A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.09.01.
Orbán Viktor kötcsei beszédével indul a jövő héten az őszi politikai évad.
Izraeli támadások voltak Szíriában és Ciszjordániában is.
Újabb tüntetés készül a budapesti Madách gimnázium igazgatójának felmentése miatt.
Tartományi választást tartanak ma Szászországban és Türingiában.
Hírek:
Magyarországon a jövő héten már teljes erővel beindul az őszi politikai évad. Megkezdődik az országgyűlés őszi ülésszakának előkészítése, szombaton pedig megtartják az immár hagyományos polgári pikniket Kötcsén. A találkozó fővédnöke és főszónoka ezúttal is a miniszterelnök lesz. Beszédét zárt körben mondja el, a meghívottak pedig a kormány és a Fidesz holdudvarához tartozó politikusok, közéleti szereplők, újságírók és művészek. Az immár 23. piknik mottója: „Legyen béke már” és feltehetően ez a gondolat áll majd Orbán Viktor mondandójának középpontjában is. Beszámol majd a nyáron kezdett, békemissziónak nevezett körútjának eddigi eredményeiről és jövendő terveiről, különös tekintettel arra, hogy a hónap közepén az Európai Parlamentben is ismerteti a magyar uniós elnökség programját.
Két Zala vármegyei településen tartanak ma időközi polgármester-választást. Zalakomárban 2259-en szerepelnek a választói névjegyzékben, Zalaboldogfán viszont csak 309-en. Mindkét helyen azért szólítják urnákhoz a szavazókat, mert a június 9-ei önkormányzati választáson szavazategyenlőség alakult ki az első helyen végzett jelöltek között. Ezúttal is három-három független jelölt között dől majd el az elsőség. A Nemzeti Választási Iroda összesítése szerint az ősszel összesen 20 településen kell időközi választást tartani hasonló okok miatt. A Vas vármegyei Bozsokon viszont azért lesz újra szavazás, mert júniusban polgármester- és képviselőjelöltek hiányában elmaradt a voksolás.
Az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője szerint csökkent a háború kiterjedésének közvetlen veszélye a közel-keleti térségben. Charles Brown így kommentálta az Izrael és a Libanonban állomásozó Hezbollah siíta milícia között egy hete lezajlott ütésváltást. Az amerikai tábornok a héten előbb Izraelben, majd a térség több országában igyekezett felmérni a helyzetet. Joáv Galant izraeli védelmi miniszter megerősítette, hogy országának továbbra is első számú célja a Hamasz palesztin terrorszervezet felszámolása. Ehhez tartozik a még fogságban lévő túszok kiszabadítása és az, hogy az ország északi határai mentén élők visszatérhessenek otthonaikba.
Eközben az izraeli hadsereg Szíriában megölte az Iszlám Dzsihád három emberét, valamint a Hezbollah egy tagját. A légicsapás a libanoni határ közelében végzett a négy emberrel, akik egy gépkocsiban utaztak. A hivatalos szíriai média nem számolt be semmilyen támadásról. Az izraeli katonai szóvivő viszont azt is bejelentette, hogy öt palesztin fegyveressel Ciszjordánia északi részén végeztek. A térségben szerdán kezdtek terrorellenes razziát. Az egyik áldozat, aki egy mecsetben bujkált, az Iszlám Dzsihád palesztin szervezet magas rangú tagja volt. Mint közölték, júniusban részt vett egy olyan terrortámadásban, melyben életét vesztette egy izraeli férfi.
Az ukrán fegyveres erők újabb orosz területeket foglaltak el a dél-oroszországi Kurszk megyében a határ mentén. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt is közölte, hogy orosz hadifoglyokat is ejtettek, ami – szavai szerint – jól jön az esetleges fogolycsere esetére. Azt is bejelentették, hogy már mintegy 600 orosz katonát ejtettek fogságba, és több mint száz települést, összesen 1294 négyzetkilométert vettek ellenőrzésük alá. Ezt az ukrán fegyveres erők főparancsnoka mondta, hozzátéve, ezzel meghiúsították az oroszok azon tervét, hogy megszállják az Ukrajna északkeleti részében lévő Szumi megyét. Az orosz támadások viszont ugyancsak erősödtek Ukrajnában és ezeknek több áldozata is van.
Az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszterei valószínűleg mégsem Budapesten tartják meg szeptemberi találkozójukat. A miniszterek ugyanis évente kétszer a soros uniós elnökséget betöltő országban rendezik ülésüket. A Politico címűbrüsszeli lap úgy tudja, hogy több miniszter tiltakozott Magyarország „oroszbarát politikája” miatt. A tanácskozás időpontja szeptember 13-a lenne, de a tagállamok egy része nem nézte jó szemmel Orbán Viktor nyáron kezdett úgynevezett békemisszióját, miután az unió felhatalmazása nélkül tárgyalt. A héten ugyancsak Budapesten gyűltek volna össze a külügyminiszterek, de végül ezt az ülést is Brüsszelben tartották meg.
A pénzügyminiszter szerint a kormánynak nincs takargatnivalója a tavasszal Kínától felvett nagyösszegű hitel ügyében, ezért kezdeményezték a kínai pénzintézeteknél a banktitok feloldását, hogy további információkat hozhassanak nyilvánosságra. Hozzátette, az egymilliárd eurós hitelt a jogszabályoknak és a hitelmegállapodásnak megfelelően vették fel. Egy gazdasági szakértő viszont úgy látja, hogy maradtak még homályos részletek: például az, miért csak negyed év múltán derült ki a hitelfelvétel ténye és az is, miért szokatlanul rövid, három év a lejárata. Inotai András azt is kifogásolta, hogy nem nevezték meg a hitel konkrét célját és azt sem, milyen projektre akarják használni. Márpedig a titkolózás a bizalmatlanságot erősíti – tette hozzá.
