A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.03.12.
Elég volt, véget vetünk az indokolatlan áremeléseknek – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
A Demokratikus Koalíció a nagyvállalatok extraprofitja helyett bér és nyugdíjemelést követel – ismertette az ellenzéki párt álláspontját a DK alelnöke.
Április elejére tervezik Benjámin Netanjahu miniszterelnök magyarországi diplomáciai útját.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter az egyik legelvetemültebb háborúpárti politikus Európában – jelentette ki Szijjártó Péter.
Belföldi hírek:
Elég volt, véget vetünk az indokolatlan áremeléseknek – közölte a miniszterelnök a közösségi oldalán. Orbán Viktor a közösségi-oldalán megosztott videójában azt mondta: az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése érdekében tárgyalásokat folytatott a kormány az elmúlt napokban a kereskedelmi láncok képviselőivel. „Sajnos, a kereskedők ajánlatai messze elmaradtak az elvárásainktól, ezért úgy kellett döntenünk, hogy intézkedéseket vezetünk be a kereskedelemre” – fogalmazott, hozzátéve, hogy március közepétől 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot. Orbán Viktor kifejtette, hogy az elmúlt időszakban a tojás esetén ez 40 százalék, a vaj és a tejföl esetén pedig több mint 80 százalék volt, „lássuk be, ez elfogadhatatlan”. Minden olyan élelmiszer esetében, ahol az árrés elszállt, az árakat csökkenteni kell úgy, hogy a fogyasztói ár maximum 10 százalékkal haladja meg a beszerzési árat, és ezt ellenőrizni is fogják – emelte ki. A miniszterelnök aláhúzta, hogy ezeket az intézkedéseket március közepén vezetik be, és május végéig tartják hatályban. „Akkor felülvizsgáljuk, és ha szükséges, folytatjuk is. A túlzott és indokolatlan áremeléseknek véget fogunk vetni” – hangsúlyozta.
Március 15-ére emlékezni az 1848 és 1849-es forradalom és szabadságharc óta eltelt 177 évben azt jelentette, hogy „kiállunk a magyar szabadság és az ország szuverenitása mellett” – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely a Miniszterelnökség Várkert Bazárban tartott március 15-i ünnepségén azt mondta, a forradalom hősei és az általuk képviselt eszmék új irányt szabtak Magyarországnak. Azért ünnepeljük március 15-ét, mert tudjuk, hogy ez jelenti a szabadság örökségét, ahogyan azt is tudjuk, hogy mi, magyarok a szabadságban összetartozunk – fogalmazott a miniszter. Az 1848-as jelszavakat felidézve azt mondta, legyen béke, szabadság és egyetértés. Most se érhetjük be kevesebbel – tette hozzá. Meg kell őrizni azokat a kötelékeket, amelyek egymáshoz kapcsolják a magyarokat, a közös örökségként megőrzendő ősi államiságot, valamint 1989-90-ben visszanyert szabadságot és függetlenséget – közölte.
A Demokratikus Koalíció a nagyvállalatok extraprofitja helyett bér és nyugdíjemelést követel – ismertette az ellenzéki párt álláspontját a DK alelnöke. Varju László kijelentette, hogy „folytatódik a brutális áremelés”, ugyanis a KSH kimutatása alapján februárban hét százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak. Hangsúlyozta, hogy az étolaj 27, míg a tojás 24 százalékkal drágult. Orbán Viktor most „újabb hazugságkampányba kezdett a kereskedők árrésének korlátozásáról”, pedig a miniszterelnök pontosan tudja, hogy az áremeléseken kizárólag a legnagyobb hazai élelmiszeripari cégek gazdagodnak – fogalmazott az ellenzéki politikus.
