A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.01.31.
Átadták csütörtökön a Nemzeti Filmintézet (NFI) új fóti filmstúdióját, amelynek avatóján Orbán Viktor is beszédet mondott.
Brüsszel kettős mércét alkalmaz Magyarországgal és a közép-európai országokkal szemben – jelentette ki Zsigmond Barna Pál.
A Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezetek csütörtökön szabadon engedték a három izraeli és öt thai túszt.
Mateusz Morawiecki, Lengyelország volt miniszterelnöke bejelentette, Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke áprilisban látogatást tehet Lengyelországba.
Belföldi hírek:
Átadták csütörtökön a Nemzeti Filmintézet (NFI) új fóti filmstúdióját, amelynek avatóját a kormányfő is beszédet mondott. Andy Vajna nélkül „nem tartanánk ott, ahol tartunk”, a regisztrált összköltés meghaladta a 250 milliárd forintot egy év alatt, 20 ezer embernek ad munkát a filmipar, nemcsak a kamerák forognak, hanem a pénztárgépek is – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. „Nem tudunk meglenni filmek nélkül, mi is ott akarunk lenni, benne akarunk lenni a filmek tengerében, benne akarunk lenni a sodrásban” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint a magyaroknak a vérükben van a filmgyártás a némafilmkorszak óta, de Hollywood születésekor is ott voltak a magyarok. „Azt hiszem, ez nem véletlenül alakult így, a magyar gondolkodás történetközpontú.” A magyar ember szerinte mesélni akar, nem kizárt, hogy ez összefügg a keleti örökséggel, „a sejtelmes igazságok mindig mozgattak minket” – mondta.
Az utóbbi évek során mélypontra jutott magyar-amerikai kapcsolatrendszer újraépítése új mozgásteret fog adni a kormány politikájának is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Révkomáromban. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Selye János Gimnázium bencés emlékévi ünnepségén rendezett pódiumbeszélgetésen először is az utóbbi tíz év válságairól beszélt, a migrációs áradatot, a koronavírus-járványt és az ukrajnai háborút is érintve. Ezt követően kitért Donald Trump amerikai elnök újbóli hivatalba lépésére, és kiemelte, hogy az utóbbi négy évben mélypontra került a kapcsolat Magyarország és az Egyesült Államok között, miután az előző washingtoni adminisztráció „mindenfajta gaztettet végrehajtott” hazánkkal szemben. A szavai szerint a demokrata párti vezetés emellett öntötte az olajat a tűzre az ukrajnai háború kapcsán, sok-sok tízmilliárd dollár értékben szállítottak például fegyvereket, ami csak elnyújtotta a konfliktust. „Aki meg próbált a béke mellett érvelni, azt azonnal Putyin kémjévé, Lavrov barátjává, vagy épp a Kreml propagandistájává minősítették” – mondta.
Brüsszel kettős mércét alkalmaz Magyarországgal és a közép-európai országokkal szemben – jelentette ki az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára. Zsigmond Barna Pál az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) a jogállamiság magyarországi helyzetével foglalkozó, hétfői vitáját értékelve azt mondta: a 2010 óta folyamatosan hangoztatott, jól ismert vádak hangzottak el, mint például, hogy Magyarországon nincs jogállam, nincsenek szabad választások, nem működik a demokrácia, nincs sajtószabadság, orosz befolyás alatt állnak az egyetemek. Szerinte ennek ellenére van jelentősége az ilyen beszélgetéseknek, hiszen lehetőséget kínálnak arra, hogy a magyar kormány tagjai elmondják álláspontjukat és felhívják a bizottság figyelmét az ellentmondásokra.
A Heti TV reggeli műsorának vendége pénteken Dr. Szili Katalin, volt házelnök, miniszterelnöki megbízott volt, aki Breuer Péterrel a nemzeti identitásról, kisebbségvédelemről és az európai politika jelenlegi kihívásairól beszélgetett. A műsor a magyar nemzethez tartozás kérdésétől az európai színtéren zajló folyamatokig terjedően széles spektrumot ölelt fel. A beszélgetés Trianon kérdésével indult. „Magyarország azzal a különleges helyzettel néz szembe, hogy határos a saját nemzettársaival. Ezért kötelességünk, hogy figyelemmel kísérjük, segítsük és megvédjük őket, ha szükséges” – mondta Szili, hozzátéve, hogy a határon túli magyarok identitásának megőrzése a globalizáció korában még fontosabbá vált. Szili Katalin kitért arra is, hogy a magyar társadalom megosztottsága gyakran akadályozza a nemzeti érdekek érvényesítését. „A politikában természetes, hogy nem mindenki szeret minket. De ha hiszünk a sokszínűségben, el kell fogadnunk más véleményeket is” – jegyezte meg.
