A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.06.21.
Az uniós források megszerzéséhez szükséges javaslatokról dönthet a parlament.
Hosszú idő után újra csúcstalálkozót tartanak a visegrádi négyek.
Életbe lépett az amerikai-iráni egyetértési nyilatkozat, amely a háború végét is jelentheti.
Több százezren vettek részt a Múzeumok éjszakája programjain.
Hírek:
Várhatóan hét olyan törvény módosításáról is szavaz a jövő hét elején a parlament, amelyek ahhoz kellenek, hogy Magyarország hozzájusson a visszatartott uniós forrásokhoz. Az Országgyűlés hétfőn befejezte tavaszi ülésszakát, így mostantól rendkívülinek nevezett tanácskozásokat tartanak. A törvényjavaslatok között szerepel a vizsgálóbizottságok munkájának hatékonyabbá tétele, a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorítása és a médiatörvény. A képviselők elé kerül a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalról szóló jogszabálycsomag is. A tervezett hivatal feladata lesz a közvagyont érintő visszaélések és korrupciós ügyek feltárása, illetve a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzésének elősegítése. Ez a szervezet akár évtizedekre visszamenőleg vizsgálhatná a gyanús meggazdagodásokat, és felléphetne a vitatott vagyonok ügyében.
Ősszel le kell zárni a Magyarország ellen nyolc éve indított eljárásokat, amelyeket az előző kormánynak a jogállamiság- és a demokrácia elleni intézkedései miatt indított az unió. Ebben állapodott meg a miniszterelnök az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával. Mindketten sikeresnek ítélték brüsszeli megbeszélésüket. Magyar Péter először vett részt miniszterelnökként az unió állam- és kormányfőinek negyedévente esedékes csúcstalálkozóján. Ott volt a legnagyobb uniós frakció, az Európai Néppárt politikusainak találkozóján és lebonyolított több kétoldalú megbeszélést is. A tárgyalások napirendjén a következő, 2028-tól esedékes uniós költségvetés, a többéves pénzügyi keret, az európai versenyképesség, valamint Ukrajna támogatása szerepelt. Magyar Péter közölte, Magyarország csak olyan költségvetési megállapodást fogad el, amely teljes mértékben megfelel a magyar érdekeknek.
A miniszterelnök Brüsszelben külön tárgyalt a visegrádi négyekhez tartozó országok kormányfőivel is, akiket kedden Budapesten fogad. Donald Tusk lengyel kormányfőt már beiktatása után felkereste Varsóban, de Andrej Babis cseh és Robert Fico szlovák miniszterelnökkel most találkozott először. Magyar Péter korábban többször is kifejtette, hogy szükségesnek tartja a négy állam szorosabb együttműködését, sőt, azt is felvetette, hogy fontolják meg a térség további országainak bevonását a csoportba. Tavaly nyár óta elvileg Magyarország tölti be a visegrádi négyek soros elnöki tisztét, de miután az Orbán kormánynak feszült volt a viszonya Varsóval, ezért a közös munka lényegében szünetelt. Szakértők szerint viszont a következő években Magyarország számára a regionális együttműködés elősegítése kínálhatja a legnagyobb stratégiai mozgásteret.
Egy másik hasonló fórum felélesztését is célul tűzte ki az új kormány. A külügyminiszter a közép-európai országokat tömörítő úgynevezett C5-csoport őszi magyarországi találkozójának előkészítéséről tárgyalt Bécsben. Ez a szervezet 2020-ban jött létre az akkori osztrák külügyminiszter kezdeményezésére és Szlovákia, Szlovénia és Csehország diplomáciájának vezetője vesz még részt benne. Orbán Anita elmondta, hogy az együttműködés többek között segítheti a határon ingázó több tízezer ember mindennapi problémáinak megoldását. Beate Meinl-Reisingerrel egyúttal előkészítették a tervezett magyar–osztrák közös kormányülést is.
A miniszterelnök a közeljövőben a Vatikánba készül. Magyar Péter várhatóan találkozik majd XIV. Leó pápával is. A látogatás előkészítéséről Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsekkel tárgyalt a budapesti Prímási Palotában. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye közleménye szerint a megbeszélés a párbeszéd, a kölcsönös tisztelet és a közös felelősségvállalás jegyében zajlott. Az új kormányfő hivatalba lépése óta először egyeztetett Erdő Péterrel. A vatikáni látogatás időpontját egyelőre nem közölték.
Orbán Viktor szerint Európában folytatódik a patrióta szervezetek előretörése és ezen a Fidesz választási veresége sem változtat. A volt miniszterelnök Brüsszelben beszélt erről, miután részt vett a patrióta pártcsalád vezetőinek egyeztetésén. Úgy vélte, az unió sürgős reformra szorul és a jobboldali pártoknak elsősorban erre kell most koncentrálniuk. Megerősítette, hogy a személye elleni támadásnak tartja az Alaptörvény e héten elfogadott módosítását, amely nyolc évben maximálja azt az időt, amíg valaki miniszterelnök lehet Magyarországon. Orbán Viktor, akit a Fidesz kongresszusán újabb egy évre pártelnöknek választották úgy fogalmazott, alig várja már, hogy valaki kitépje a kezéből a marsallbotot. Ugyanakkor jelezte, nem készül arra, hogy változtasson eddigi politikáján.
