A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.03.14.
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt.
A magyar uniós elnökség megmutatta, hogy nemcsak szükséges és előnyös a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozása, de lehetséges is – hangsúlyozta Bóka János.
Izrael határozottan visszautasította az ENSZ legújabb jelentését, amely szexuális bántalmazással és „népirtásra irányuló tettekkel” vádolja az országot.
A közeljövő feladata az ellenség teljes szétzúzása a kurszki régióban és a térség teljes felszabadítása – jelentette ki az orosz elnök.
Belföldi hírek:
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt. Gulyás Gergely elsőként az izraeli miniszterelnök magyarországi látogatásáról beszélt. Elmondta, bár pontos időpont még nincsen, de nagy valószínűséggel húsvét előtt érkezik Benjamin Netanjahu Budapestre. Ez nem egy szimbolikus látogatás lesz, ám arról még korai beszélni, hogy mi lesz az izraeli kormányfő programja, ahogy arról is, milyen megállapodásokat fog kötni a két ország. A közel-keleti helyzettel, azaz Szíriával kapcsolatban a Heti TV kérdésére a miniszter ismertette a kormány álláspontját, mely szerint a rezsimváltást követően sem javult a helyzet, továbbra is fennáll az emberiesség elleni vádak sora. A Heti TV rákérdezett a szarvasmarha állományt pusztító száj- és körömfájás fertőzésre. A miniszter válaszában elmondta, a jelentések szerint sikerült lokalizálni a fertőzést, ugyanakkor cáfolta azt az információt, hogy ezt a vírust egy muzulmán ember szabadította rá az országra. A helyzet most az, hogy az Európai Unió már kiadta azt az engedélyt, mely szerint az uniós tagországok fogadhatnak magyarországi hústerméket, ugyanakkor az is igaz, még számos unión kívüli ország fenntartja a tilalmat. Egy biztos, a magyarországi ellátást ez a helyzet semmiben nem veszélyezteti. A Heti TV a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálatára is kíváncsi volt. Gulyás Gergely szerint a kormány erre az évre vállalta ezt a feladatot, rövidesen feláll az grémium, amelyik átnézi a NAT-ot. A politikus hozzátette azt is, mindez persze nem jelenti azt, hogy az Alaptantervet újra kell írni.
Gulyás Gergely az ukrajnai háborúról szólva üdvözölte, hogy az Egyesült Államok a háború oldaláról a béke oldalára állt, és kedvező fejleményként említette azt a tűzszüneti javaslatot, amelyet Ukrajna és az Európai Bizottság elnöke is elfogadott. Felidézte, a magyar miniszterelnök pontosan ugyanilyen tartalmú javaslatot tett a nyári békemisszió után. Ha már akkor mindenki úgy tett volna, ahogy most, elfogadta volna ezt a javaslatot az Európai Bizottság, akkor életek százezreit lehetett volna megmenteni – szögezte le. Elmondta azt is: természetesen senki nem vitathatja Oroszországnak a nemzetközi jog megsértéséért viselt felelősségét. Ám az is tény, hogy akik tavaly júliusban ezt az ajánlatot elutasították, Magyarországot próbálták megbélyegezni és sértegetni emiatt a javaslat miatt, most pedig üdvözlik tartalmilag ugyanezt a javaslatot, azoknak a lelkiismeretén is szárad az azóta tartó értelmetlen gyilkolás – figyelmeztetett. Értékelése szerint Ukrajna most nem jobb, hanem rosszabb helyzetből kénytelen tárgyalni, és újabb fél évet vesztegettünk el.
