Csütörtökön három izraeli és öt thai túszt engedtek szabadon a Hamasz fogságából, ma ismét 3 túsz szabadulhat.

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.02.01.Idén is, a minimálbérrel együtt, automatikusan megemelkedik a gyermekek otthongondozási díjának (gyod) összege – hívta fel a figyelmet Zsigó Róbert.

A Rákosrendezőre korábban kiírni tervezett versenypályázat dokumentummainak nyilvánosságra hozatala érdekében adatigénylést nyújtott be Karácsony Gergely.

Csütörtökön három izraeli és öt thai túszt engedtek szabadon a Hamasz fogságából, ma ismét 3 túsz szabadulhat.

Az ukrán elnök azzal vádolta meg Robert Fico szlovák miniszterelnököt, hogy hazája függetlenségével és szuverenitásával fizet az orosz gázért.

Belföldi hírek:

Idén is, a minimálbérrel együtt, automatikusan megemelkedik a gyermekek otthongondozási díjának (gyod) összege – hívta fel a figyelmet a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára a közösségi-oldalán közzétett videóban. Zsigó Róbert közölte: így a gyod egy gyermek után havonta jelenleg bruttó 290 ezer 800 forintot jelent a családnak. Három éve elérték, hogy a gyod összegét a minimálbérhez igazítsák, így azóta évről évre automatikusan megemelkedik – mutatott rá. Az államtitkár emlékeztetett, a gyermekek otthongondozási díját hat éve azért vezették be, hogy segítsék a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos, önmagukat ellátni képtelen gyermeküket ápoló szülőket. A gyod-ot a lakóhely önkormányzatánál vagy bármely kormányablaknál formanyomtatvány beadásával lehet igényelni.

Baloldali fektetői köröknek játszhatják át a rákosrendezői beruházás területét – erről Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője beszélt. A frakcióvezető a Fővárosi Közgyűlés előző napi döntése után, miszerint a fővárosi önkormányzat érvényesíteni kívánja a rákosrendezői területre vonatkozó elővásárlási jogát a BKM Budapesti Közművek Zrt.-n keresztül, azt mondta: több mint 50 milliárd forint plusz áfa a vételár, ezután akár 20-40 milliárd forintra is szükség lehet, hogy a területet rekultiválják. Hozzátette, nem érti, a fővárosi önkormányzat „hogy a csudába” talált erre forrást: benézett a főpolgármester a zakója zsebébe, és meglátta, hogy mégis ott maradt néhány tízmilliárd, amit az elmúlt néhány hónapban nem vettek észre? Szentkirályi Alexandra szerint az egész ügy nagyon zavaros és „nagyon bűzlik”.

A Rákosrendezőre korábban kiírni tervezett versenypályázat dokumentummainak nyilvánosságra hozatala érdekében adatigényléssel fordul a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez (MNV) Karácsony Gergely főpolgármester, aki ezt a közösségi-oldalán jelentette be. „Hogyan lett egy nyílt, nemzetközi versenypályázatból bűzölgő kormányzati mutyi Rákosrendezőn? Ez is kiderül hamarosan…” – kezdte bejegyzését Karácsony Gergely, aki azt írta: adatigényléssel fordul az állami vagyonkezelőhöz, hogy hozzák nyilvánosságra az összes dokumentumot, ami a Rákosrendezőre kiírni tervezett versenypályázatra vonatkozik, és „minden olyan dokumentumot, tényt és adatot, ami megmagyarázza, hogyan lett volna a nyílt pályázatból az évszázad legnagyobb kormányzati ingatlanmutyija, ha Budapest be nem avatkozik…”

Az egykori Magyar Királyság területén nem volt szokás, hogy egy-egy zsidó közösség fából építsen magának zsinagógát, de mégis van rá példa: az erdélyi Náznánfalva zsidósága fából emelt zsinagógát a XVIII. század második felében. A régióban egyedülálló, több száz éves épület a XX. század közepére sajnos teljesen elpusztult, ezért különösen becsesek azok a megmaradt darabjai, amelyek a budapesti zsidó múzeumba kerültek. E rendkívül különleges maradványokat tekinthetik meg a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár új kiállításán, amelynek megnyitója február 2-án, e héten vasárnap délután 5 órakor lesz a múzeum (Budapest, VII. kerület, Dohány utca 2. szám) II. emeleti kiállítóterében.

