A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.10.27.
Két nagy nemzetközi konferencia házigazdája lesz a magyar kormány.
A magyar gazdasági semlegesség példa lehet más országoknak is.
Az izraeli hadsereg likvidálta a vele szemben álló szervezetek több vezetőjét.
Felkészültek a hajléktalanok téli ellátására – közölték az illetékesek.
Hírek:
A miniszterelnök ismét azt szorgalmazta, hogy a nyugat-balkáni országokat mielőbb vegyék fel az Európai Unióba. Orbán Viktor a Budapesten tárgyaló montenegrói kormányfőnek beszélt erről. Úgy vélte, az uniónak frissességre és új lendületre van szüksége, miután versenyképessége romlik és csökken a világgazdasági súlya. Megerősítette, hogy a mostani magyar uniós elnökségnek kitüntetett célja a csatlakozási tárgyalások gyorsítása. Ugyanakkor azt is kifejtette, hogy szerinte Brüsszel számára elfogadhatatlan a független magyar politika, ezért a nemzeti kormány helyébe egy bábkormányt akarnak ültetni. Mint mondta, a követeléseknek eddig sem engedtek és ezután sem fognak.
A miniszterelnök azt is megerősítette, hogy már nagy erővel készítik elő a magyar uniós elnökség tíz nap múlva esedékes kiemelkedő programját. Mindössze két nappal az amerikai elnökválasztás után ugyanis két nagy tanácskozás lesz Budapesten. Mintegy negyven állam- és kormányfő vesz majd részt az Európai Politikai Közösség konferenciáján, majd itt tartják az Európai Tanács informális ülését. Mindkét tanácskozáson főleg arról a jelentésről tárgyalnak majd, amelyet a volt olasz kormányfő, Mario Draghi készített az európai versenyképességről és a javításához szükséges további lépésekről. A témát a héten Orbán Viktor megvitatta a tanácskozások ötletgazdájával, a francia elnökkel is. Emmanuel Macron egy munkavacsorán közölte a Párizsba látogató magyar miniszterelnökkel, hogy a több stratégiai területen mélyíteni kívánja a kétoldalú partnerségi kapcsolatokat.
A pénzügyminiszter szerint helyes irány, hogy Magyarország a gazdasági semlegességre törekszik és ez példa lehet más országoknak is. Varga Mihály az unió képviseletében vett részt Washingtonban a fejlett ipari államok, az úgynevezett G20-as csoport pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek tanácskozásán. Kiemelte, hogy Magyarországnak az előző évtizedben Európa országai közül a legnagyobb mértékben tudta csökkenteni az államadósság mértékét. Hozzátette, a járvány, majd az orosz-ukrán háború nagy kihívást jelentett, de Magyarország önerőből tudta a problémákat kezelni és folytatta a legszükségesebb gazdasági fejlesztéseket. Mint mondta, a Nemzetközi Valutaalap legutóbbi jelentése Magyarországnak jövőre 2,9 százalékos növekedést jósol, az Uniónak átlagban 1,3 százalékot.
Izrael sikeresen folytatja a vele szemben álló szervezetek vezéreinek likvidálását – közölte a hadsereg. A héten megölték a Hezbollah síita milícia három parancsnokát és mintegy 70 harcosát Dél-Libanonban. Előzőleg megerősítették, hogy életét vesztette az a vezér, aki átvette volna a militáns csoport parancsnokságát, miután elődjét is megölték. Mint kiderült, Hásem Szafieddint már három hete egy Bejrút déli külvárosában végrehajtott csapásban érte találat. Herzi Halevi izraeli vezérkari főnök kijelentette, mindenkit utolérnek, aki veszélyezteti Izrael civil lakosságának biztonságát. Egyúttal arról beszélt, hogy nem csökkenthetik a készültséget, miután az Iszlám Ellenállás, a libanoni Hezbollah, a jemeni húszi milícia, valamint különböző síita muszlim fegyveres csoportok Irakban és Szíriában továbbra is támogatják a palesztin csoportok harcát.
Eközben az amerikai külügyminiszter ismét a térségben tárgyal, hogy megpróbálja elősegíteni a tűzszünetet. Anthony Blinken körútján érintette Jordániát, Szaúd-Arábiát, Katart, és az Egyesült Arab Emirátusokat is. Egy év alatt immár 11. alkalommal igyekszik közvetíteni a béke érdekében. Jeruzsálemben megkísérelte rávenni az izraeli kormányfőt, hogy használják ki azt a helyzetet, amely a Hamasz palesztin terrorszervezet vezetője, Jahja esz-Szinvár megölése nyomán kínálkozik. Szerinte most el lehetne érni a több mint egy éve elrabolt izraeli túszok szabadon bocsátását és ezzel a gázai háború befejezését. Benjámin Netanjahu ugyan barátságosnak és eredményesnek nevezte a megbeszélést, de jelezte, hogy nem állnak le addig, amíg tartaniuk kell a Hamasz újabb támadásaitól.
Az orosz elnök szerint a héten Kazanyban tartott nemzetközi csúcstalálkozó résztvevői felelősséget éreznek a világ helyzetéért, és kiállnak az egyenlőség, a jó szomszédság és a kölcsönös tisztelet elve mellett. Vlagyimir Putyin ezzel lényegében azt adta értésre, hogy országa számára mindennél fontosabb az a támogatás, amelyet ezen a konferencián érzékelt. 32 állam képviselői, közülük 24-en a legmagasabb szinten vettek részt az úgynevezett BRICS-csúcson. Ez a betűszó a tömörülést létrehozó öt állam – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – nevének kezdőbetűiből áll össze, de az alapítók mellé egyre többen csatlakoznak. Putyin azt szerette volna, ha Nyugat-ellenes és az országát sújtó szankciókat elutasító blokkot alakíthat, de ez a törekvése kudarcot vallott, miután a résztvevők sok politikai és gazdasági kérdésben is ellentétes álláspontot képviseltek.
