„Nem gondolom, hogy kompenzációt kapunk” – Baranyi Krisztina szerint a kerületek fizethetik meg a fővárosi alku árát
A Pirkadat október 13-i adásában M. Kende Péter Baranyi Krisztinával, Ferencváros polgármesterével és a Fővárosi Közgyűlés tagjával beszélgetett a főváros és a kormány megállapodásáról. Baranyi számára azonban már az alku tartalma előtt is súlyos probléma az, ahogyan az megszületett: a kerületek és a közgyűlési frakciók lényegében kész helyzettel szembesültek, miközben szerinte éppen a kormányváltás után számítottak volna átláthatóbb, partneribb működésre. A ferencvárosi polgármester attól tart, hogy a mostani pénzügyi segítség csak rövid időre enyhíti Budapest gondjait, közben pedig a kerületektől újabb bevételeket vonhatnak el.
A paktum, amelyről az érintettek csak az utolsó pillanatban értesültek
M. Kende Péter ezúttal nem magával a fővárosi vitával kezdte a beszélgetést, hanem azzal, hogy valójában vita sem nagyon lehetett, hiszen ahhoz előbb kommunikálni kellett volna. Baranyi Krisztina szerint ez pontosan rávilágít a problémára. A partnerség, a bevonás és a társadalmi egyeztetés hiánya önmagában is komoly gond, különösen azért, mert a kerületi önkormányzatok közvetlenül a budapestiek mindennapi ügyeit viszik.
Úgy fogalmazott, nem csupán arról van szó, hogy nem egyeztettek velük, hanem arról is, hogy a kormánnyal készülő megállapodás részleteit kifejezetten titokban tartották előttük. Sőt, saját benyomása szerint időnként félrevezető válaszokat is kaptak, amikor érdeklődtek a tárgyalások állásáról. Mindezt különösen nehéz elfogadnia azért, mert a főváros pénzügyi helyzetét már korábban is kritikusnak látta: állítása szerint két héttel korábban Budapestnek éppen csak annyi pénze volt, hogy az októberi béreket kifizesse.
Baranyi azt mondta, a kormányváltás után éppen az ellenkezőjére számítottak annak a működésnek, amelyet az előző évtizedből ismertek. Azt várták, hogy az önkormányzatokat ismét az állam partnereinek tekintik majd, és az őket érintő döntések nem éjszakai határozatokból vagy utólagos bejelentésekből derülnek ki.
„Jövőre még több pénzt vesznek el a kerületektől”
A műsorvezető felvetette, hogy ha a belső kerületek valamilyen kompenzációt kapnának, talán tompítható lenne a mostani konfliktus. Baranyi azonban erre kevés esélyt lát.
„Nem gondolom, hogy kompenzációt kapunk. Én azt gondolom, hogy jövőre még több pénzt vesznek el a kerületektől” – mondta.
Ferencváros példáján keresztül azt magyarázta, hogy a kerület már most is elsősorban saját bevételeiből gazdálkodik. Az államtól kapott normatívánál szerinte többet vonnak el különböző jogcímeken, miközben a szolidaritási hozzájárulás náluk évi hárommilliárd forint. A kerületi önkormányzatnak ugyan még vannak olyan bevételei, amelyekből fejlesztéseket és magasabb színvonalú szolgáltatásokat tud finanszírozni, de éppen ezeket látja veszélyben.
A főváros helyzete ennél is rosszabb. Baranyi szerint a 120 milliárd forintos megállapodásból ténylegesen csak nagyjából 25–30 milliárd maradhat szabadabban felhasználható összegként, miközben egyetlen hónap működési költsége körülbelül húszmilliárd forint. Ráadásul a megmaradó pénz jelentős része is korábban elhalasztott számlákra és visszatartott kötelezettségekre mehet el. Ezért szerinte már az sem világos, hogyan jut el Budapest biztonságosan az év végéig.
