„Ez körülbelül olyan komoly, mint maga Trump elnök” – Kis-Benedek József az orosz–ukrán alku és az iráni kockázatok hátteréről
A Pirkadat október 13-i adásában M. Kende Péter Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett az amerikai elnök által közvetített orosz–ukrán energetikai megállapodásról, a jemeni húszik jelentette veszélyről, valamint egy esetleges Irán elleni katonai fellépés esélyéről. Kis-Benedek szerint Donald Trump döntéseit most erősen meghatározza az amerikai választás, miközben a Közel-Keleten több olyan konfliktus is egymásba ér, amely könnyen további eszkalációhoz vezethet.
Az energetikai alku inkább PR-akció
M. Kende Péter először arról a megállapodásról kérdezett, amely szerint Oroszország és Ukrajna nem támadná egymás energetikai létesítményeit.
Kis-Benedek nem tulajdonított nagy jelentőséget az egyezségnek. „Ez körülbelül olyan komoly, mint maga Trump elnök” – mondta, majd az amerikai belpolitikai helyzettel magyarázta a kezdeményezést.
Szerinte Trump számára fontos, hogy a választások előtt valamilyen eredményt mutasson fel az energiaárak ügyében, mert az amerikai választókat érzékenyen érinti a benzin és a gázolaj drágulása. Az orosz energiaszállítások azonban szerinte nem olyan volumenűek, hogy érdemben megváltoztassák a világpiaci helyzetet.
Az orosz energia továbbra is a háborút finanszírozza
A szakértő arra is emlékeztetett, hogy Oroszország az energiahordozók exportjából származó bevételeket részben katonai célokra használja.
Ezért az amerikai közeledés szerinte ukrán szempontból kifejezetten kedvezőtlen lehet. Az orosz fegyvergyártás és fegyverexport továbbra is működik, így minden olyan lépés, amely Moszkva bevételeit növeli, közvetetten a háborús képességeit is erősítheti.
Ettől függetlenül úgy látja, a most emlegetett mennyiségek nem elegendők ahhoz, hogy a világpiacon komoly fordulatot idézzenek elő.
A húszik „nagy falatot” jelentenek
A beszélgetés ezután Jemenre és a húszikra tért át. M. Kende Péter arra kérdezett rá, miért hezitál Trump egy katonai beavatkozással, miközben korábban többször kemény fellépést ígért.
Kis-Benedek válasza szerint azért, mert a húszik komoly katonai erőt képviselnek, és folyamatosan jutnak fegyverekhez Iránból.
„Nagy falat” – jellemezte őket.
A szakértő szerint a konfliktus nem maradna feltétlenül Jemen határain belül. Szaúd-Arábia mellett Izrael is célponttá válhat, különösen akkor, ha egyszerre nagyobb számú rakétát vagy más támadóeszközt indítanak.
A Vörös-tenger és a Hormuzi-szoros egyszerre válhat problémává
Kis-Benedek szerint különösen veszélyes lenne, ha a Vörös-tengeren és a Hormuzi-szoros térségében egy időben romlana tovább a biztonsági helyzet.
Ez már nem csupán katonai ügy lenne, hanem a globális kereskedelmi szállításokat is súlyosan korlátozná.
Trump beavatkozási lehetőségeit ugyanakkor részben megköti a választási időszak. A szakértő szerint az amerikai elnök most alaposan megfontolja, milyen katonai akciót vállaljon, mert egy újabb konfliktus politikailag is kockázatos lenne.
Irán megtámadása egészen más lépték
Az Irán elleni lehetséges katonai fellépést Kis-Benedek még kockázatosabbnak tartja.
Az ország földrajzi adottságai és az évtizedek alatt kiépített úgynevezett mozaikvédelem komoly akadályt jelentene egy támadónak. Szárazföldi csapatok bevetését Trump részéről nem tartja valószínűnek.
Szerinte a döntő kérdés nem is a Hormuzi-szoros, hanem az iráni atomprogram. Ha valóban előrehaladott állapotban van egy újabb föld alatti dúsító létesítmény kiépítése, akkor nő egy katonai csapás esélye.
A föld alatt zajló munkát nehéz pontosan követni
Kis-Benedek szerint a hírszerzés műholdfelvételekkel, forgalmi adatokkal és szállítások megfigyelésével következtethet arra, mi történik egy föld alatti nukleáris létesítménynél.
A pontos állapotot azonban kívülről nagyon nehéz megítélni.
Úgy fogalmazott, igazán biztos információt csak iráni belső forrás adhatna, de az ilyen informátor megszerzése rendkívül veszélyes, mert Iránban keményen büntetik az együttműködést idegen hatalmakkal.
Izrael önmagában kevés lehet egy ilyen akcióhoz
A műsorvezető arra is rákérdezett, Izrael nemzetközi megítélését mennyire ronthatná tovább egy Irán elleni támadás.
Kis-Benedek szerint előbb azt kell mérlegelni, milyen közvetlen fenyegetést jelent Irán Izraelre. Ha az atomprogram olyan szintre jut, amelyet Izrael már közvetlen veszélyként értékel, nehéz lesz figyelmen kívül hagyni.
Ugyanakkor szerinte Izrael önmagában nem rendelkezik elegendő képességgel egy mélyen föld alá telepített iráni létesítmény megsemmisítéséhez. Ehhez amerikai bunkertörő fegyverek és amerikai katonai kapacitások is szükségesek lehetnek.
A választásokig Trump valószínűleg kivár
Kis-Benedek nem számít arra, hogy Trump még az amerikai választások előtt nagyobb Irán elleni katonai műveletet indítana.
Ennek egyik jeleként azt említette, hogy nem látható olyan amerikai katonai felvonulás a térségben, amely egy közeli nagyszabású támadás előkészítésére utalna. Egy ilyen művelethez további repülőgép-hordozók és más eszközök átcsoportosítására is szükség lenne, ami heteket venne igénybe.
A következő hetekben ezért szerinte az izraeli és az amerikai választásokat, valamint a térség katonai mozgásait egyszerre érdemes figyelni. A Trump és Benjamin Netanjahu közötti kapcsolatot pedig jelenleg hűvösebbnek érzékeli, mint korábban.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