A jegybank alelnöke szerint az idei második negyedévben megtorpant a gazdaság fejlődése. Ennek okául azt jelölte meg, hogy különösen az európai piacokon elhúzódóan visszafogott a külső kereslet, ráadásul a fogyasztói és a beruházói bizalom is lassan áll helyre. Virág Barnabás felidézte: júliusban az infláció ismét 4 százalék fölé emelkedett, miközben nőtt a maginfáció is. Emögött döntően az élelmiszerek drágulása áll. Mindezt annak kapcsán mondta el, hogy a monetáris tanács ezúttal a kamatcsökkentések átmeneti szüneteltetése mellett döntött. Az alelnök szerint stabilitásra, biztonságra és bizalomra van szüksége a magyar gazdaságnak, mind a reálgazdasági, mind az inflációs folyamatokat figyelembe véve. Ez kulcsfontosságú az árstabilitás újbóli elérése és a gazdaság fenntartható növekedési pályájának helyreállítása érdekében.
Budapesten holnap reggelre ismét tüntetést terveznek a Madách gimnázium elé, amiért a Belügyminisztérium a héten azonnali hatállyal felmentette az iskola igazgatóját. Előzőleg az intézményben úgy döntöttek, hogy a kormány rendelete ellenére nem veszik el a tanulóktól a telefonjaikat tanítási időben. Emiatt viszont a minisztérium közölte, a jogszabállyal nyíltan szembe helyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt. Az igazgató, Mészáros Csaba később megjegyezte, nem rúgták ki, csak nem lehet igazgató, ezért a most kezdődő tanévben tanítani fog. Egyúttal úgy vélte, az iskola döntése körüli médiafelhajtás jelentősen hozzájárult a minisztérium döntéséhez. Megköszönte viszont mindenkinek, hogy kiállt mellette, de hozzátette, a demonstráció nem érte van, hanem az iskoláért és a gyermekek jövőjéért. Úgy fogalmazott, idézem, „nem én kerültem méltatatlan helyzetbe, én azt tettem, amit tennem kellett”.
A főpolgármester szerint a Szabadság-szoborról nem lehet dönteni Budapest megkérdezése nélkül. Karácsony Gergely úgy fogalmazott, ez az alkotás Budapesté szimbolikusan és nagyon is konkrétan. Mint közölte, ha a talapzatán bármilyen változtatásra készülnek, például keresztet akarnak elhelyezni rajta, akkor arról csakis a Fővárosi Közgyűlés nyilvános ülésén lehet határozni. Károsnak nevezett minden olyan szándékot, amely meg akarná változtatni Budapest sokszínűségét, amelyet különböző történelmi korok formálták olyanná, amilyennek az itt élők szeretik. Hozzátette, pillanatnyi ideológiai vagy politikai megfontolásból nem lehet átalakítani közterületi művészeti alkotásokat.
Németország két keleti tartományában, Türingiában és Szászországban ma tartományi választásokat rendeznek. Mindkettő eredményének nagy jelentősége lesz a szociáldemokraták vezette német kormánykoalíció, de egész Európa jövője szempontjából is. Az egykori NDK területén ugyanis az emberek még az átlagosnál is elégetlenebbek a kormánypártokkal és mindkét helyen valószínűsíthető a szélsőjobboldali AfD győzelme. A párt várhatóan még az országszerte egyre erősödő kereszténydemokratákat is megelőzi, bár az kérdéses, hogy egyedül tud-e majd kormányt alakítani, ha pedig nem, akkor melyik tömörülés lesz hajlandó koalícióra lépni vele Türingiában és Szászországban.
Délkelet-Ázsiai körútra indul holnap a katolikus egyházfő. Ferenc pápa felkeresi Indonéziát, Pápua Új-Guineát, Kelet-Timort és Szingapúrt is, ahol szabadtéri szentmiséket celebrál majd. A katolikus–muzulmán párbeszéd újbóli előmozdítása érdekében szervezett programokon is részt vesz majd. A 87 éves pápa több mint 40 eseményt vezet majd az útján, egyes vélemények szerint be akarja bizonyítani, hogy kora és betegségei ellenére még mindig képes vezetni a majdnem másfél milliárd tagot számláló egyházat. 2013. márciusi megválasztása óta ez a 45. külföldi útja lesz. A héten egyébként vatikáni audienciáján kiállt a migránsok mellett. Felidézte nyomorúságos helyzetüket, mondván, a rémületes nehézségekkel dacolva keresnek olyan helyet, ahol békében és biztonságban élhetnek.
Japánban halálos áldozatokat is követelt egy pusztító tájfun. Az idén ez már a tizedik trópusi vihar a szigetország körzetében és a japán meteorológusok nagyon erősnek minősítették. A hatóságok több mint 5 millió embert szólítottak fel arra, hogy hagyják el lakóhelyüket és keressenek menedéket a heves esőzés és óránként 180 kilométeres erősségű széllökések elől. Zavarok voltak az áramellátásban és a közlekedésben is. Átmenetileg leálltak a nagy iparvállalatok, köztük a Toyota, a Nissan és a Honda autógyárai is. A tájfun a hét végére Tokiót is elérte.
Időjárás:
Itthon viszont egyelőre még kitart a kánikula. Általában ma is napos idő várható, kevés fátyol- és gomolyfelhővel. Csapadék nem valószínű. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás. A hőmérséklet napközben 32 és 36 fok között alakul, estére is csak 17 és 22 fok közé hűl le a levegő. A jövő hét elején egyelőre nem változik az időjárás.