Külföldi hírek:

Csütörtökön újabb három túszt engedtek szabadon a Hamasz fogságából. Az izraelieken kívül öt thai polgár is kiszabadult. A túszok elengedésére csütörtök délelőtt került sor. A három túsz, a 29 éves Arbel Jehud, a 19 éves Agam Berger és a 80 éves Gadi Mozesz. Bergerért, aki katona 30 életfogytiglani elítéltet engedtek ki. Arbel Jehud civilért 30 kiskorút és nőt engedtek szabadon. Gadi Mozeszért 30 rabot engedtek szabadon, akik közül 3-an életfogytiglan tartó büntetésüket töltötték. A megállapodásnak megfelelően szombaton újabb három, immáron férfi túsz szabadul. Az egyezség szerint a Hamásznak először az életben lévő civil nőket kell szabadon engednie és utána a katonanőket, így feltételezhetően az ezen csoportokba tartozó többi túsz már nem él.

A libanoni média jelentése szerint izraeli légicsapás érte a héten a nabatiehi Farah City vidámparkot, 4 ember megsérült; az IDF szerint a csapások célpontja a Hezbollah teherautója és fegyvereket szállító járműve volt; a Hezbollah törvényhozója „folyamatos izraeli fenyegetésként” ítélte a támadást. A libanoni média keddi jelentése szerint izraeli légicsapások két dél-libanoni helyszínt, köztük egy vidámparkot céloztak. Az első csapás Nabatieh al-Fawqát érte, ahol a jelentések szerint 20 ember megsérült egy kisteherautó elleni támadásban. A második csapás a jelentések szerint a Farah City vidámparkot érte, amely egy közeli út mentén található, és négy embert sebesített meg.

Az Izrael Hayom által megszerzett bizalmas dokumentumból kiderül, hogy a hírszerzési minisztérium a háború második hetében készített egy elemzést, amely arra a következtetésre jutott, hogy „a civil lakosság önkéntes humanitárius evakuálása a Gázai övezetből a világ más országaiba” jelenti azt a lehetőséget, amely „pozitív, hosszú távú stratégiai eredményeket hoz Izrael számára”. A minisztérium ezt a megközelítést támogatja az olyan alternatívákkal szemben, mint a Palesztin Hatóság kormányzásának beiktatása Gázában vagy a helyi arab vezetés támogatása – írta a lap. Az Izrael gázai szárazföldi hadművelete előtt megfogalmazott, a lakosság evakuálásának megkönnyítésére vonatkozó ajánlás eredetileg a polgári áldozatok minimalizálását célozta. Bár a Biden-kormányzat fenntartásait fejezte ki a gázaiaknak a Gázai övezet elhagyásával kapcsolatban, és Egyiptom határozott ellenállása végül az ötlet félretételéhez vezetett, izraeli források szerint a javaslat most újra aktualitást nyert, különösen az újbóli harci műveletek lehetőségét figyelembe véve.

Az ultraortodox politikusok türelme fogytán van a semmilyen előrehaladást nem mutató, úgynevezett háredi sorkatonai szolgálat alóli felmentésre vonatkozó törvényt illetően, Árje Deri ultimátumot jelentett be, mondván, hogy az említett jogszabály két hónapon belüli megszavazása nélkül választásokhoz folyamodnak. A háredi vallási vezetők követelései – közel másfél éve tartó háború közepette, a közvélemény elutasítása mellett a koalíció soraiban sem igazán támogatott. A leköszönő Herci Halevi vezérkari főnök az elmúlt hónapok során számtalanszor kért több katonát, mondván, hogy legalább 10000 harcos hiányzik az állományból. Ejál Zamir vezérőrnagy, akkoriban a hadsereg helyettes főnöke volt, már 2021-ben arra figyelmeztetett, hogy a védelmi erőknek harcosok kritikus tömegére van szüksége. A Sász fenyegetésére Becalel Szmotrich [Vallásos Cionizmus] is hasonló ultimátumot helyezett kilátásba, mondván – „nagyon remélem, hogy sikerül egy jó törvénytervezetet elfogadnunk, amely teljesen megváltoztatja a valóságot és bevonja az ultraortodoxokat a hadseregbe, mert szükségünk van rájuk. Ez egyszerűen egzisztenciális, biztonsági, nemzeti szükséglet,” – mondta.