Külföldi hírek:
Április elejére tervezik Benjámin Netanjahu miniszterelnök magyarországi diplomáciai útját, jelentette a 13-as csatorna, mely hétvégén elsőként számolt be a fejleményről. A csatorna több izraeli forrásra hivatkozva jelentette, hogy Netanjahu miniszterelnök várhatóan a következő két hétben Magyarországra utazik diplomáciai látogatásra, az ellene kiadott elfogatóparancsok árnyékában. ,,Netanjahu repülési szándéka ebben az időben, amikor a túszok szabadon bocsátásáról szóló tárgyalások kritikus pontra érkeztek – és konkrétan Magyarországra, mely nem játszik szerepet a Hamásszal folytatott tárgyalásokban -, már jeruzsálemi források részéről is bírálatokat von maga után” – állt a riportban. Netanjahu első külföldi útja az ellene kiadott nemzetközi elfogatóparancs óta a múlt hónap elején történt, amikor Washingtonba repült, hogy találkozzon Donald Trump elnökkel.
Egy magas rangú izraeli tisztviselő azt nyilatkozta a katonai rádiónak, hogy az elmúlt hetekben Izrael az Egyesült Államokkal és Libanonnal folytatott megbeszélései részeként az a döntés született, hogy visszaengednek Libanonba hat olyan foglyot, akiket az elmúlt hónapokban tartóztattak le az izraeli erők. A döntés összefügg az izraeli érdekekkel Libanonban, valamint más, később tisztázandó kérdésekkel. A tárgyalásokat Ron Dermer stratégiaügyi miniszter irányítja az Egyesült Államokkal és Libanonnal. A hatoson kívül Izraelnek vannak még libanoni foglyai.
Izrael ugyan éles kritikát fogalmazott meg Adam Boehler amerikai túsztárgyaló Hamásszal történt tárgyalásokra vonatkozó kijelentései miatt, és annak ellenére, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök kormánya egybentartására azt ígérte Becalel Szmotrich pénzügyminiszternek, hogy a Fehér Házban maximálisan támogatják az izraeli katonai erő bevetését, mint a túszok kiszabadításának egyetlen módját a diplomáciával szemben, úgy tűnik Donald Trump elnök mindvégig tudott a fejleményekről. A kialakulóban lévő kormányközi feszültség enyhítésére, a szaúdi trónörökössel Dzsiddában tárgyaló Marco Rubio külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva egyszeri eseménynek nevezte a terrorszervezettel történt tárgyalásokat, és kijelentette, hogy azok egyelőre nem hoztak eredményt. Ugyanakkor Ron Dermer stratégiaügyi miniszter állításaival ellentétben, miszerint Boehler vitatott közvetlen tárgyalásai a Hamásszal nem képviselik a Fehér Ház álláspontját és nem fognak többször megtörténni, Trump sajtótitkára Karoline Leavitt viszont megerősítette, hogy Trump elnök „teljes mértékben támogatta és helyesli” a tárgyalásokat, melyeket megbízottja Boehler folytatott a terrorszervezettel.
Eyal Zamir altábornagy, az IDF új vezérkari főnöke már meg is kezdte a hadsereg megreformálását. Eyal Zamir altábornagy, az IDF vezérkari főnöke megszüntette az ünnepek alatti katonai „leállásokat”, amelynek keretében nagyszámú aktív szolgálatot teljesítő katonának adtak a múltban szabadságot. Zamir a változtatásokat hétfőn jelentette be egy tiszti értekezleten. Azt mondta, hogy a döntést a Hamász 2023. október 7-i inváziójának tanulságai alapján hozták meg, amikor a terrorcsoport lerohanta a Gázai övezet határán lévő, gyéren védett IDF-bázisokat, és órákon át mészárolta a védtelen civileket a Negevben. „Az IDF egész évben készenlétben lesz” – húzta alá Zamir. A „leállások” idején, különösen az olyan vallási ünnepek alatt, mint a Ros Hásáná és a Jom Kippur, az IDF bázisai csökkentett létszámmal működtek. Mint ismert, az október 7-i Hamász támadásra a Szimchát Tóra ünnepén került sor. Az IDF ezen a napon is „leállt” üzemmódban működött, és a bázisokon kevés katona tartózkodott.