Átfogó kormányközi gazdasági együttműködési megállapodáson dolgozik Magyarország és Montenegró, hogy a magyar vállalatok az eddiginél is nagyobb szerepet tudjanak játszani a nyugat-balkáni ország digitális és infrastrukturális fejlesztéseiben – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a montenegrói kollégájával, Filip Ivanoviccsal közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy több mint százmillió eurónyi értékkel tavaly rekordot döntött a Montenegróba irányuló magyar export, a nyugat-balkáni országba ráadásul továbbra is folyamatosan érkeznek beruházások hazánkból. „A legmodernebb ágazatokban járulnak hozzá a magyar vállalati beruházások a montenegrói gazdaság fejlődéséhez, így az informatikai, a telekommunikációs és a pénzügyi szektorban is” – tudatta. Majd kifejtette, hogy a felek ezért egy átfogó kormányközi gazdasági együttműködési megállapodáson dolgoznak, hogy a magyar vállalatok az eddiginél is nagyobb szerepet tudjanak játszani a montenegrói digitális és infrastrukturális fejlesztésekben.
A magyar uniós elnökség megmutatta, hogy nemcsak szükséges és előnyös a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozása, de lehetséges is – hangsúlyozta az európai uniós ügyekért felelős miniszter Budapesten. Bóka Jánost a panelbeszélgetésen Magyarország EU-elnökségének eredményeiről kérdezték a nyugat-balkáni régió vonatkozásában. A miniszter válaszában egy metaforát használt arról, „mi történt a magyar EU-elnökség konyhájában”. Úgy fogalmazott, a Nyugat-Balkán csatlakozásának ügyét kivettük a mélyhűtőből, betettük a mikrohullámú sütőbe, és megnyomtuk a kiolvasztás gombot. A magyar elnökség hat hónapját megelőző két és fél évben egyetlen fejezet sem nyílt meg vagy zárult le a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatában – emelte ki.
Külföldi hírek:
Izrael határozottan visszautasította az ENSZ legújabb jelentését, amely szexuális bántalmazással és „népirtásra irányuló tettekkel” vádolja az országot. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök is bírálta a jelentést. „Az ENSZ +Emberi Jogi Tanácsa+ néven ismert Izrael-ellenes cirkuszról már régen kiderült, hogy antiszemita, korrupt és irreleváns szervezet, amely támogatja a terrorizmust. Izrael jó okkal döntött úgy körülbelül egy hónappal ezelőtt, hogy kilép belőle”- hangsúlyozta közleményében a kormányfő. „Ahelyett, hogy azokra az emberiesség elleni és háborús bűncselekményekre fókuszálna, amelyeket a Hamász terrorszervezet követett el a zsidó nép ellen a holokauszt óta legsúlyosabb tömeggyilkosság során, az ENSZ ismét úgy döntött, hogy Izraelt támadja hamis vádakkal, köztük a szexuális erőszak alaptalan vádjaival”- tette hozzá. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által összeállított független vizsgálóbizottság vádja szerint Izrael stratégiaként szexuális bántalmazást alkalmazott a Gázai övezetben, és népirtásra irányuló tetteket követett el a palesztinok ellen.
A biztonsági erők az éjszaka terrorelhárító műveleteket végeztek Júdea és Szamária-szerte, melyek során letartóztattak 12 terrorizmus miatt keresett palesztint, kihallgattak több tucat gyanúsítottat és hadieszközeket foglaltak le. A letartóztatott gyanúsítottakat és az elkobzott fegyvereket átadták az izraeli rendőrségnek és a Sabak belbiztonsági szolgálatnak.
Egyelőre nincsenek konkrét hírek a katari fővárosban újraindult túsz- és tűzszüneti tárgyalások előrehaladásáról. Donald Trump elnök közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff, kedden csatlakozott a már a helyszínen tartózkodó izraeli küldöttséghez, és tárgyalt a dohai közvetítőkkel is. A kabinet által delegált izraeli tárgyalók hétfőn utaztak Katarba. A csoportot korábban vezető David Barnea kémfőnököt, illetve a Sábák belbiztonsági szolgálat főnökét Benjámin Netanjahu miniszterelnök alacsonyabb rangú képviselőkre cserélve, az új delegációt mandátum nélkül, kizárólag a miniszterelnök által úgynevezett Witkoff- vázlatként ismertetett javaslat elfogadására hatalmazta fel. Annak ellenére, hogy a küldöttség visszatérését tegnapra várták, úgy tűnik még nem tértek vissza és tovább folytatják a tárgyalásokat. Donald Trump elnök az összes túsz kiszabadítására vonatkozó többszöri ultimátuma ellenére, jelenleg korlátozott számú fogoly elengedését biztosító több lépcsős javaslatról tárgyalnak. A jelenleg napirenden lévő amerikai frissített vázlat 10 életben lévő fogoly szabadon bocsátását javasolja – köztük az amerikai állampolgár Eden Alexandert, valamint kilenc meggyilkolt túsz holttestének visszaadását.