Irán kész tárgyalni nukleáris programjáról, ha a nyugati országok bizonyítékát adják annak, hogy komolyak a szándékaik – jelentette ki a síita állam külügyi szóvivője. „Már többször elmondtuk, készek vagyunk a tárgyalásokra, ha a másik fél komolyan gondolja” – szögezte le Eszmail Bakaei az Irán című kormányközeli napilapnak, azonban hozzátette: ha az európai országok szankciókkal akarják Teheránt tárgyalóasztalhoz kényszeríteni, „akkor nem lesz értelme többé, hogy Irán részt vegyen az atomsorompó szerződésben”. Az iszlám köztársaság 1968-ban írta alá a szerződést, Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter pedig a múlt héten megerősítette: hazája továbbra is elkötelezett a szerződésben foglaltak mellett.

Az ukrán elnök azzal vádolta meg Robert Fico szlovák miniszterelnököt, hogy hazája függetlenségével és szuverenitásával fizet az orosz gázért, mert Moszkvát választotta a nyugati partnerekkel szemben. „Szlovákia jelenlegi miniszterelnökének figyelmébe. Néhány nappal ezelőtt Donald Trump amerikai elnök határozott döntést hozott, amely jelentősen növeli az amerikai LNG (cseppfolyósított földgáz) exportját, főként Európába. Ez kell a biztonsághoz és a stabilitáshoz: több energiaforrás a partnerektől Európa számára” – mutatott rá Zelenszkij a Telegramon közzétett bejegyzésében. Az államfő úgy vélekedett, hogy az amerikai LNG-ért pénzzel kell fizetni, de az orosz gázért nemcsak pénzzel, hanem függetlenséggel és szuverenitással is.

Az Európai Unión kívüli országokból érkező, munkavállalási engedély nélküli migránsokat alkalmazó hollandiai cégeket februártól akár 11 250 euró bírsággal sújthatja a holland munkaügyi hatóság – közölte holland szociális és foglalkoztatási minisztérium. A legfelsőbb közigazgatási bíróság szerepét betöltő holland államtanács egy korábbi határozatában megállapította: aki szándékosan megszegi a törvényt, az magasabb bírságot kap, mint az, aki egyszeri és nem szándékos jogsértést követ el. A bírság tovább növekszik, ha a jogsértéshez rossz munkakörülmények, elégtelen lakhatási feltételek vagy a munkavállalók útleveleinek elvétele társul. Hollandiában minden munkáltatónak biztosítania kell például, hogy a munkavállalók megkapják a minimálbért és a törvényben előírt szabadságot. Ha egy munkáltató nem tartja be ezeket a munkaügyi törvényeket, a munkaügyi felügyelet bírságot szab ki – olvasható a minisztérium közleményében.

Donald Trump amerikai elnök aláírta az úgynevezett Laken Riley-törvényt, amely szélesebb körű felhatalmazást ad a szövetségi hatóságoknak az illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodó, bűncselekménnyel vádolt bevándorlók bebörtönzésére és kitoloncolására. Trump azt is bejelentette, hogy kormánya a „legsúlyosabban bűnöző külföldieket” a kubai Guantánamo-öbölben lévő fogolytáborba kívánja küldeni. A kétpárti törvény, az első jogszabály, amelyet Trump második hivatali ideje alatt fogadtak el, Laken Riley-ról, egy 22 éves georgiai ápolóhallgatóról kapta a nevét, akit tavaly egy illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodó venezuelai férfi megölt. Trump már korábban a kitoloncolások drasztikus növelését ígérte, de az aláíráskor azt is mondta, nem lehet arra számítani, hogy a hazájukba visszaküldött emberek egy része ott is marad. „Néhányan közülük annyira rosszak, hogy nem is bízunk meg az országukban, hogy ott tartsák őket, mert nem akarjuk, hogy visszajöjjenek, ezért Guantánamóra küldjük őket” – mondta. Hozzátette: arra utasítja a szövetségi tisztviselőket, hogy Kubában készítsék elő a létesítményeket a bevándorló bűnözők fogadására.

Időjárás:

Ma lehűl a hőmérséklet, de változóan felhős-napos időre lehet készülni. Este nyugodt, de fagyos lesz az időjárás. A hőmérséklet jellemzően 7 – 10 fok körül alakul.