudományterületek titkaiba.

Időjárás:

A jelek szerint most már valóban itt van az ősz. Általában ma is borús, felhős lesz az ég, bár a Dunántúlon időnként még kisüt a nap. Bárhol lehet eső is. Megerősödik a szél. A hőmérséklet napközben már csak 12 és 18 fok közé emelkedik, estére 9 és 14 fok közé hűl le a levegő. A hét elején hasonló időre számíthatunk.