„Putyin kovácsolta össze Ukrajnát” – Balázs Péter a kisebbségi nyelvtörvényről, Európa bizonytalanságáról és Trump orosz nyitásáról
A Pirkadat október 13-i adásában M. Kende Péter Balázs Péter volt külügyminiszterrel beszélgetett az ukrajnai magyar kisebbség nyelvhasználati jogainak rendezéséről, Ukrajna uniós csatlakozási esélyeiről, a magyar diplomácia átalakulásáról, valamint Franciaország és Németország politikai bizonytalanságáról. A beszélgetés végül az atlanti szövetség jövőjéig jutott: Balázs szerint Európa nehéz helyzetben van, amikor legfontosabb katonai szövetségesének elnöke kiszámíthatatlan, és időnként éppen Oroszországgal keres megállapodást.
Nagy lépés történt a kárpátaljai magyarok ügyében
Balázs Péter az adott helyzetben komoly sikernek nevezte, hogy az ukrán parlament elfogadta, az elnök pedig aláírta a kisebbségi nyelvhasználatról szóló szabályozást. A változás lényegében a 2014 előtti állapot egy részét állítja vissza: ismét lehetőség nyílik magyar nyelvű oktatásra, és a szabályozás szerint ehhez nincs alsó létszámhatár sem. Ahol pedig magas a magyar nemzetiségű lakosság aránya, önálló magyar oktatási intézmény is működhet az állami rendszer keretein belül.
Ez azonban csak az első lépés. Balázs szerint a folytatásban a kisebbségi nyelv használatát a politikai életre, az igazságszolgáltatásra és más területekre is ki kell terjeszteni. A magyar–ukrán kapcsolatok rendezésére kidolgozott 11 pontos program első öt elemét már elfogadták, így a korábbi magyar vétó egyik fontos indoka elhárulhat az uniós csatlakozási tárgyalások elől.
A volt külügyminiszter ugyanakkor óvott attól a leegyszerűsítéstől, hogy ebből bárki gyors ukrán EU-tagságra következtessen. A tárgyalások hosszúak, Ukrajna ráadásul háborúban áll, területének egy részét megszállva tartják. A csatlakozási folyamat mégis fontos politikai üzenet: azt mutatja, hogy az országnak van nyugati perspektívája.
A háború közben megszületett egy erősebb ukrán nemzettudat
M. Kende Péter azt kérdezte, vajon a civil célpontok elleni egyre intenzívebb orosz támadások nem erősítik-e inkább az ukrán ellenállást, mintsem megtörik azt.
Balázs Péter szerint Ukrajna történelmileg mindig is sokféle területből és kulturális hagyományból állt össze. Nyugaton más nyelvi és történelmi hatások érvényesültek, keleten sokan oroszul beszélnek, az ország mai területei pedig különböző történelmi korszakokban kerültek egy államhoz. Ebből azonban nem következik, hogy az oroszul beszélő ukránok ne lennének ukrán hazafiak.
Saját tapasztalataira hivatkozva azt mondta, Kijevben teljesen természetes volt, hogy valaki oroszul beszélt, mégis erősen ukránnak vallotta magát. A nyelv és a nemzeti hovatartozás szerinte nem azonos dolog.
„Putyin kovácsolta össze Ukrajnát” – fogalmazott. A támadás hatására az emberekben megerősödött az összetartozás érzése: a korábbi regionális különbségeknél fontosabbá vált a közös ország védelme. Balázs szerint az ukrán nemzeti öntudat éppen a háború alatt erősödött meg látványosan.
A magyar diplomáciának új arcokra van szüksége
A javuló magyar–ukrán viszony kapcsán M. Kende Péter azt is szóvá tette, hogy Kijevben és Washingtonban sincs még új magyar nagykövet.
