„Van-e esély arra, hogy úgy változtassuk meg ezt az egész rendszert?”
A Pirkadatban M. Kende Péter Farkas András nyugdíjszakértővel, a Nyugdíjguru alapítójával beszélgetett arról, milyen irányba indulhat el az új kormány nyugdíjpolitikája. A beszélgetés középpontjában a rokkantsági ellátások helyzete, a minimális nyugdíjak emelése, a nyugdíjrendszer fenntarthatósága és az uniós elvárások álltak. A kérdés egyszerre volt szociális és költségvetési: lehet-e úgy hozzányúlni a rendszerhez, hogy közben a legkisebb ellátások is érezhetően emelkedjenek?
Nem a státusz visszaállítása az első számú kérdés
A beszélgetés elején szóba került, van-e realitása annak, hogy a rokkantsági ellátásban részesülők visszakerüljenek a 2011 előtti helyzetbe, vagyis újra rokkantsági nyugdíjasnak minősüljenek. Farkas András szerint ez most nincs napirenden, és az új kormány programjában sem szerepel ilyen lépés.
A nyugdíjszakértő úgy fogalmazott: önmagában az nem volt indokolatlan cél, hogy a korábbi rendszerből különválasszák a rokkantsági ellátásokat, de az átalakítás végrehajtása súlyos sebeket okozott. Szerinte a legfontosabb feladat most nem a régi státusz visszaállítása, hanem az ellátások összegének emelése, azok jobb követése és a felülvizsgálati rendszer emberibbé tétele.
A 120 ezer forintos minimum lehet az első nagy lépés
Farkas András szerint az új kormány egyik legfontosabb első intézkedése lehet, hogy 120 ezer forintra emeli a minimális nyugdíjakat és rokkantsági ellátásokat. Ezt gyorsan végre lehet hajtani, még akkor is, ha a költségvetés helyzete feszült.
A beszélgetésből az derült ki, hogy ez nem pusztán technikai kérdés, hanem erős szociális üzenet is lenne. A kormány ezzel azt jelezhetné, hogy a legkisebb ellátásokkal élők helyzetét próbálja azonnal javítani. Farkas András ugyanakkor hozzátette: a pénzügyi mozgástér szűk, ezért csak akkor lehet tartósan működő megoldásról beszélni, ha ezzel párhuzamosan a rendszer hosszabb távú fenntarthatóságáról is döntenek.
Az OECD-javaslat nem parancs, hanem vitaalap
A beszélgetés egyik fontos pontja volt, hogy mit kezdhet az új kormány azokkal a nemzetközi ajánlásokkal, amelyek évek óta ott vannak az asztalon. Farkas András világossá tette: a magyar nyugdíjrendszerről kizárólag a magyar állam dönthet, ez szuverén hatáskör. Ugyanakkor bolondság lenne nem figyelembe venni az OECD vagy az Európai Unió tapasztalatait.
Szerinte az OECD anyaga nem kész recept, hanem kiváló vitaalap. Olyan dokumentum, amelyből ki lehet indulni, ha valódi társadalmi és szakmai párbeszéd indul arról, milyen legyen a magyar nyugdíjrendszer. Azt is hangsúlyozta, hogy a méltányosság javítása és a hosszú távú fenntarthatóság nem egymást kizáró szempontok.
A nyugdíjemelés rendszerén kellene igazán változtatni
Farkas András szerint a legfontosabb és legsürgősebb reform nem is a különféle egyszeri korrekciókban rejlik, hanem a nyugdíjemelés egész rendszerének átalakításában. Úgy látja, nem elég kizárólag az inflációhoz kötni az emelést, mert ez hosszabb távon a nyugdíjasok relatív elszegényedéséhez vezet.
A nyugdíjszakértő azt mondta, célszerű lenne a teljes inflációs kompenzáció mellé a nettó reálkereset-növekedés egy részét is beépíteni a nyugdíjemelésbe. Ez lassíthatná a leszakadást az aktív keresőkhöz képest, és kiegyensúlyozottabbá tehetné a rendszert. Hozzátette: a környező országokban az elmúlt években több helyen is ebbe az irányba mozdultak el.
A szépkártyás megoldás sokaknak segíthet, de nem pótolja a beépülő emelést
A beszélgetésben szóba került a nyugdíjasoknak adható szépkártyás juttatás is. Farkas András elmondta: a tervek szerint a 250 ezer forint alatti nyugdíjjal élők évente 200 ezer forintos, a 250 és 500 ezer forint közötti ellátásban részesülők pedig 100 ezer forintos juttatást kaphatnának.
Ezt fontos segítségnek tartja, de hozzátette: szakmailag mégis jobb lenne, ha ezek a plusz összegek beépülnének magába a nyugdíjba. Egy egyszeri vagy külön juttatás sokat enyhíthet a terheken, de a tartós biztonságot az adná, ha a rendszeres havi ellátás emelkedne érzékelhetően.
Mikor jöhet a következő korrekció?
A beszélgetés végén szóba került az is, hogy ha az infláció valóban magasabb lesz az ideinél eredetileg feltételezettnél, akkor novemberben újabb korrekcióra lesz szükség. Farkas András emlékeztetett: a törvény alapján az év eleji emelést ki kell egészíteni, ha az infláció magasabbnak bizonyul.
Ezért a következő hónapok nemcsak politikailag, hanem a nyugdíjasok mindennapjai szempontjából is döntőek lehetnek. Az új kormány első intézkedései nemcsak arról árulkodnak majd, hogy mire van pénz, hanem arról is, hogy milyen irányba akarják átírni a nyugdíjrendszer logikáját.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