A parkolási pénz körüli vita messze túlmutat a parkoláson
Baranyi szerint a kerületek egyik legnagyobb sérelme a parkolás átalakítása. Azt vitatja, hogy erre elsősorban azért lenne szükség, mert a jelenlegi kerületi rendszer rosszul vagy veszteségesen működik. Az ő értelmezésében a cél sokkal inkább a bevételek központosítása.
Úgy látja, ha a főpolgármester előzetesen leült volna a kerületekkel, és világosan elmondja, hogy Budapest finanszírozása miatt ezekre a pénzekre szükség van, abból legalább érdemi politikai vita alakulhatott volna ki. Ehelyett a döntés előkészítése szinte teljesen zárt maradt.
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülésére is csak közvetlenül a döntés előtt érkeztek meg az előterjesztések. Baranyi elmondása szerint a déli ülés előtt körülbelül két órával tudták meg, milyen ügyekben születhet döntés, majd a helyszínen további nyomtatott módosítást is kaptak. Úgy véli, ez utóbbi már részben a kerületi polgármesterek tiltakozásának hatására kerülhetett bele, és azt célozta, hogy az útfelújításokra szánt pénzből ne kizárólag fővárosi utak részesülhessenek.
A polgármester ugyanakkor azt mondta, a parkolásból Budapest egészét tekintve megmaradó 10–20 milliárd forint még egy komolyabb fővárosi útfelújítási programhoz is kevés.
A rendkívüli közgyűlésen legalább utólag beszélhetnek róla
A Fidesz rendkívüli fővárosi közgyűlést kezdeményezett a megállapodás miatt. Baranyi azt mondta, a Kutyapárt háromtagú frakciója részt vesz az ülésen, mert szerinte egy ilyen horderejű döntés megtárgyalása egyszerűen része a képviselők feladatának.
Különösen azért tartja ezt fontosnak, mert állítása szerint az alku egyetlen lényeges pontjáról sem kaptak előzetes tájékoztatást. Ha már a döntés előtt nem volt módjuk beleszólni, legalább utólag szeretnék részletesen végigvenni, mi történt és milyen következményekkel járhat.
A rendes közgyűlések előtt szoktak lenni olyan frakcióvezetői egyeztetések, ahol a javaslatokat előzetesen meg lehet vitatni, a módosítható részeket pedig akár be is lehet építeni az előterjesztésekbe. A rendkívüli ülésnél azonban ilyen folyamat nincs, így a vita lényegében a közgyűlés nyilvános ülésére marad.
„Nekem az a dolgom, hogy megvédjem a saját pénzünket”
M. Kende Péter a beszélgetés végén arra is rákérdezett, nem támadható-e majd politikailag azzal Baranyi és a többi tiltakozó polgármester, hogy a fővárosi ügyben „összebútoroztak a Fidesszel”.
Baranyi ezt másodlagosnak tartja. Felidézte, hogy kétszer választották Ferencváros polgármesterévé úgy, hogy nem volt párttag, és mind a Fidesz, mind a baloldali pártok jelöltjeivel szemben győzött. Szerinte ebből egyértelmű következik, mi a feladata: a kerület érdekeit kell képviselnie, függetlenül attól, hogy az ott élők milyen pártra szavaznak.
A vitatott bevételekből Ferencváros óvodákat, szociális bérlakásokat és útfelújításokat finanszíroz. Másfél milliárd forint például egy akkora fejlesztés költsége lehet, mint az Ecseri úti metró felszínének rendezése. Ezek Baranyi szerint olyan beruházások, amelyek több tízezer ember mindennapi életét javítják.
Ezért nem érdekli különösebben, milyen pártpolitikai címkét próbálnak majd ráakasztani a tiltakozására. „Nekem az a dolgom, hogy azt a pénzt […] megpróbáljam megvédeni” – fogalmazott. A pénteki rendkívüli közgyűlés így számára elsősorban arról szól majd, hogy a kerületek végre nyilvánosan is elmondhassák, milyen árat látnak a főváros és a kormány között megkötött alku mögött.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
