A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.12.29.A határokon túl, de belül is békére kell törekedni – mondta az államfő.
A pápa is békét szorgalmazott Ukrajnában és a Közel-Keleten is.
Izrael végezni akar valamennyi ellenségével a térségben – közölte a védelmi miniszter.
Itthon a jövő év elején is az adóemelés miatt drágulnak az üzemanyagok.
Hírek:
A közösség megőrzésének fontosságáról beszélt karácsonyi köszöntőjében a magyar államfő. Sulyok Tamás szerint a közösségekből „fakadt” korábban is a „magyar jövő”, de ezek most több különböző ok miatt gyengélkednek, noha a „bátorító, megtartó” közösségekre óriási szükség van ma is. Mint mondta, a béke mellett is csak „együtt, egységben” állhatnak ki a magyarok. Megjegyezte, hogy Magyarország nemzetközi mozgástere természetesen behatárolt, de fontos a békére törekedni, nemcsak a határokon túl, hanem belül is. Sulyok Tamás karácsony második napján elmondott beszédével jelezte, hogy szakít az eddigi hagyományokkal. Az államfők ugyanis több évtizede az újév első perceiben mondták el köszöntőjüket. A február végén hivatalba lépett elnök viszont úgy véli, a karácsonynak, mint keresztény ünnepkörnek és a szeretet ünnepének kiemelt szerepe van a magyar családok körében: a nemzet egyik legfontosabb összetartó ereje.
Még két napig van Magyarországon pénzügyminisztérium, utána létrejön a gazdasági csúcsminisztérium Nagy Márton vezetésével. Az eddigi pénzügyminiszter az év utolsó napjaiban már megkapta kinevezését a Magyar Nemzeti Bank élére. A mostantól megvalósuló átalakításról a miniszterelnök már hónapokkal ezelőtt beszélt. Orbán Viktor ugyanis olyan jelöltet keresett a jegybank élére, akit megbízhatónak tart és aki nem törekszik nagy önállóságra. Varga Mihálynál hosszabb ideig senki sem volt eddig pénzügyminiszter a magyar történelemben. Jelenleg Európában sincs a tárcának olyan vezetője, aki ennyi ideig állt volna az élén. Varga 2001-ben, vagyis az első Orbán-kormányban került a tisztségbe. A második Orbán-kormányban pedig 2013-ban váltotta a jegybank élére kinevezett Matolcsy Györgyöt az akkor még nemzetgazdasági minisztériumnak nevezett tárca vezetőjeként. 2018-tól pedig újra lett pénzügyminisztérium – egészen mostanáig.
Az izraeli védelmi miniszter közölte, súlyos csapást akarnak mérni Jemenben a húszik terrorszervezetére, amely még utolsóként áll a térségben. Jiszráel Kac azután nyilatkozott erről, hogy a húszik többször rakétákkal támadták a zsidó államot, bár azok nem értek célba. A miniszter szerint már legyőzték a Hamasz iszlamista terrorszervezetet, a Libanonban működő síita milíciát, a Hezbollahot, és – szavai szerint – megdöntötték Bassar el-Aszad rezsimjét Szíriában. Ugyanakkor elismerte, hogy Izrael végzett a Hamasz vezetőjével Teheránban. Emlékezetes, hogy Iszmail Haníje egy bombamerényletben vesztette életét júliusban az iráni fővárosban. Jiszráel Kac hozzátette, hogy lényegében lefejezték a Hamasz és a Hezbollah vezérkarának jelentős részét is.
