Napokkal az izraeli parlamenti választás előtt egyik politikai tömbnek sincs biztos többsége a legfrissebb televíziós felmérésekben.

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.10.24.Kármán András a nagyvállalatok adózási szabályainak szigorításáról is beszélt a héten.

A paksi bővítés felülvizsgálata folyamatban van, a beruházásról még nem született döntés – közölte a Paks II. Zrt.

Napokkal az izraeli parlamenti választás előtt egyik politikai tömbnek sincs biztos többsége a legfrissebb televíziós felmérésekben.

Emmanuel Macron felháborodva nyilatkozott arról, ahogy egyes külföldi politikai vezetők véleményeket fogalmaztak meg a hétvégi franciaországi megmozdulások ügyében.

Belföldi hírek:

Kármán András a nagyvállalatok adózási szabályainak szigorításáról is beszélt. Az Index eheti tudósítása szerint a kormány a bizalmi vagyonkezelés adóoptimalizálásra használt lehetőségeit korlátozná. Emelné a dohánytermékek, az égetett szeszes italok és a magas cukortartalmú italok adóterhét. A nagyvállalatoknál több megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatását ösztönözné, ennek hiányában nagyobb hozzájárulást várna. A pénzügyminiszter általánosabb szén-dioxid-kibocsátási adót is ismertetett. Közlése szerint az előző rendszer csak egyes cégeket érintett, az új szabályozást szélesebb körre tervezik. A felsorolt intézkedésektől a GDP kilenctized százalékának megfelelő bevételt várnak. Kármán azt hangsúlyozta, hogy a meglévő adórendszer átalakításával és a kedvezmények felülvizsgálatával növelnék a közteherviselést.

A Tisza Párt negyvenhat, a Fidesz tizenkilenc százalékon áll a teljes népességben a Publicus legfrissebb felmérése szerint. A biztos szavazó pártválasztók körében a Tisza hatvanhárom, a Fidesz huszonöt, a Mi Hazánk hét százalékot kapott. A Tisza támogatottsága augusztushoz képest két százalékponttal csökkent, a Fideszé eggyel nőtt ebben a választói csoportban. A bizonytalanok aránya az összes megkérdezett között huszonhét százalék. A kutatást október 8. és 16. között, ezeregy ember telefonos megkérdezésével készítették.

Megszűnt a Fidesz–KDNP képviselőcsoportja a győri közgyűlésben. Nyolc képviselő csütörtökön bejelentette, hogy kilép a frakcióból, lemond fideszes párttagságáról, és Csak Győr néven új képviselőcsoportot alakít. Vezetőjük Laczkovits-Takács Tímea lett. Két képviselő önálló KDNP-frakciót hozott létre Nagy Richárd László vezetésével. Pintér Bence polgármester azt mondta, kész együttműködni az új frakcióval, ha az valóban megújul. Egyúttal a közgyűlés feloszlásának napirendre vételét javasolta, mert szerinte a testület elvesztette legitimitását. A képviselők nyolc igen és nyolc nem szavazattal elutasították a napirendi kezdeményezést. Az új frakció önálló, a helyi ügyekre összpontosító politizálást ígért. A képviselőcsoport változása nem járt a mandátumok megszűnésével.

A paksi bővítés felülvizsgálata folyamatban van, a beruházásról még nem született döntés – közölte a Paks II. Zrt. A hirügynökségek két névtelen forrás alapján arról írtak, hogy a kormány a Roszatom lecserélését is mérlegeli, és alternatív beszállítóknál tájékozódik. Az Index által ismertetett értesülés szerint a jogi, pénzügyi, műszaki és ütemezési következményeket is vizsgálják. A Roszatom közölte, nem kapott hivatalos értesítést a szerződés felmondásának szándékáról, és a munkát az egyeztetett ütemterv szerint végzi. A Világgazdaságnak a Paks II. azt válaszolta, a szakmai vizsgálatból még nem lehet végkövetkeztetést levonni. A kormány korábbi közlése szerint az átvilágítás az év végére vagy a következő év elejére zárulhat le. Kapitány István az atomenergia magyarországi szerepének fenntartása mellett foglalt állást.

Külföldi hírek:

Napokkal az izraeli parlamenti választás előtt egyik politikai tömbnek sincs biztos többsége a legfrissebb televíziós felmérésekben. A 12-es csatorna kutatása Gadi Eizenkot Jasar pártjának huszonhárom, a 13-as csatornáé húsz mandátumot jelez. Benjamin Netanjahu Likudja mindkettőben tizenkilenc helyet kapna. Az N12 szerint az ellenzéki tömb ötvenöt, Netanjahu szövetségesei ötvenegy mandátumra számíthatnak; a másik kutatás ötvenkettő, illetve negyvenkilenc helyet mutat. A parlamenti többséghez hatvanegy képviselő szükséges. Az eredményt befolyásolhatja két kisebb párt bejutása. Ofer Winter pártja az N12-nél négy mandátumot szerezne, a 13-as csatornánál viszont küszöb alatt maradna. Joaz Hendel és Jaron Zelekha pártjánál fordított a helyzet. A bejutási küszöb 3,25 százalék.