Külföldi hírek:
A Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezetek csütörtökön szabadon engedték a három izraeli és öt thai túszt. A Vöröskeresztnek történő átadásra több helyszínen került sor. Arbel Jehud (29) és Gadi Mozesz (80) a Palesztin Iszlám Dzsihád fogságában voltak. Agam Berger (19) a Hamászéban. Elsőként Agamot adták át a Vöröskeresztnek az övezet északi részén Dzsabaliában, ahol a Hamász a szombatihoz hasonlóan színpadot állított a „ceremóniához”, mivel katona. Az előző két körben szabadult túszokhoz hasonlóan ő is kapott a Hamásztól szuvenírt, illetve tanúsítványt a fogságról. A színpadra hívták a Vöröskereszt képviselőjét is, hogy ott írja alá az átvételi papírokat. A Vöröskereszt ezt követően Agamot az övezeten belül lévő izraeli különleges erőkhöz szállította. Helyi idő szerint 10:20-kor került izraeli kezekbe, akik elindultak vele a hadsereg egyik fogadó komplexumába. Az izraeli határ fél 11-kor lépték át. Arbelt és Gadit a dél-gázai Khan Juneszben a likvidált Jechíje Szinwar házának romjai mellett adták át. Az átvételi ponton, Szinwar lerombolt háza közelében a tömeg azt skandálta: ,,Mi vagyunk a te néped, ó Szinwar.” A Hamász elit Nukba kommandósai törtek utat a tömegben a Vöröskereszt számára. Mivel a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád ragaszkodott ahhoz, hogy a túszokat szállító járművet a lehető legközelebb vigyék Szinwar házához, hogy onnan gyalog adják át őket, késett az átadás.
A megállapodásnak megfelelően szombaton immár három férfi túsz fog szabadulni. Az egyezség szerint a Hamásznak először az életben lévő civil nőket kell szabadon engednie és utána a katonanőket. Ez elvileg azt jelenti, hogy a listán lévő Siri Bibasz, akit két kisfiával, Kfírrel és Ariellel ejtettek túszul, halott. A Ynet hírportál arról számolt be, Izrael tisztázást követelt a Hamásztól Bibaszék sorsát illetően. A Hamász hétfőre fordulóra értesítette Izraelt, hogy a megállapodás első szakaszában szabaduló 26 túsz közül 18 él, 8 pedig halott. Ez megegyezik Izrael korábbi értékeléseivel. A terrorszervezet egyébként a vártaknak megfelelően, csak számokat küldött.
Donald Trump elnök közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff újabb közel-keleti útjának első állomásán, Rijádban folytatott tárgyalásokat Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökössel, illetve Mahmúd Abbász tanácsadójával, Husszein al-Sejkkel – erősítette meg a Fehér Ház. Ezt követően Witkoff Izraelbe érkezett, és legalább 15 éve először amerikai tisztviselőként látogatást tett az övezetet kettévágó Necarim-folyosón. Visszatérve Gázából, ahová elkísérte Ron Dermer stratégiaügyi miniszter, találkozott Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel is. A Kan közszolgálati csatorna híradása szerint, Witkoff azt a washingtoni üzenetet közvetítette a miniszterelnök felé, miszerint az amerikaiak együttműködnek a közvetítőkkel annak érdekében, hogy a Hamásszal kötött megállapodás megvalósuljon, amit Netanjahunak politikai értelemben kell biztosítania. A héber média jelentései szerint Izraelben megkezdődtek a tárgyalások az ügylet második szakaszáról, amelyet hivatalosan a 16. naptól, azaz jövő héten kell elkezdeni a közvetítőkkel, és amelynek megvalósulása esetén minden túsz kiszabadulna, és véget érne a háború.