Balázs szerint egy 16 év után bekövetkező kormányváltás után természetes, hogy a diplomáciai hálózat átalakítása időt vesz igénybe. Az előző rendszer számos képviseletet hozott létre, és saját embereivel töltötte fel a külképviseleteket. A beosztott diplomatáknál azonban nem feltétlenül indokolt a teljes csere: a megszerzett nyelvi, szakmai és helyismeretre szükség van.
A nagykövet más kategória. „A nagykövet az ország arca, az ország hangja, hírvivője” – mondta, ezért a legfontosabb állomáshelyeken szerinte új, hiteles képviselőkre van szükség. A váltás nem megy egyik napról a másikra, mert olyan embereket kell találni, akiknek megfelelő diplomáciai tapasztalatuk, nyelvtudásuk és országismeretük van. A Varsóba kinevezett Mitrovits Miklóst kifejezetten jó választásnak nevezte.
Franciaország és Németország egyszerre bizonytalan
A beszélgetés innen Európa két legfontosabb államához fordult. Balázs szerint különösen veszélyes helyzetet teremthet az Európai Uniónak, ha egyszerre válik instabillá Franciaország és Németország belpolitikája, hiszen hagyományosan ez a két ország adja az integráció motorját.
Franciaországban már a következő elnökválasztás árnyékában zajlik minden politikai konfliktus. Erős a Marine Le Penhez kötődő Nemzeti Tömörülés, miközben a második forduló másik szereplőjének személye még bizonytalan. Balázs szerint az eddigi reflex, amelyben a többi párt automatikusan összezárt a szélsőjobboldali jelölttel szemben, akár meg is törhet. Ehhez társulnak a nyugdíjkorhatár, az oktatás és más belpolitikai ügyek miatti tiltakozások.
Németországban az AfD térnyerését tartja különösen aggasztónak. A párt főként a volt NDK területén erős, ahol szerinte a náci múlt feldolgozása sokkal kevésbé történt meg, mint Nyugat-Németországban. Eközben a CDU–CSU és a szociáldemokraták alkotta nagykoalíció támogatottsága is süllyed, ami tovább szűkíti a politikai közepet. Ha ez a két nagy ország saját belső válságaival küzd, az egész Európai Unió cselekvőképessége gyengülhet.
Trump miatt Európának saját lábra is szüksége lehet
M. Kende Péter végül azt kérdezte, nem kellene-e az atlanti politikát egyre inkább európai politikává alakítani, amikor az Egyesült Államok elnöke ennyire kiszámíthatatlanul viszonyul Oroszországhoz.
Balázs szerint a problémát az adja, hogy a NATO legnagyobb hadereje egy olyan elnök kezében van, aki akár egyetlen napon belül is egymásnak ellentmondó állításokat tehet, és időnként még azzal az Oroszországgal is üzletet köt, amelynek terjeszkedését ma Európa egyik legnagyobb biztonsági fenyegetésének tartja.
Az orosz dízel amerikai importját is ebből a szempontból bírálta. Trump szerinte az amerikai üzemanyagárak csökkentésével szeretne politikai előnyt szerezni a félidős választás előtt, miközben az emlegetett mennyiség legfeljebb az amerikai fogyasztás töredékét fedezheti. Ráadásul Balázs szerint Oroszország maga is dízelhiánnyal küzdhet a háborús szükségletek miatt, így az egész konstrukció gazdaságilag is nehezen értelmezhető.
Politikailag viszont súlyos következménye van: Oroszország újabb bevételi lehetőséghez jut, miközben Ukrajna ellen folytatja a háborút. Ebben a helyzetben Európának egyszerre kell ragaszkodnia a NATO-hoz és felkészülnie arra, hogy az Egyesült Államokra nem minden helyzetben támaszkodhat ugyanúgy, mint korábban.
Balázs szerint érdemes kivárni az amerikai félidős választás eredményét. Ha Trump támogatottsága meggyengül a törvényhozásban, a mozgástere is szűkülhet. Addig azonban Európának egy olyan világban kell saját érdekeit képviselnie, ahol a korábban biztosnak hitt szövetségi viszonyok sem feltétlenül működnek automatikusan.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