Jemen nyugati részét, valamint a fővárost, Szanaát is támadták az izraeli légierő egységei, válaszul a húszik akcióira. Olyan bázisokat lőttek, amelyekre Irán is szemet vetett. De a hét végén nemcsak Jemen volt célpont, mint közölték, csapataik Szíria újabb területeire is bevonultak. Eddig ugyanis főleg a Golán-fennsíkon lévő ütközőzóna pontjait biztosították. Az utóbbi napokban viszont az arab ország déli részén is előre nyomultak, hogy – mint fogalmaztak – megvédjék Észak-Izrael lakóit. Eközben Gázában is folytatódtak az izraeli akciók. Gáza középső részén öt újságíró is életét vesztette, amikor egy kórház közelében, Nuszeiratban találat érte járművüket. A palesztin sajtó és helyi tudósítók szerint a járművön szerepelt a megjelölés, hogy a sajtó munkatársai használják. Az izraeli hadsereg azonban azt közölte, hogy az autóban az Iszlám Dzsihád harcosai utaztak.
Két nemrég nyugdíjba vonult Moszad-ügynök a CBS amerikai csatorna 60 Minutes című műsorában részletesen ismertette, miképpen robbantották fel a Hezbollah embereit a személyhívóikkal. Az izraeli titkosszolgálat szeptemberben így végzett mintegy harminc emberrel Libanonban. A csipogók átalakítását már egy évtizede elkezdték, és a robbanó szerkezetekkel felszerelt eszközöket csellel adták el a Hezbollahnak, amely több ezer tagjának vásárolt ilyent. „A cél az volt, hogy a síita milicistákat félelemben tartsák, és ez sikerült is” – mondta az egyik ügynök. A Moszad ősszel aktiválta a szerkezeteket, mert attól tartottak, hogy a Hezbollah gyanút fogott. Mint közölték, azt remélik, hogy az akciók elrettentő példaként szolgálnak a jövőbeli konfliktusokban.
A katolikus egyházfő karácsonyi üzenetében békét kért Ukrajnának és a Közel-Keletnek. Reményének adott hangot, hogy véget érnek a harcok Gázában, a palesztinok elengedik az izraeli túszokat, az éhségtől és a háborútól megviselt emberek pedig segítséget kapnak. Ferenc pápa karácsonykor két kaput kitárva jelképesen is megnyitotta a jövő év végéig tartó szentévet. Ilyent 25 évente tartanak. Az eseményt A remény nem csal meg kezdetű bullájával hirdette meg. A dokumentum javaslatokat, felhívásokat tartalmaz a börtönökben fogva tartottak, betegek, idősek, szegények, bevándorlók, fiatalok érdekében. Szorgalmazza a születések számának növelését, a migránsok befogadását, valamint a teremtett világ tiszteletben tartását. Ferenc pápa Ukrajna ügyében sürgette, hogy hallgassanak el a fegyverek, nyíljon meg az út a tárgyalások és a párbeszéd felé, hogy létre jöhessen az igazságos és tartós béke.
A német államfő szerint a nehéz helyzetekben egységesen kell fellépni. Úgy fogalmazott, nem hagyhatják, hogy a bizonytalanság és a félelem irányítson és megbénítsa a társadalmat. Frank-Walter Steimeier egyértelműen az egy héttel ezelőtti magdeburgi tragikus eseményre utalt karácsonyi beszédében. Egy férfi ugyanis autójával belehajtott a karácsonyi vásáron összegyűlt tömegbe. Kilencen meghaltak, több mint kétszázan megsérültek. A gyanúsított egy 50 éves szaudi fogorvos, aki majdnem 20 éve él Németországban. Júliusban kapott politikai menekült státuszt, noha a szaudi hatóságok többször is figyelmeztettek radikális nézeteire és kérték kiadatását is. Itthon az Országos Rendőr-főkapitányság azt közölte, hogy fokozottabban védik a karácsonyi vásárokat.
Tovább romlott Magyarország és Lengyelország viszonya, miután politikai menedékjogot kapott a magyar kormánytól a lengyel igazságügyi miniszter volt helyettese. Marcin Romanowskit hazájában bűnszövetkezetben elkövetett csalással, sikkasztással, valamint hatalommal való visszaéléssel vádolják. A varsói külügyminisztériumba bekérették a magyar nagykövetet, a budapesti lengyel nagykövetet pedig hazarendelték. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter barátságtalan, sőt ellenséges döntésről beszélt. Varsó egyúttal kilátásba helyezte, hogy kéri az Európai Bizottságtól, indítson eljárást Magyarország ellen, ha nem teljesíti az európai elfogatóparancs rendszeréből eredő kötelezettségeit. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint viszont Lengyelországban „jogállamisági válsághelyzet” van és az új lengyel kormány „büntetőjogot alkalmaz” politikai ellenfeleivel szemben.
