A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.03.29.
A sorozatos visszalépések után sok helyen lesz Fidesz-Tisza csata a választáson.
Néhány nappal a voksolás előtt látogat Budapestre az amerikai alelnök.
Irán ellen még tart a háború, de az amerikai elnök tárgyalásokat sürget.
Mától októberig ismét a nyári időszámítás érvényes hazánkban.
Hírek:
Több mint 600 egyéni képviselő-jelölt indul a két hét múlva esedékes parlamenti választáson, még a héten egymást érő visszalépések után is. A Nemzeti Választási Iroda közölte, hogy a jogorvoslatok lezárása után 633 indulót rögzítettek, de ez a szám azóta jelentősen csökkent. A Demokratikus Koalíció két budapesti és egy Nógrád megyei jelöltjét léptette vissza, egyik kecskeméti indulója viszont önként döntött hasonlóan, amiért viszont kizárták a pártból. Szabó Tímea, a Párbeszéd volt társelnöke, aki Óbudán indult volna, szintén bejelentette, hogy távol marad a választástól. Hasonlóan döntött a szocialista párt jelenlegi frakciójának két tagja, Vajda Zoltán és a szegedi Szabó Sándor. Négy éve mindhárman egyéni körzetben szereztek mandátumot. A Tiszapárt azt közölte, mind a 106 választókerületben komoly győzelmi esélyekkel indul. Eddig sem tárgyaltak és ezután sem egyeztetnek más pártokkal.
Jelentős vitát váltott ki a Medián e héten közzétett közvélemény-kutatása, amely a március második felében érvényes állapotot rögzítette. Eszerint a választani tudó biztos szavazók között már 23 százalékponttal vezet a Tisza Párt a Fidesz előtt. Ezt az eredményt nem ismerte el a Nézőpont Intézet. Náluk ebben a kategóriában hat százalékkal a Fidesz vezet: ők 46 százalékon állnak, míg a Tiszának 40 százalékot mértek. A Mediánnál a mi Hazánk nem, míg a Nézőpontnál bejutna a parlamentbe. A két intézet vezetője egy nyilvános rendezvényen személyesen is vitázott. Mráz Ágoston Sámuel azt mondta, nem feltételezi a Mediánról, hogy manipulálnák az adatokat, szerinte az a kérdés, hogy a hozzájuk kerülő nyers adatok valósak-e. Hann Endre előzőleg etikai vétséggel vádolta kollégáját, amiért részese volt annak a korábbi kampánynak, amely kétségbe vonta a Medián hitelességét.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „sajátos módon egyre több ukrán kém bukik le az országban”. Elsőnek említette Panyi Szabolcs oknyomozó újságírót, akit fel is jelentettek, amiért „saját hazája ellen, idegen állammal együttműködve kémkedett”. Gulyás Gergely közölte, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszternek „lehetősége volt minden információ megismerésére”. A kémvádat alátámasztja, hogy az újságíró megadta Szijjártó Péter telefonszámát egy külföldi tisztviselőnek, szerinte azért, hogy a külügyminisztert „le lehessen hallgatni”, majd ezután a lehallgatást nyilvánosságra hozta. A miniszter arról is beszélt, hogy a Tisza Párthoz köthető két informatikus – akik ellen hatósági akció zajlott – ugyancsak ukrán kém. Mint mondta, a kémtevékenységre külföldön képezték ki őket, illetve folyamatosan nagykövetségekre, legtöbbször az ukrán nagykövetségekre jártak, és az volt a feladatuk, hogy „külföldi államok feladatait teljesítsék”.
Panyi Szabolcs közölte, már több mint egy évtizede dokumentálja, hogyan hálózzák be orosz kémek és érdekek a magyar politikát. Úgy fogalmazott, nemhogy nem kémkedett soha, hanem saját oknyomozói munkájára úgy tekint, hogy az egyfajta újságíró kémelhárítói munka. Hozzátette, a vádak ellen könnyebben tudna védekezni, ha újságíróként nem kötné forrásainak védelme. Vagyis nem fedheti fel, hogy kitől és milyen információkat kap, például a magyar kormányzati és állami szférán belül is. Elmondta, három éve nyomoz konkrétan azon gyanú után, hogy Szijjártó Péter és orosz tisztviselők kapcsolata esetleg túlmegy a törvényes határokon.