A Moszkva és környéke elleni nagyszabású ukrán dróntámadás célja lehetett az ukrajnai rendezés kialakuló diplomáciai tendenciájának elrontása – vélekedett Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. „Még nem folynak tárgyalások (…) De hogy a kialakuló tendenciát rendesen el lehet rontani, az igen” – válaszolt arra a kérdésre, hogy vajon a Kreml a béketárgyalások megzavarását tekinti-e az éjszakai támadás céljának. Azt javasolta az újságíróknak, „kérdezzék meg a kijevi rezsimet”, mit akart elérni a dróntámadással. Peszkov szerint a tárgyalások még nem folynak, így nincs mit zátonyra futtatni, és az amerikaiak egyelőre azt próbálják megérteni, hogy Kijev mennyire kész a békéről szóló párbeszédre. A szóvivő méltatta az orosz légvédelem teljesítményét, és helyesnek nevezte, hogy megmutatták a dróntámadás által megrongált lakóépületeket a Moszkvába érkezett Feridun Sinirlioglunak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkárának.
Lengyelországban 2027-re a jelenlegi duplájára, 70 ezerre emelnék az évente kiképzett önkéntes katonák számát, azt követően pedig évi 100 ezer önkéntes tartalékost kellene kiképezni – jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök a keddi kormányülés elején. Jelenleg az önkéntes tartalékosok katonai alapképzése egy hónapig tart, a résztvevők 6 ezer zloty, azaz mintegy 573 ezer forint fizetést kapnak – emlékeztetett Tusk. A kormány előtt álló feladatnak nevezte annak biztosítását, hogy legkésőbb 2026-tól minden érdeklődő részt vehessen ilyen kiképzésben. Egy elképzelhető pozitív ösztönző elemként említette, hogy a kiképzés során lehetőség nyílna ingyenes hivatásos gépjárművezetői tanfolyam elvégzésére. Lengyelországban jelenleg a katonai alapképzésben évente mintegy 35 ezer önkéntes vesz részt. Tusk bejelentette: 2027-ig duplájára emelnék a kiképzettek számát, onnantól kezdve pedig évi 100 ezer önkéntest képeznének ki – mondta.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter útban Szaúd-Arábiába kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem akar újabb konfliktust Bosznia-Hercegovinában, és hangsúlyozta hogy Washingtonnak a legkevésbé sincs szüksége újabb válságra az európai kontinensen. Az Egyesült Államok és Ukrajna képviselői kedden megbeszéléseket folytatnak Rijádban, ahol az amerikai küldöttséget Rubio vezeti. „Nem akarunk semmilyen megosztottságot Bosznia-Hercegovinában. Az utolsó dolog, amire szükségünk van, az egy újabb válság, és már egyértelművé tettük az álláspontunkat” – jelentette ki Rubio a repülőgépen, amelyen Szaúd-Arábiába utazott. A külügyminiszter a múlt héten bírálta a boszniai Szerb Köztársaság elnökének lépéseit. A politikus pénteken azt írta: Milorad Dodik intézkedései aláássák Bosznia-Hercegovina intézményeit, és fenyegetik biztonságukat és stabilitásukat. Rubio most arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok különböző lehetőségeket mérlegel Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban, de világossá tette, hogy az ország nem bomolhat fel, és nem lehet újabb konfliktus.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter az egyik legelvetemültebb háborúpárti politikus Európában, így nem is meglepő az összetűzése az elkötelezett békepárti amerikai kormányt képviselő Elon Muskkal – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezetőt sajtóértekezletén megkérdezték a Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter és Elon Musk amerikai elnöki tanácsadó között kirobbant vitáról is, amelynek kapcsán leszögezte, hogy előbbi az egyik „legelvetemültebb, legagresszívabb” háborúpárti politikus Európában. „És mivel az amerikai kormány jól láthatóan teljes mértékben elkötelezett a béketeremtés mellett, azt hiszem, nem meglepő, hogy egy elkötelezett békepárti és egy agresszívan háborúpárti politikus között akár ilyen szintig is lemegy a vita” – fogalmazott.
Időjárás:
Ma mindenütt borult-esős időre készülhetünk. Este felszakadozik a felhőzet, kitisztul az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 14 – 19 fok körül alakul.