Romániában az új évben megkezdheti működését az új kormány, amely már le is tette a hivatali esküt. Az eddigi kormányfő, a december eleji választásokon győztes szociáldemokraták vezetője, Marcel Ciolacu irányításával hárompárti kabinet alakult. Tagja még a harmadik helyen végzett keresztény-konzervatív Nemzeti Liberális Párt, valamint az RMDSZ. A magyar kormánytagok kulcspozíciókat kaptak. Tánczos Barna vezeti a pénzügyminisztériumot és miniszterelnök-helyettes is lett, míg Cseke Attila a fejlesztési tárca élére került. Pászkán Zsolt, a Külügyi Intézet Románia-szakértője szerint a pénzügyi nehézségekkel terhelt 2025-ös évben az RMDSZ-t akár bűnbakká is tehetik majd. Ha viszont miniszterei sikeresek lesznek, akkor az előretolt szerepből politikai hasznot is húzhatnak a romániai magyarok.
Franciaországban is összeállt az új kormány, de megfigyelők kétségesnek tartják, hogy hosszú életű lesz. Francois Bayrou miniszterelnöknek az a feladata, hogy a kisebbségi kormány élén megakadályozza az ellenzék bizalmatlansági indítványait és eközben sürgősen megalkossa a jövő évi költségvetést. A gazdasági helyzet gyors döntéseket követel, miután az államháztartási hiány az idén meghaladhatja a GDP 6 százalékát. A kabinetben miniszter lett két volt kormányfő is: Élisabeth Borne a jövőben az oktatásért felel, Manuel Valls pedig a tengeren túli területekért felelős. A gond az, hogy a júliusi előre hozott választás nyomán 11 frakció alakult a nemzetgyűlésben, de egyiknek sincs meghatározó többsége.
Itthon az idei évhez hasonlóan 2025 elején is adóemelés miatt drágulnak az üzemanyagok. Az Mfor című lap számításai szerint januártól nagyjából 10 forintos áremelés várható mind a két üzemanyagtípusnál. Vagyis az inflációkövető adóemelés miatt kell majd a magyar autósoknak magasabb összeget fizetni a kutaknál. Friss adatok szerint uniós összevetésben a magyar benzinárak látványosan javították a pozíciójukat. December közepén még tizenegy olyan ország volt az Európai Unióban, ahol a benzin átlagára alacsonyabb volt, mint nálunk, míg a friss adatsorban már csak nyolc ilyen országot találunk. Viszont a lap szerint a 400 forintos dollárárfolyam miatt aggódhatnak a magyar autósok.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szerint a következő két hétben várhatóan jelentősen emelkedik az influenzások száma Magyarországon. Emelkedett ugyanis az influenza A vírus örökítőanyagának országos átlagkoncentrációja a szennyvízben. A tájékoztatóból az is kiderült, hogy a koronavírus-örökítőanyag országos átlagkoncentrációja viszont csökken. Így a szakemberek arra számítanak, hogy a közeljövőben megáll a Covid–19-fertőzések számának emelkedése.
Időjárás:
Ami pedig a hazai időjárást illeti, nemcsak hideg lesz, hanem még ború is. Párás, helyenként ködös idő várható az egész országban. Legfeljebb nyugaton kisebb területeken süthet ki a nap. Csapadék nem valószínű, a szél is mérsékelt marad. A hőmérséklet viszont napközben mínusz 1 és plusz 4 fok között alakul, estére pedig mínusz 6 és plusz 1 fok közé hűl le a levegő.