Házkutatást tartottak, majd kihallgatták azt a nyomozót, aki azon a rendőrségi osztályon dolgozott, amely érintett volt a Tisza párt informatikusai elleni nyomozásban. Szabó Bence – a Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztály Nyomozó Osztályának immár csak volt kiemelt nyomozója – előzőleg egy interjúban elmondta, hogy a titkosszolgálat nyomást gyakorolt a rendőrségre. Úgy fogalmazott, az nincs rendjén, hogy a nyomozást pártpolitikai érdekek mentén vezették. Azért is fordult a nyilvánossághoz, mert az ügyről tudomása van a rendőrségnek, az egyik legfontosabb titkosszolgálatnak, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak, még az ügyészségnek is és senki nem csinál semmit. A Tisza párt elnöke szerint 1990 óta ez a legnagyobb nemzetbiztonsági és politikai botrány. Magyar Péter úgy vélte, az ügyészségnek hivatalból kellene vizsgálatot indítania az ügyben.
A tervek szerint a választás előtt néhány nappal érkezik Budapestre az Egyesült Államok alelnöke. A Reuters hírügynökség úgy tudja, J.D. Vance korábban már megígért látogatása április 7-én kezdődik. A cél, hogy a szavazás előtt néhány nappal az amerikai kormány támogatásáról biztosítsa Orbán Viktort és a jelenlegi kormánypártokat. Korábban szó volt arról is, hogy esetleg az elnök is eljön a magyar fővárosba, de Donald Trump végül néhány üzenettel állt ki a miniszterelnök mellett. Ezzel kívánta viszonozni, hogy Orbán Viktor már 2016-ban is támogatta az akkor még csak ingatlanmilliárdos Trump elnöki ambícióit. A brit hírügynökség egyébként emlékeztetett rá, hogy Vance alelnök nem túlzottan népszerű Európában. Ezt a müncheni biztonságpolitikai fórumon tavaly elmondott beszéde indokolja, ami miatt az idén is kifütyülték őt a milánói téli olimpián.
Az amerikai elnök azt várja, hogy Irán mielőbb fogadja el tárgyalási javaslatát 15 pontos béketervéről. A perzsa állam ezzel lényegében elismerné, hogy vereséget szenvedett a háborúban. Donald Trump sajtótitkára úgy fogalmazott, ha ebbe nem megy bele Irán, akkor az elnök gondoskodik róla, hogy keményebben sújtsanak le rá, mint valaha. Karoline Leavitt hozzátette, az Egyesült Államok továbbra is „pusztítja” az iráni rezsimet. Mint mondta, az amerikai hadsereg eddig több mint 9000 ellenséges célpontot semmisített meg, és több mint 140 iráni hajót pusztított el. Az amerikai javaslat egy átfogó rendezési tervként értelmezhető. A harcok lezárása mellett új alapokra helyezné Teherán és a Nyugat viszonyát. Washington azt várja el, hogy Irán állítsa le az urándúsítást és számolja fel katonai célra használható létesítményeit.
Eközben az amerikai elnök elutasította az izraeli kormányfő javaslatát, amely szerint a jelenlegi iráni rezsim elleni felkelésre kellene ösztönözni az iráni népet. Benjamin Netanjahu szerint így lehetne megbuktatni a perzsa állam vezetését. Donald Trump azonban attól tartott, hogy egy ilyen forgatókönyv vérfürdőhöz vezetne, felidézve a korábbi rezsimellenes megmozdulásokat, amikor több ezer iráni civil esett áldozatul félkatonai erők fellépésének. Végül a két vezető abban egyezett meg, hogy kivárják, vajon az iráni lakosság külső ösztönzés nélkül is utcára vonul-e. Az izraeli kormányfőt és legfőbb katonai tanácsadóit aggasztja a 15 pontos amerikai béketerv is, mert szerintük nem korlátozná kellőképpen Irán katonai képességeit.