A Likud azt kérte az izraeli televízióktól, hogy legalább tízperces késleltetéssel sugározzák az Október Tanácsa szombati tüntetésének beszédeit. Az Israel Hayom szerint a párt jogi képviselője a közszolgálati műsorszolgáltatónak, a 12-es, 13-as és 14-es csatornának, valamint az illetékes hatóságoknak küldött levelet. A Likud attól tart, hogy tiltott választási propaganda kerülhet adásba. A rendezvényt három nappal a választás előtt tartják Tel-Avivban, központi követelése az október 7-i támadás körülményeit feltáró állami vizsgálóbizottság felállítása. Ellenzéki pártvezetők is felszólalnak. A szervezők visszautasították a párt álláspontját, és a gyászoló családok, valamint a túlélők elhallgattatásának nevezték a kezdeményezést. A Likud szerint a kérés célja a propagandatartalmak kiszűrése, a rendezvény híradós bemutatását nem ellenzik.

Becalel Szmotrics pénzügyminiszter azt állította, Netanjahu és Itamar Ben-Gvir 2021-ben elfogadott volna egy, a Raam arab párttal kötendő koalíciós megállapodást. A Jerusalem Post csütörtökön ismertette az előző napi interjút. Szmotrics saját magának tulajdonította a megállapodás megakadályozását, és bírálta azokat a jobboldali politikusokat, akik akkor együttműködtek volna Manszúr Abbásszal. A miniszter a következő kormányról szólva nem zárta ki, hogy Gadi Eizenkottal alakítson koalíciót, de azt mondta, ennek ára nem lehet jobboldali szövetségeseinek kizárása. A jobboldali tömb többségét továbbra is lehetségesnek nevezte. Ezt magas részvételhez kötötte, és arra kérte a választókat, ne adják voksukat olyan listákra, amelyek nem lépik át a parlamenti küszöböt.

Az amerikai külügyminisztérium csökkenti szaúd-arábiai diplomáciai állományát, a dolgozók és családtagjaik biztonságára hivatkozva. Tommy Pigott szóvivő a húszik polgári repülőterek és létfontosságú infrastruktúra elleni támadásaival indokolta az intézkedést. Az a rijádi nagykövetséget és a konzulátusokat is érinti. Pigott pontatlannak nevezte azokat a sajtóhíreket, amelyek más öböl menti országokra is kiterjedő elrendelt távozásról szóltak. A szaúdi polgári légiközlekedési hatóság szerint a dammámi Fahd király nemzetközi repülőteret ért szerdai támadásban egy ember meghalt, nyolcan megsebesültek. Több járatot más repülőtérre irányítottak. Egy másik helyszínen egy elfogott drón törmelékei két ember halálát és két ember sérülését okozták az energiaügyi minisztérium szerint. A húszik egyik támadásért sem vállalták a felelősséget.

Törökország, Katar, Pakisztán és Indonézia katonai együttműködési megállapodást kötött. A Portfolio csütörtöki beszámolója szerint a szerdán létrejött együttműködés közös fegyvergyártásra, kiképzésre és kutatás-fejlesztésre terjed ki. Az aláírók a védelmi ipari kapacitások összehangolását nevezik meg célként. A beszámoló forrásai szerint először a részt vevő országok katonai igényeit fogalmazzák meg, majd szakértők dolgozzák ki a közös gyártás részleteit. A konkrét elképzeléseket ezt követően még a politikai vezetésnek is jóvá kell hagynia. Katar az iráni háború során az infrastruktúráját ért támadások után keres további védelmi megoldásokat. A közölt együttműködés ipari és katonai programokról szól; az egyes közös gyártási projektek költségvetését és megvalósítási ütemét a beszámoló még nem ismertette.

Emmanuel Macron felháborodva nyilatkozott arról, ahogy egyes külföldi politikai vezetők véleményeket fogalmaztak meg a hétvégi franciaországi megmozdulások ügyében. Szerinte az egyes vezetők saját választásaik előtt nyilatkoztak, és az általuk kritizált jeleneteket mesterséges intelligenciával készítették, azok nem valósak. „Az információkat manipulálták külföldről, ezek kapcsán pedig elfogadhatatlan és valójában teljesen hülye nyilatkozatok születtek még vezetők részéről is” – mondta Macron. Nem nevezett meg senkit, ám a sajtó több nevet is kiemelt, így Donald Trump amerikai elnököt, aki szerint „ami Franciaországban történik, az a bevándorlás következménye”, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, aki azt mondta, „Franciaországot egy szélsőséges iszlám csapása érte”. A két országban heteken belül választásokat tartanak.

Vita alakult ki Washington és Szöul között a háborús hadműveleti irányítás Dél-Koreának történő átadásáról. A Portfolio a Nikkei Asia alapján azt írta: Xavier Brunson, a Dél-Koreában állomásozó amerikai erők parancsnoka az észak-koreai nukleáris és rakétaképességekre hivatkozva új követelményeket hangsúlyozott. I Dzsemjong elnök kormánya legkorábban 2028-ban venné át az irányítást. A dél-koreai védelmi minisztérium szóvivője szerint az átadás nem valósulhat meg, ha folyton változtatják a feltételeket. Brunsonnak Dél-Korea területére vonatkozó másik kijelentése miatt a kormányzó Demokrata Párt bocsánatkérést követelt. Az ENSZ-parancsnokság közölte, hogy Dél-Korea szuverenitása nem vita tárgya; a tábornok katonai és igazgatási hatáskörökről beszélt. Az átadást továbbra is a két fél által elfogadott katonai és biztonsági feltételek teljesüléséhez kötik.

Időjárás:

Ma mindenütt főképp felhős időre készülhetünk. Este változatlanul felhős lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 10 – 17 fok körül alakul.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.