Budapesten tart a belső vizsgálat, amelyet a kormány rendelt el az úgynevezett aranykonvoj ügyében. Emlékezetes, hogy ukrán pénzszállítók két, Ausztriából Ukrajnába tartó furgonját a Terrorelhárítási Központ és az adóhivatal emberei március elején feltartóztatták. A pénzt és az aranytömböt lefoglalták, a pénzszállítókat előbb előállították, majd kiutasították az országból. Az ügyészség most azt közölte, nem tudtak előre az akcióról, amelyet most ki kell vizsgálniuk. Feltehető, hogy többszörös törvénysértés történt, de ennél is lényegesebb kérdés, hogy milyen szinten döntöttek az akcióról, netán a fideszes politikai vezetés adott rá utasítást. Orbán Viktor ez utóbbi feltételezést cáfolta ugyan, de ennek ellentmond, hogy az ügy része lehetett az Ukrajna elleni korábbi magyar támadásoknak.
Már életbe lépett az amerikai-iráni egyetértési nyilatkozat, amely 60 napos tűzszünetet, gazdasági engedményeket és új nukleáris tárgyalásokat készít elő. A 14 pontos dokumentumot franciaországi látogatása közben írta alá az amerikai elnök. Donald Trump kijelentette, történelmi sikert értek el, a megállapodás nélkül súlyos következményekkel kellett volna számolni. Külön kiemelte, hogy mostantól ismét hajózhatóvá válik a Hormuzi szoros. Közölte azt is, hogy Iránnak joga lehet a békés célú urándúsításhoz, nem kell feladnia ballisztikus rakétaprogramját és visszakaphatja befagyasztott vagyonát. A világ meghatározó politikai vezetői üdvözölték az egyezséget, amerikai politikai körökben és Izraelben viszont elutasították. Jeruzsálemben attól tartanak, az Irán által támogatott siíta szervezet, a Hezbollah vérszemet kaphat és fokozza támadásait Izrael ellen.
Mindenesetre Izrael erősítette csapásait Libanonban, ahol a Hezbollah bázisai vannak. A harci gépek többször és több hullámban hajtottak végre akciókat. Emiatt viszont az amerikai elnök és az izraeli miniszterelnök ismét többször vitába keveredett. Donald Trump szerint Benjamin Netanjahunak felelősségteljesebben kellene viszonyulnia Libanonhoz. Hozzátette: az Egyesült Államok nélkül nem létezne Izrael. Az izraeli kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a Libanonból induló terroristák továbbra is veszélyeztetik országa biztonságát. Azt is kifogásolta, hogy nem érhette el a tavaly indult izraeli támadások eredeti és legfőbb célját, vagyis az iráni nukleáris arzenál teljes megsemmisítését.
A világ hét legfejletteb ipari állama, valamint az Európai Unió vezetői úgy döntöttek, Ukrajna harctéri sikereire alapozva újabb fegyvereket adnak Kijevnek. A franciaországi Evianban tartott G-7-es csúcson bejelentették, hogy még több légvédelmi rendszert, rakétát és hosszú hatótávolságú eszközt adnak át. Még a tél előtt megerősítik az ukrán energiahálózatot, Oroszországra pedig az olaj- és gázszektort érintő szankciók további szigorításával gyakorolnak nyomást. Az amerikai elnök külön is tárgyalt az ukrán államfővel. Úgy fogalmazott, nagyon jó megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkijjel. Hozzátette, Oroszországnak békét kellene kötnie, mert hatalmas emberveszteségeket szenvedett el, ahogy Ukrajna is.
Itthon az idén is sikeres volt a Múzeumok Éjszakája. Már virradóra kiállítások, galériák és kulturális terek százai nyitották meg kapuikat, hogy különleges élményeket nyújtsanak az érdeklődőknek. Tarr Zoltán, társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerint az esemény évről évre bizonyítja, hogy a kultúra minden korosztályt képes megszólítani. Az idei év kiemelt helyszíne Sopron volt. A történelmi örökség, a művészet, a gasztronómia és a közösségi élmények egyedülálló módon találkoztak a leghűségesebb városban. A Múzeumok éjszakáján ismét több százezren vettek részt országszerte.
Budapesten ma sem jár a 2-es metró a Deák tér és az Őrs vezér tere között. Ezúttal egy filmforgatás miatt nem közlekednek a szerelvények. A produkció a Puskás Aréna közelében lévő alagútban készül, mégpedig két világsztár, Sharon Stone és Arnold Schwarzenegger részvételével. A BKV azt közölte, a filmes munkálatokat hétvégére, az iskolai szünet idejére időzítették, amikor az metró utasforgalma a hétköznapokhoz képest jelentősen alacsonyabb. A lezárás idején az érintett szakaszon folyamatosan pótlóbuszok közlekednek. Arra viszont nem válaszoltak, hogy mennyit fizet a metróalagút használatáért az amerikai filmes cég. Tavaly fotózásokból és forgatásokból csaknem 114 millió forint bevétele származott a BKV-nak.
Időjárás:
Ami pedig az időjárást illeti, itt a kánikula. Ma is több órás napsütésre számíthatunk, de gyakran alakulhat ki zápor, zivatar, sőt felhőszakadás is. A csapadékzóna térségében viharossá fokozódhat a szél is. A hőmérséklet napközben 32 és 37 fok között alakul, estére is csak 15-20 fokig hűl le a levegő. A jövő hét elején még tart a hőség.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
