Jichák Herzog izraeli államfő azt mondta, minden rendelkezésére álló eszközzel segíteni fogja egy stabil kormány megalakulását az október huszonhetedikei választás után.

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.10.13.Magyar Péter napirend előtti felszólalásában bírálta az előző kormány gazdasági és társadalompolitikai tevékenységét az Országgyűlésben.

Fejes Pétert jelöli legfőbb ügyésznek Baka András köztársasági elnök.

Jichák Herzog izraeli államfő azt mondta, minden rendelkezésére álló eszközzel segíteni fogja egy stabil kormány megalakulását az október huszonhetedikei választás után.

Donald Trump energetikai tűzszünetet jelentett be Ukrajna és Oroszország között.

Belföldi hírek:

Magyar Péter napirend előtt szólalt fel hétfőn az Országgyűlésben. A miniszterelnök az előző kormány gazdasági és társadalompolitikai tevékenységét bírálta, és azt mondta, a Tisza felhatalmazást kapott a rendszer megváltoztatására. Fegyelmezett, fenntartható költségvetést ígért, és közölte, felülvizsgálják az állami kiadásokat. A 2027-es büdzsé tervezésénél az egészségügyi szakdolgozókat, a szociális és gyermekvédelmi terület dolgozóit, a rendvédelmet, az oktatást segítőket és a közgyűjtemények alkalmazottait emelte ki. Segítséget ígért a nyugdíjasoknak, a nehéz helyzetű családoknak, a kisvállalkozóknak és a fiataloknak. A Wekerle Sándor lakhatási program keretében lakások, otthonok és kollégiumok építését jelentette be. Vízmegtartási programot is ígért. A Baross Gábor vasútfejlesztési programra tíz év alatt háromezer-ötszázötvenmilliárd forintot fordítanának. A tervek között pályafelújítás, új vonalak, mozdonyok, vasúti kocsik és HÉV-szerelvények beszerzése, állomásfejlesztés és elővárosi közlekedési beruházás szerepel. A felszólalásban ismertetett fejlesztések kormányzati vállalások.

Az ellenzéki frakciók válaszoltak Magyar Péter felszólalására. Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője az előző kormány folyamatos bírálata helyett jövőre vonatkozó intézkedéseket sürgetett. Kifogásolta a kata tételes adójának emelését és a napenergia-tárolós támogatás csökkentését, továbbá az ügyészséggel szembeni miniszterelnöki kijelentéseket. Bóka János fideszes frakcióvezető az adóemeléseket és a foglalkoztatási helyzetet bírálta. Állítása szerint a kata emelése hatvanmilliárd forint többletbevételt jelentene. Az üzemanyagárakról, az adókról és a munkahelyekről kért választ. Strompová Viktória, a Tisza felszólalója a társadalmi légkör változásáról beszélt. A vagyonvisszaszerzési hivatal felállítását az igazság érvényesítésével indokolta. Azt mondta, a költségvetés a választási programot követi, és kiszámítható tervezést kíván biztosítani. A pártok által közölt bírálatok és célkitűzések a felszólalók álláspontját tükrözik.

Fejes Pétert jelöli legfőbb ügyésznek Baka András köztársasági elnök. Az államfő jelentette be a döntést. Előző jelöltjét, Szathmáry Zoltánt nem választotta meg az Országgyűlés. Baka közölte, a jelölést több tucat egyeztetés előzte meg. Olyan szakembert keresett, aki ismeri az ügyészi szervezet működését, és rendelkezik a megújuláshoz szükséges tapasztalattal és függetlenséggel. Fejes harminckilenc éve dolgozik az ügyészi szervezetben. Fogalmazóként kezdett, majd ügyészi, főügyészi, szóvivői, fellebbviteli ügyészi és főügyész-helyettesi feladatokat látott el. Vas, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében is szolgált. Az ELTE-n és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen oktat. Baka az ügyészség iránti közbizalom helyreállítását nevezte feladatnak, és új alkotmány szükségességéről is beszélt. A hétfői bejelentés jelölés; Fejes megválasztásához parlamenti döntés szükséges.

Külföldi hírek:

Jichák Herzog izraeli államfő azt mondta, minden rendelkezésére álló eszközzel segíteni fogja egy stabil kormány megalakulását az október huszonhetedikei választás után. A Times of Israel szerint a korábban felvett interjút hétfőn mutatták be a Jediot Ahronot konferenciáján. Herzog az újabb választások elkerülését sürgette. Hangsúlyozta, hogy meg kell várni a szavazás eredményét. A lap által ismertetett közvélemény-kutatásokban sem a jelenlegi koalíció, sem a fő ellenzéki tömb nem rendelkezik önálló kormányalakításhoz elegendő mandátummal. Az államfő bizalmát fejezte ki a Központi Választási Bizottság iránt. Beszámolt arról, hogy a testület és a legnagyobb izraeli technológiai vállalatok vezetőivel a választás biztonságáról egyeztetett. Azt mondta, arra számít, hogy a győztesek és a vesztesek egyaránt elfogadják az eredményt. Herzog felszólította a politikai szereplőket, hogy a választás után a rájuk nem szavazó állampolgárok érdekeit is képviseljék. A kormányalakításról még nincs megállapodás.