A jeruzsálemi kormány jóváhagyta legfeljebb négyszázezer tartalékos mozgósítását a hadműveleti szükségleteknek megfelelően. A hadsereg közölte, hogy a döntés azt jelenti, felkészülnek a különböző forgatókönyvekre. Jiszráel Kac védelmi miniszter bejelentette, hogy a hadsereg már több mint tizenötezer háborús lövedéket vetett be Irán ellen, ami négyszer több, mint amennyit a júniusi, tizenkét napos háborúban elhasználtak. Egyúttal azt is közölte, hogy megölték az iráni Forradalmi Gárda egy újabb vezetőjét. A hadiflotta első emberét, Alireza Tangszirit közvetlenül felelősnek tartották a Hormuzi-szoros bombázásával és lezárásával járó terrorcselekményért. Irán viszont nem hagyott fel Izrael elleni támadásaival. A folytatódó rakétatámadások sok embert megsebesítettek és házak is összedőltek.
Olaszországban bizonytalanná vált a miniszterelnök helyzete, miután a szavazók többsége egy hete elutasította tervezett igazságügyi reformját. Giorgia Meloni
elismerte vereségét a népszavazáson, kijelentve, hogy tiszteletben tartja a szavazók döntését, de azt is közölte, folytatni akarja munkáját. Úgy vélte, a többség elszalasztott egy lehetőséget Olaszország modernizálására. A kormány javaslata alapvetően a bírói és ügyészi szerepkör szétválasztását célozta és el akarta érni az igazságügyi szervek, köztük a legfelsőbb igazságügyi tanács átalakítását. Meloni szerint ugyanis az igazságszolgáltatás rendszere túlpolitizált és elfogult a baloldal irányába. A reform ellenzői szerint a rendszer átalakítása veszélyeztette volna az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Angliában e héttől új vezetője van az anglikán egyháznak és a tisztsége először került egy nő. Sarah Mullallyt, London korábbi anglikán püspökét Canterbury székesegyházában a hagyományos szertartással avattak Canterbury érsekévé. Ezzel a világszerte 77 millió hívőt számláló anglikán unió vallási főméltósága lett. A 64 éves Mullally korábban a brit állami egészségügyi szolgálatnál dolgozott ápolónőként, és 2006-ban lépett egyházi szolgálatba. Elődje, Justin Welby 2024 novemberében jelentette be lemondását, és tavaly januárban távozott az egyház éléről. Az a vád érte ugyanis, hogy egy évtizeddel ezelőtt szemet hunyt egy brutális gyermekbántalmazási bűncselekmény felett, amelynek gyanúsítottja egy egyházi személyiség volt.
Hajnali 3 óra óta ismét a nyári időszámítás érvényes hazánkban. Éjjel 2 órakor kellett a mutatókat egy órával előre tekerni. Szakemberek véleménye szerint az évi két átállás megterheli az emberi szervezetet, ezért is merült fel már évekkel ezelőtt, hogy megszűntetik a nyári és a téli időszámítást. Csakhogy az Európai Unió tagállamai nem jutottak egyességre és emiatt végül le is vették a napirendről. Magyarországon ezek után közölték, amíg az unió nem határoz, itt sem döntenek arról, mi legyen a végleges megoldás. Így mától egészen október 25-éig a nyári időszámítás érvényes.
Időjárás:
Ami pedig a hazai időjárást illeti, marad a változékony idő. Ma már több órás napsütésre számíthatunk, de sokszor befelhősödik az ég. Csak elszórtan lehet zápor. Élénk marad a szél. A hőmérséklet napközben 12 és 18 fok között alakul, estére 3 és 9 fok közé hűl le a levegő. A jövő hét elején kissé már megnyugszik az időjárás.