A közeljövő feladata az ellenség teljes szétzúzása a kurszki régióban és a térség teljes felszabadítása – jelentette ki az orosz elnök. Vlagyimir Putyin a hét közepén felkeresett egy meg nem nevezett vezetési pontot Kurszk megyében. „Emberségesen bánunk és kell bánnunk minden emberrel, aki a kezünkbe kerül. Ugyanakkor szeretném emlékeztetni önöket, hogy a külföldi zsoldosok nem tartoznak a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi egyezmény hatálya alá” – mondta a katonai gyakorlóruhát viselő Vlagyimir Putyin, adta hírül az MTI. Az orosz elnök hozzátette azonban, hogy „azok, akik szembeszállnak Oroszországgal a kurszki régióban, terroristák, és az ott fogságba esett ellenségeket terroristaként kell kezelni.” A RIA Novosztyi orosz hírügynökség tudósítása szerint Putyin javasolta egy biztonsági zóna létrehozását is az államhatár mentén.
Az európaiak körében „nagyon széles körű konszenzus van kialakulóban” az ukrán hadsereg támogatását illetően az Oroszországgal folytatott konfliktust követően, miután ez jelenti Kijev számára az „első számú biztonsági garanciát” – jelentette ki Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter. „A demilitarizáció szót hallani, de semmi ilyesmiről nincs szó. Éppen ellenkezőleg, a hosszú távú biztonság valódi garanciája azok a képességek lesznek, amelyeket az ukrán hadseregnek tudunk majd adni” – tette hozzá a francia tárcavezető német, brit, lengyel és olasz kollégájával folytatott párizsi találkozója után, amelyen Andrius Kubilius uniós védelmi biztos mellett részt vettek ukrán és NATO-képviselők is. Guido Crosetto olasz miniszter az öt tárcavezető szerdai közös sajtótájékoztatóján megjegyezte: „Ukrajna számára nincs jövő a védekezés lehetősége nélkül. Nincs olyan, hogy demilitarizált Ukrajna”. Lengyel kollégájuk, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz szintén üdvözölte „a kontinens valódi egységét (…) a keletről érkező fenyegetéssel szemben”. Szerinte arról van szó, hogy „Oroszországot a lehető legtávolabb kell tartani valamennyi államunktól. Ehhez pedig segítenünk kell Ukrajnának”.
Az alsóházi jóváhagyás után megszavazta csütörtökön a lengyel parlamenti felsőháza, a szenátus is azt a törvénymódosítást, amely rendkívüli helyzetekben lehetővé teszi a nemzetközi védelemre irányuló kérelmek benyújtásának ideiglenes regionális felfüggesztését. A jogszabály most az államfő elé kerül aláírásra. A 100 fős szenátusban 72-en voksoltak a törvénymódosítás mellett, 10-en ellenezték az elfogadását, közülük 7-en a Baloldal frakciója tagjai voltak. Senki sem tartózkodott. A szenátus ugyanabban a formában szavazta meg a jogszabály tervezetét, amelyben azt előzőleg, február végén az alsóház hagyta jóvá. A törvény szerint a nemzetközi védelemre irányuló kérelmek benyújtásának korlátozását a belügyminiszter indítványára a kormány rendelheti el. A korlátozás ideiglenes lesz, a kormány legfeljebb 60 napos időszakra hirdetheti meg, de a szejm jóváhagyásával szükség esetén további 60 nappal meghosszabbíthatják. A kormányrendeletben megszabják az a határszakaszt is, amelyre a korlátozás vonatkozik.
Időjárás:
Ma is mindenütt borult, esős időre készülhetünk. Este kitisztulhat az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 12 – 18 fok körül alakul.