Jair Lapid kijelentette, hogy a B’Jahad párt nem lép közös kormányba Benjamin Netanjahuval. A Jerusalem Post szerint az ellenzéki vezető Naftali Bennett korábbi nyilatkozatára reagált. Bennett arról beszélt, hogy bizonyos feltételek mellett nem zárná ki Netanjahu részvételét egy következő kormányban. Lapid szerint Bennett sikertelen iróniával fogalmazott, és utóbb pontosította a mondatát. Lapid közölte, hogy nem támogat újabb, Netanjahuval létrehozott egységkormányt, és az ellenzéki tömb többi pártjától is előzetes állásfoglalást kért. A rádióinterjúban az Irán elleni esetleges újabb hadműveletről is beszélt. Azt mondta, az általa ismert hírszerzési információk alapján nem kellene háborúnak kezdődnie a választás előtt. Egyúttal kijelentette, hogy nem bízik a jelenlegi kormány katonai döntéseiben.

Elfogadta az ukrán parlament a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást. Az Infostart az Ukrinform és az MTI alapján azt írta, kétszázhatvanhat képviselő támogatta a javaslatot a négyszázötven fős törvényhozásban. A módosítás az iskolai oktatást, az oktatási dokumentumok kiállítását, a külső értékeléseket és a nemzetiségi intézmények jogállását érinti. Az oktatás államnyelve az ukrán marad. Az őshonos népek, illetve az Európai Unió valamely hivatalos nyelvét beszélő kisebbségek osztályaiban az államnyelv mellett garantálják a kisebbségi nyelv használatát. Ez az oktatásra és az intézményen belüli kommunikációra is vonatkozik. Nemzetiségi oktatási státuszt kaphatnak azok az iskolák, ahol a diákok több mint fele ilyen kisebbségi nyelven tanul. Magyarország a múlt héten jelezte, hogy a törvény elfogadása esetén nem akadályozza az uniós csatlakozási tárgyalások második és harmadik klaszterének újabb, technikai szakaszát.

Donald Trump energetikai tűzszünetet jelentett be Ukrajna és Oroszország között. Az amerikai elnök azt közölte, hogy a felek nem támadják egymás energetikai hálózatait, és a megállapodás azonnal életbe lép. Volodimir Zelenszkij azt mondta, számára új információ a bejelentés. Jelezte, hogy Ukrajna kész elfogadni a korlátozást, de az amerikai féltől várja a részleteket és a kezdő időpontot. Az Infostart szerint Moszkvából a beszámoló elkészültéig nem érkezett hivatalos megerősítés Trump bejelentésére. Zelenszkij közölte, hogy az amerikai nyilatkozat után orosz támadás érte a harkivi hőerőművet. A támadásról orosz médiumok is beszámoltak, de annak pontos időzítését nem tisztázták. Az ukrán elnök azt is jelezte, hogy hatvan napos orosz tűzszünet esetén kész választásokat rendezni. Mark Carney kanadai miniszterelnök támogatta az energetikai korlátozást, és közölte, Kanada növelné az Egyesült Államokba irányuló dízel- és olajexportját.

Az amerikai–orosz dízelmegállapodást bírálta több uniós külügyminiszter. Kęstutis Budrys litván külügyminiszter azt mondta, az egyezség sem az olajtermékek árának, sem a transzatlanti egységnek nem használ. Margus Tsahkna észt külügyminiszter a bejelentett energetikai szünet működését is vitatta, az Ukrajna elleni folytatódó orosz csapásokra hivatkozva. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn azt állította, Zelenszkij nem mutat megfelelő politikai akaratot a háború megállításához. Trump korábbi, az ukrán vezető leváltását sürgető kijelentését is ezzel magyarázta. Zelenszkij közölte, hogy az amerikai tűzszüneti bejelentésről Mark Rutte NATO-főtitkárral, Mark Carney kanadai miniszterelnökkel és Alexander Stubb finn elnökkel egyeztetett. Megismételte: Ukrajna támogatja a tűzszünetet, de szükséges az orosz támogatás és az amerikai részletek közlése is.

Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter szerint a NATO-nak fel kell készülnie arra, hogy az orosz hibrid tevékenység emberéleteket követelhet. A miniszter az európai országokat célzó incidensek számának növekedésére hivatkozott. Sikorski azt mondta, a több incidenssel együtt nő a halálos következmények valószínűsége is. A közlés egy lehetséges jövőbeli támadás veszélyére vonatkozik; nem egy már bekövetkezett, halálos NATO elleni támadás bejelentése.

Időjárás:

Ma mindenütt főképp változóan felhős-napos időre készülhetünk. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 14 – 17 fok körül alakul.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.