„Emlékezni és emlékeztetni” – Bíró Eszter vidékre viszi a Kaddist, decemberben jön a negyedik HanukaFeszt
A Kaddis című zenés előadás vidéki bemutatóiról és az idei HanukaFeszt programjairól beszélgetett Breuer Péter Bíró Eszter színművésszel, énekessel, a Mazsihisz művészeti vezetőjével a Pirkadat november 3-i adásában. A 2021-ben bemutatott produkció most Nyíregyházára és Kecskemétre érkezik, decemberben pedig nyolc napon át, nyolc helyszínen, 74 fellépővel ünnepelhet a közönség.
A projekt megálmodója és a zeneszerző
A beszélgetés Szép Ernő Én így szerettem volna élni című versének megzenésített változatával indult, amely a Kaddis egyik dala. Breuer Péter kérdésére Bíró Eszter elmondta: nem szeretné elvenni a szerzői titulust Födő Sándortól, ő maga csak a projekt megálmodója, a zeneszerző Födő Sándor.
Amikor 2021-ben először bemutatták a Dohány utcai zsinagógában, azt gondolták, egyszer eljátsszák, és talán soha többet. Azóta minden fellépésre így indultak: talán ez lesz az utolsó. Tavaly a Rumbach utcai zsinagógában már a tizedik előadást tartották, és akkor megint megszületett bennük a vágy, hogy továbbvigyék. Most vasárnap Nyíregyházán, hétfőn pedig Kecskeméten, a Kelemen László Kamaraszínházban lép fel a társulat; Budapesten idén nem lesz előadás.
Minden helyszínen különleges a közönség és az előadók élménye is, szem nem marad szárazon, utána pedig olyan leveleket és visszajelzéseket kap, amelyek arra sarkallják, hogy folytassák. Fontosnak tartja azt is, hogy a magyar vidéki zsidóság nagyon lassan ugyan, de életre kel: soha nem érik el azt a számot, ahányat meggyilkoltak közülük, de a közösségek fejlődnek, és a kultúra területén ugyanaz jár nekik, mint a fővárosiaknak.
Közös kultúra, közös emlékezés
„Emlékezni és emlékeztetni” – foglalta össze a műsorvezető, vendége pedig hozzátette, hogy az előadás nemcsak a vidéki zsidóságnak szól, hanem mindenkinek, aki szimpatizál velük, vagy érdeklődik a zsidó kultúra, illetve a saját kultúrája iránt. Ez közös kultúra, a magyar kultúra szerves része, és ilyen a Kaddis is.
Felidézte, hogy éppen most emlékezünk Radnóti Miklós halálának 82. évfordulójára. Radnótira, Szenes Hannára vagy Szép Ernőre emlékezni szerinte mindannyiunk közös ügye. Az előadás egy zsidó imából, a kádisból indul ki, de úgy gondolja, mindenkiért szól. Gyakran mondja, hogy ez az ima valójában az életről szól: a kiutat kell megmutatni, az egymással való békés együttélésért kell énekelni.
A műsorvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az említett szerzők kötelező olvasmányok, kötelező színházi és megemlékezési alkalmak, hiszen egy nemzet vagyunk, és azoknak a fiataloknak, akik talán most választhatnak először, ismerniük kellene a történelmet. Így a művészek nemcsak kultúrát csinálnak, hanem oktatnak is. A művésznő szerint mindenben, amit csinál, ott a szándék, hogy elmondjon egy történetet, amelyet nem mindenki hallott még. Az is más, ha valaki az iskolában hall egy történetről, mint ha színházban látja, és át tudja élni.
Nyolc nap, nyolc helyszín, 74 fellépő
A műsorvezető a sajtótájékoztató előtt kért ízelítőt a decemberi HanukaFesztből. Nyolc napon keresztül, nyolc különböző helyszínen 14 programot rendeznek 74 fellépővel, így a negyedik HanukaFeszt lesz az eddigi leggazdagabb. Most is minden korosztálynak szólnak, a gyerekektől az idősekig, és nem minden program fizetős: aki nem engedheti meg magának a jegyet, az ingyenes események közül is válogathat.
Számára mindig csodálatos, hogy izraeli művészeket köszönthet: december 5-én este a Rumbachban három izraeli zenész lép fel, akik a világzenét és a jazzt képviselik magas szinten. Lesz kiállításmegnyitó is, amelynek képei kifejezetten hanukai témára készültek, és a fesztivál egész ideje alatt megtekinthetők.
A koncertek közül kiemelte a Honeybeast és Hernádi Judit közös fellépését: anya és lánya, vagyis Hernádi Judit és a Honeybeast énekesnője, Tarján Zsófi eddig még sehol nem léptek fel így együtt. Különleges eseménynek nevezte Törőcsik Franciska és a Modern Art Orchestra estjét is, amelyen egy 18 tagú big band szólaltatja meg zsidó zeneszerzők filmzenéit a Rumbach színpadán.
Színház, beszélgetés, séta és fánk
A színházi kínálatból a székesfehérvári Vörösmarty Színház Kék égbolt című előadását ajánlotta mindenkinek. Ez kifejezetten zsidó témájú, vadonatúj darab, amely Budapesten még sehol nem volt látható, ő maga már megnézte, és egészen más megközelítésben mutatja be a témát.
Lesz beszélgetés Bóta Gábor és Király Linda részvételével, könyvbemutató, valamint hanukai zsidónegyed-séta, amelyet most Borgula András mellett két színésznő is vezet. A műsorvezető kérdésére megerősítette, hogy fánk, trenderli és minden, ami a hanukához kell, sem hiányzik majd, és minden esemény előtt gyertyát gyújtanak.
Breuer Péter felidézte azokat az időket is, amikor a zsidó fiatalok hanukakor a Goldmark teremben találkoztak, ismerkedtek, és házasságok is szövődtek. A vendég elmondta, hogy idén is lesz ifjúsági program, ezúttal a Merlin Színházban, a családi rész pedig december 6-án délután a Bálint Házban lesz. Mint mondta, bizonyára kihagyott valamit, hiszen fejből sorolta a programokat, de reméli, hogy mindenki megnézi a teljes kínálatot, és eljön.
A sorrend tehát adott: vidéken a Kaddisszal kezdenek, utána jön a HanukaFeszt. Breuer Péter azzal búcsúzott, hogy további részletekkel később visszatérnek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
