„Megint csalók tűntek fel” – most már a korábban kifosztott embereket is újra célba veszik
A Pirkadatban Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője beszélt azokról az új csalási módszerekről, amelyekkel ismét ügyfelek pénzére pályáznak a bűnözők. A beszélgetés középpontjában az állt, hogyan próbálják most megtéveszteni a korábban már becsapott embereket, miként használják ki az adóbevallási időszakot, és milyen eszközökkel lehet még időben megállítani a csalásokat.
A legcinikusabb fordulat: ugyanazokat keresik meg újra
Binder István szerint az egyik legvisszataszítóbb új trükk az, hogy a csalók most olyan embereket keresnek meg, akiket korábban már megkárosítottak különféle kriptós vagy irreális hozamot ígérő befektetésekkel. A hívás vagy üzenet lényege mindig ugyanaz: azt állítják, hogy a korábban elveszett pénz előkerült, a visszautalás folyamatban van, de ehhez előbb valamilyen „adó” vagy „eljárási költség” befizetésére van szükség.
A szóvivő elmondta, hogy ilyenkor gyakran európai pénzügyi felügyeletre, magyar hatóságra vagy adóhatóságra hivatkoznak, hogy hitelesebbnek tűnjenek. A cél azonban ugyanaz, mint korábban: újabb pénzt kicsalni az áldozatoktól.
Az adóbevallási időszakot is kihasználják
A másik most különösen aktív csalási minta az adóbevallásokhoz kapcsolódik. A csalók azt ígérik, hogy segítenek gyorsan visszaszerezni egy állítólagos túlfizetést, vagy éppen arra figyelmeztetnek, hogy azonnal rendezni kell egy elmaradt adótartozást. Ehhez viszont banki adatokat, belépési azonosítókat vagy közvetlen hozzáférést kérnek.
Binder István hangsúlyozta: sem a NAV, sem más hivatal nem így intézi az ilyen ügyeket. A hivatalos szervek nem telefonon, nem véletlenszerű e-mailben és nem ilyen formában kérnek bizalmas banki adatokat.
A csalók már nem ügyetlenek
A beszélgetés egyik fontos tanulsága az volt, hogy a csalók módszerei sokat fejlődtek. Már nem feltétlenül hibás magyarsággal, átlátszó szövegekkel dolgoznak. A mesterséges intelligencia segítségével hitelesnek tűnő üzeneteket, meggyőző weboldalakat, sőt akár professzionálisnak ható háttérzajt és „ügyintézői környezetet” is képesek létrehozni.
Binder szerint éppen ezért már nem elég az a régi reflex, hogy a rossz helyesírásból vagy a furcsa megfogalmazásból felismerjük a csalást. Sokkal fontosabb lett, hogy az ügyfelek tudják: a hatóságok és a bankok milyen módon kommunikálnak, és milyen módon biztosan nem.
Nem maradnak egyedül az ügyfelek
A szóvivő ugyanakkor arról is beszélt, hogy a védekezés egyre hatékonyabb. A bankok saját csalásfigyelő rendszerei mellett már működik az a központi visszaélésszűrő rendszer is, amely az utalásoknál képes jelezni a gyanús mintázatokat. Ez azt jelenti, hogy még akkor is megállhat egy tranzakció, ha az ügyfél már majdnem bedőlt a csalásnak.
A rendszer például érzékelheti, ha egy korábban alig használt számlára hirtelen sok helyről érkeznek nagyobb összegek, vagy ha az utalás szokatlan kockázatot mutat. Ilyenkor a bank visszajelzést kap, és akár telefonon is egyeztethet az ügyféllel, mielőtt a pénz elindulna.
A legfontosabb: gyanú esetén azonnal megállni
Binder István szerint az első és legfontosabb szabály az, hogy senki ne döntsön nyomás alatt. Ha valaki telefonon, e-mailben vagy SMS-ben sürget, határidővel fenyeget, az önmagában gyanús. Ugyanilyen figyelmeztető jel, ha banki adatokat, belépési kódokat vagy azonnali átutalást kérnek.
A szóvivő külön kiemelte: érdemes rendszeresen figyelni az MNB és a kiberpajzs.hu figyelmeztetéseit, mert az új csalási módszerekről ott gyorsan és közérthetően jelennek meg a tájékoztatások. A beszélgetésből az is világosan kiderült, hogy a csalók egyre rafináltabbak, de az ügyfelek is sokat tanultak, és a banki rendszerek is egyre több támadást képesek megfogni.
Ebben a versenyben most minden apró figyelem számít.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