Az Egyesült Államokban ugyan csak kilenc nap múlva lesz az elnökválasztás, de a voksolás már megkezdődött. A választásra jogosult állampolgárok ugyanis levélben, vagy akár személyesen is szavazhatnak már az 50 tagállam közül 47-ben, valamint a fővárosban, Washington DC-ben is. Georgiában és Észak-Karolinában már rekordot döntöttek a korai szavazáson voksolók. A két elnökjelölt kampányában nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy regisztrációra buzdítsa a választókat. Miután ugyanis az Egyesült Államokban nincs kötelező személyi igazolvány vagy lakcímkártya, így a választói névjegyzékben sem szerepel automatikusan minden választójoggal rendelkező ember. Ezért a legtöbb helyen előzetesen regisztrálni kell a voksoláshoz, de ehhez valamilyen papírral mindenkinek igazolnia kell magát.
Ausztriában már folynak a kormányalakítási tárgyalások, de a helyzet további feszültségekkel fenyeget. Alexander van der Bellen államfő ugyanis – korábbi ígéretéhez híven – nem a szeptember végi választáson győztes Szabadságpárt vezérét kérte fel a kabinet létrehozására. Herbert Kickl viszont jelezte, hogy igényt tartott volna a megbízásra, noha nem tudott volna működőképes koalíciót alakítani. Így most a választáson második helyen végzett Néppárt vezetője, az eddigi kormányfő, Karl Nehammer próbálkozik a kormány összeállításával. A harmadik helyezett szociáldemokratákkal tárgyal és elsősorban azt kell tisztázniuk, hogy rendelkeznek-e a kormányzáshoz szükséges stabil többséggel, vagy harmadik koalíciós partnerre is szükségük lesz.
A Vatikánban ma zárul a három hetes püspöki szinódus. Ennek utolsó napjaira időzítette a katolikus egyházfő immár negyedik enciklikájának – vagyis meghatározott témát feldolgozó körlevelének – megjelentetését. Ferenc pápa ebben szemléletváltást sürget a világ mai kihívásaival szemben. Igyekszik reagálni a világ globális helyzetére a háborúk, a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek, a korlátok nélküli fogyasztói társadalom, valamint a technológiai fejlődés közepette. Ezek a kihívások az egyház küldetését és szerepvállalását is érintik. A pápa azt szorgalmazza, hogy az emberiség fedezze fel újra azt, ami a leglényegesebb: a szívet. „Úgy tűnik, a világ elveszítette a szívét” – mondta az enciklika bemutatásakor.
Kubában is halálos áldozatokat követelt a karibi térségben pusztító hurrikán és a nyomában keletkezett természeti katasztrófa. A keleti Guantánamo tartományban olyan mértékű áradások voltak, amilyeneket még sosem láttak arrafelé. Miguel Diaz-Canel államfő közölte, hogy az áramszolgáltatás az ország nagyjából harmadán működik zavartalanul. Előzőleg szinte az egész országban energia-vészhelyzetet hirdettek, mert alig volt áram. Az erőművek többsége ugyanis – elsősorban a működéshez szükséges olaj hiányában – leállt. Az ország fő olajszállítója, Venezuela az év eddig eltelt részében csak feleannyi kőolajat szállított Kubának, mint tavaly. A múlt heti Milton hurrikán is nehezítette az importált fűtőanyag eljutását a karibi szigetországba.
Itthon a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára közölte, hogyfelkészültek a hajléktalanok téli ellátására. Fülöp Attila szerint van elég férőhely, ezért senkinek nem kell az utcán tölteni a hideg éjszakákat. Jelenleg Magyarországon csaknem 20 ezer férőhely áll rendelkezésre, ennek egyik része a nappali ellátást jelenti, a másik része a bentlakásos ellátást, a harmadik pedig az éjszakai krízis férőhelyeket. Minderről a héten egyeztettek az érintett szervezetek, így az önkormányzatok, a mentőszolgálat, a rendőrség, a polgárőr szövetség, valamint a hajléktalanellátók képviselői. Az államtitkár elmondta, a központi költségvetésből mintegy 16 milliárd forintot biztosítanak hajléktalanellátásra.
Mára virradóra mindenki egy órával többet alhatott, hiszen megkezdődött a téli időszámítás. Az órákat egy órával kellett visszaállítani. Az Európai Parlament öt éve már megszavazta az óraátállítás eltörlését, de az Európai Tanács nem hagyta jóvá a döntést. Az Európai Unióban végzett kutatás szerint a válaszadók döntő többsége támogatja az óraátállítás eltörlését. Az átállás leginkább a gyerekeket, az idős embereket és azokat viseli meg, akik alvászavarban szervednek. Eltörlése ellen szólnak viszont az energiagazdasági tényezők, valamint érv lehet, hogy egyesek szerint a szürkületben kevesebb autóbaleset történik a nyári időszámítás alatt.
Időjárás:
Az időjárásban egyelőre nyoma sincs a télnek, továbbra is kellemes őszi időnk van. Napos marad az ég, de helyenként fátyolfelhőkre kell számítani. Csapadék nem valószínű. Megélénkül viszont a szél. A hőmérséklet napközben még mindig 16 és 22 fok között alakul, de estére már 5 és 12 fok közé hűl le a levegő. A jövő hét elején hasonló időre számíthatunk.