Ismeretlenek agyonlőtték Stockholm egyik külvárosában azt az iraki férfit, aki két éve több alkalommal is elégette a muszlimok szent könyvének, a Koránnak egy-egy példányát – tájékoztatott csütörtökön a stockholmi bíróság, amely a nap folyamán tárgyalta volna Salwan Momika ügyét. Az iszlám vallást többször is bíráló Momika gyűlöletkeltés és uszítás vádjával állt volna bíróság elé, az ügyet tárgyaló bíró, Göran Lundahl azonban megerősítette a vádlott halálát. A helyi rendőrség azt közölte, hogy szerda este egy lövöldözéshez hívták ki őket a környékre, és egy sebesült férfit találtak, aki a kórházban életét vesztette. Az SVT svéd közszolgálati televízió szintén azt jelentette, hogy az áldozat Momika, hozzátéve, hogy az ügyben a rendőrség vizsgálatot indított.
Többen meghaltak és megsebesültek az északkelet-ukrajnai Szumiban a csütörtök éjszakai orosz dróntámadás következtében, és több megyében lakóházakat, üzemeket, infrastrukturális objektumokat ért találat – közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál a légierő és a katasztrófavédelmi szolgálat hivatalos közlései alapján. Az ukrán-orosz határ közelében található Szumiban, megyei székvárosban legalább négy ember halt meg a csütörtöki orosz dróntámadás következtében – közölte az állami katasztrófavédelmi szolgálat az Ukrajinszka Pravda szerint. A kutató- és mentőakciók délelőtt is folytatódtak. A Szumi megyei katonai közigazgatás jelentése szerint öt sebesültet, köztük egy gyermeket kórházba szállítottak, hárman közülük súlyos állapotban vannak.
Mateusz Morawiecki, Lengyelország volt miniszterelnöke meglepő hírt osztott meg. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke áprilisban látogatást tehet Lengyelországba. A bejelentés a brüsszeli Európai Konzervatívok és Reformerek Kongresszusán hangzott el. Morawiecki elmondta, hogy a két ország elnöki hivatala tartja a kapcsolatot a látogatás részleteinek kidolgozása érdekében. „Donald Trump amerikai elnök áprilisban valószínűleg Lengyelországba érkezik. Úgy tudom, hogy Andrzej Duda elnök hivatala kapcsolatban áll Donald Trump elnök hivatalával” – mondta a politikus. A tervezett látogatás feltehetően a Három tenger kezdeményezéshez kapcsolódik, amelyet Trump már az első elnöki ciklusa alatt is támogatott. Morawiecki hangsúlyozta, hogy ez a kezdeményezés kulcsfontosságú Lengyelország biztonságának szempontjából, és Trump esetleges részvétele jelentősen erősítheti a törekvést.
Donald Trump amerikai elnök aláírta az antiszemitizmus elleni küzdelemről szóló rendeletet, és ígéretet tett arra, hogy kitoloncolja azokat az állampolgársággal nem rendelkező egyetemi hallgatókat és más letelepedett külföldieket, akik részt vettek palesztinbarát tüntetéseken. A rendeletről szóló tájékoztató szerint Trump utasítja majd az igazságügyi minisztériumot, hogy „agresszíven üldözze az amerikai zsidók elleni terrorista fenyegetéseket, gyújtogatásokat, vandalizmust és erőszakot”. „Az összes letelepedett külföldinek, aki csatlakozott a dzsihádpárti tüntetésekhez, felhívjuk a figyelmüket: megtaláljuk önöket, és kitoloncoljuk önöket” – áll Trump közleményében. „Emellett gyorsan érvénytelenítem a Hamász-szimpatizánsok diákvízumát is az egyetemi kampuszokon, amelyeket soha nem látott mértékben fertőzött meg a radikalizmus”. Az Egyesült Államok „erőteljesen, minden rendelkezésre álló és megfelelő jogi eszközt felhasználva” fog küzdeni az antiszemitizmus ellen, hogy eltávolítsa vagy más módon felelősségre vonja a „törvénytelen antiszemita zaklatás és erőszak” elkövetőit – áll abban a végrehajtási rendeletben, amelyet Donald Trump elnök a hét közepén írt alá.
Időjárás:
Ma egy hidegfront hozhat változást, felhős időre kell számítani. Este változó halmazállapotú csapadékra kell készülni. A hőmérséklet jellemzően 9 – 14 fok körül alakul.
