„A több lábon állás adja a választás szabadságát” – Holoda Attila az energiabiztonságról és a rezsicsökkentés átalakításáról
A Pirkadat október 13-i adásában M. Kende Péter Holoda Attila energetikai szakértővel beszélgetett az energiabiztonságról, az orosz gáztól való függés csökkentéséről, a dízelpiac feszültségeiről és az elektromos autózás lehetőségeiről. Holoda szerint Magyarország számára az igazi energiaszuverenitást nem az önellátás, hanem a több beszállító és több útvonal közötti valódi választási lehetőség jelenti. A rezsicsökkentéshez pedig szerinte hozzá kell nyúlni, hogy a támogatás azokhoz jusson, akik valóban rászorulnak.
Nem az üzemanyagár a legfontosabb kérdés
M. Kende Péter azzal indított, hogy a politikai vitákban túl sok szó esik a benzin és a dízel aktuális áráról, miközben kevesebb figyelem jut arra, mit jelent valójában az energiabiztonság.
Holoda egyetértett azzal, hogy a napi ármozgások könnyen elviszik a fókuszt. Magyarország jelentősen importfüggő, ezért a világpiaci árakat önmagában nem tudja befolyásolni.
A valódi feladat szerinte az, hogy az ország minél kevésbé legyen kiszolgáltatva egyetlen beszállítónak vagy útvonalnak.
„Felejtsük el azt, hogy az orosz gáz olcsó”
A földgáz esetében Magyarországnak jelenleg hosszú távú szerződése van Oroszországgal, ezt pedig addig teljesíteni kell, amíg érvényben van.
Holoda szerint ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy az európai szabályozás miatt később az orosz gáz kieshet a rendszerből.
Ehhez megvan a fizikai infrastruktúra: Magyarország ma már több irányból is képes földgázt fogadni. A vezetékeket azonban szerződésekkel is meg kell tölteni.
„Felejtsük el azt, hogy az orosz gáz olcsó” – mondta. Szerinte annak ára ugyanúgy követi a nemzetközi piacot, mint más forrásoké.
Az energiaszuverenitás nem önellátást jelent
Holoda szerint Magyarország nem képes energetikailag önellátóvá válni, ezért félrevezető úgy beszélni az energiaszuverenitásról, mintha ezt jelentené.
„A több lábon állás adja a választás szabadságát” – fogalmazott.
Ha több beszállító és útvonal áll rendelkezésre, akkor egyik partner sem kerülhet olyan helyzetbe, hogy politikai vagy gazdasági nyomást gyakoroljon Magyarországra.
Szerinte az a cél, hogy mindig attól lehessen vásárolni, aki megfelelő árat, mennyiséget és ellátásbiztonságot kínál.
Az MVM már készül az orosz gáz kiesésére
M. Kende Péter arra kérdezett rá, lát-e valódi szándékot a jelenlegi kormány részéről a diverzifikációra.
Holoda szerint igen. Úgy látja, az MVM dolgozik azon, hogy a szükséges kereskedelmi szerződéseket megkösse, és ne maradjon üresen az infrastruktúra.
Felidézte, hogy az MVM korábbi vezérigazgatója már 2025 végén azt mondta: Magyarország akkor is el tudná látni a fogyasztókat elegendő gázzal, ha az orosz forrás kiesne.
Trump dízelmegállapodása nem fogja lenyomni az árakat
A beszélgetés a dízelpiacra is áttért. Holoda szerint az amerikai–orosz megállapodásban szereplő mennyiségek túl kicsik ahhoz, hogy érdemben befolyásolják az amerikai fogyasztást.
A valódi probléma szerinte a világpiaci szűkösség. A Hormuzi-szoros körüli feszültségek miatt nehezebbé vált a Közel-Keletről érkező dízelszállítás, miközben Európa saját finomítói kapacitása nem elegendő a kereslet kielégítésére.
Ez az amerikai kereskedőket is arra ösztönzi, hogy oda vigyék a dízelt, ahol többet fizetnek érte.
Holoda szerint a dízel ára akkor csökkenhetne látványosabban, ha a Hormuzi-szoros körüli helyzet rendeződne.
A dízelválság gyorsíthatja az elektromos átállást
M. Kende Péter azt is megkérdezte, hogy az ilyen válságok felgyorsíthatják-e a dízelautók visszaszorulását.
Holoda szerint igen. Minden komolyabb fosszilisenergia-válság arra ösztönzi az embereket, hogy alternatívát keressenek, és ilyen lehet az elektromos vagy hibrid autózás.
Ehhez azonban infrastruktúra kell. A töltőhálózatot különösen vidéken kellene gyorsabban fejleszteni, és gondoskodni kell arról is, hogy elegendő villamos energia álljon rendelkezésre.
A magyar autóállomány nagy része továbbra is hagyományos hajtású és használt járművekből áll, ezért az átállás szerinte megfelelő feltételek nélkül nagyon lassú lenne.
A gáztárolók miatt nem kell pánikolni
Holoda szerint a tárolói töltöttségi százalékok önmagukban félrevezetők lehetnek.
Európában a tárolók nagyjából 72 százalékos töltöttsége az éves fogyasztásnak csak kisebb részét fedezi. Magyarországon viszont a körülbelül 75 százalékos töltöttség már az éves fogyasztás jelentős hányadát jelenti.
A magyar ellátás három pilléren nyugszik: hazai termelésen, folyamatos importon és a tárolókon.
Szerinte ezért egy hidegebb tél sem jelentene automatikusan ellátási problémát. A tárolók arra valók, hogy télen fogyjon belőlük a gáz, majd nyáron újratöltsék őket.
A rezsicsökkentéshez hozzá kell nyúlni
A beszélgetés végén M. Kende Péter azt kérdezte, mikor lehet elengedni a jelenlegi rezsicsökkentési rendszert.
Holoda válasza egyértelmű volt: „Hozzá kell nyúlni.”
Nem azért, mert technikailag fenntarthatatlan lenne, hanem mert szerinte drága, igazságtalan és mindannyian közösen fizetjük meg.
Úgy alakítaná át, hogy aki szociálisan rászorul, akár a jelenleginél több támogatást kapjon, aki viszont könnyedén ki tudja fizetni az energiaköltségeit, annak ne járjon ugyanaz a kedvezmény.
Szerinte a mostani rendszer a beruházásokra is károsan hat, mert kiszámíthatatlanná teszi a megtérülést. Úgy látja, a társadalomban már növekszik az elfogadottsága annak, hogy a támogatási rendszert igazságosabbá és célzottabbá kell tenni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
