„Lassan főzik a békát” – Szepesfalvy Anna szerint veszélybe kerülhet a budapesti kerületek önállósága
A főváros és a kormány megállapodása, a parkolási bevételek átrendezése, a kerületi önkormányzatok jövője és Budapest közbiztonsága volt a Pirkadat október 22-i beszélgetésének témája. M. Kende Péter Szepesfalvy Annát, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetőjét kérdezte a sikertelen rendkívüli közgyűlés tanulságairól és a következő ülés várható vitáiról. A politikus szerint a fővárosi vezetés fontos kérdésekben egyeztetés nélkül döntött, és továbbra sem világos, milyen pénzügyi és szervezeti következményekkel jár a kormánnyal kötött alku.
Rendkívüli közgyűlés érdemi vita nélkül
Szepesfalvy Anna csalódottan értékelte a rendkívüli közgyűlés kudarcát. A Fidesz–KDNP azért kezdeményezte az ülés összehívását, mert a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában lezajlott tárgyalásokról sem a fővárosi képviselők, sem a kerületi polgármesterek nem kaptak megfelelő előzetes tájékoztatást.
A frakcióvezető szerint különösen sérelmes, hogy a kerületek vezetői a hírekből értesültek a parkolási bevételeiket érintő tervekről. A rendkívüli ülésen szerettek volna felszólalni, ám a napirend elfogadásának elmaradása miatt erre nem nyílt lehetőségük.
Szepesfalvy úgy értékelte, hogy Karácsony Gergely és a Tisza-frakció elzárkózott az érdemi vitától. A parkolási bevételek elvesztése szerinte különösen érzékenyen érintheti a kerületeket a költségvetési tervezés időszakában.
Parkolási bevételekből működnek fontos kerületi szolgáltatások
A frakcióvezető hangsúlyozta, hogy a kerületek a parkolásból származó bevételeket közfeladatokra és lakossági szolgáltatásokra fordítják. Példaként útjavításokat, parkfenntartást, szociális bérlakások felújítását és iskolai étkeztetési programokat említett.
Felidézte Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester korábbi érvelését is, amely szerint a parkolási bevételek az iskolai szabadon szedős étkeztetés finanszírozásában is szerepet játszanak.
Szepesfalvy támogatná az egységes budapesti parkolási rendszert, de elfogadhatatlannak tartja, hogy az átalakítás a kerületek forrásainak elvonásával járhat. Úgy véli, több önkormányzat már jelenleg is olyan feladatokat lát el, amelyek eredetileg a fővároshoz tartoznának.
M. Kende Péter megjegyezte, hogy az általa megkérdezett szakmai szereplők véleménye megoszlik: sokan kifogásolják az egyeztetés módját, miközben a tervezett változtatásokban hasznos elemeket is látnak.
Mit ér a főpolgármester megállapodása a közgyűlés támogatása nélkül?
A politikus szerint Karácsony Gergelynek a kormányzati tárgyalások előtt a fővárosi közgyűlés álláspontját is ki kellett volna kérnie.
Vitatja azt az értelmezést, hogy a főpolgármester a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában önállóan képviselheti Budapest érdekeit anélkül, hogy előzetesen egyeztetne a választott képviselőkkel.
Szepesfalvy úgy gondolja, hogy egy közgyűlési felhatalmazás erősítené Karácsony tárgyalási pozícióját is. A főpolgármester így arra hivatkozhatna, hogy a 33 tagú testület támogatása áll mögötte.
A következő közgyűlés előtt különösen fontosnak tartja a megállapodás részleteinek nyilvánosságra hozatalát. A műsorvezető szintén arra kérdezett rá, hogyan hozhatnak megalapozott döntéseket a képviselők, ha az országos költségvetés részletes számai csak később válnak ismertté.
„Hoztak is, meg vittek is” – kérdések a fővárosi alku körül
Szepesfalvy szerint a fővárosi megállapodás pénzügyi mérlege egyelőre bizonytalan. A bejelentett források mellett ugyanis a szolidaritási hozzájárulás befizetési kötelezettsége is fennmaradt.
Emellett felvetette a közlekedésszervezés, a fővárosi fürdők és a parkolási rendszer tulajdonosi, illetve irányítási viszonyainak lehetséges átalakulását. Ezeket az információkat azonban maga is részben hírekre és még nem ismert megállapodási részletekre alapozta.
A frakcióvezető attól tart, hogy az állam és a főváros közötti alku következményeként fokozatosan gyengülhet a kerületi önkormányzatok önállósága.
Emlékeztetett arra, hogy a fővárosi közgyűlés korábban a kerületi autonómia mellett foglalt állást, a mostani folyamatokat azonban ezzel ellentétes irányúnak tartja. Megfogalmazása szerint fennáll a veszély, hogy az önkormányzati jogkörök lassú átrendezésével csökken a kerületek mozgástere.
Közbiztonsági előterjesztéssel készül a Fidesz–KDNP
A következő rendes közgyűlésre Szepesfalvy frakciója közbiztonsági témával készül.
A politikus szerint Budapest közterületein egyre több olyan jelenség tapasztalható, amely zavarja az ott élőket. A hajléktalanság, a droghasználat, a kábítószer-kereskedelem, az erőszakos kéregetés és a vandalizmus problémáját egyaránt megemlítette.
Úgy gondolja, hogy a városvezetés túlságosan a szociális megközelítést hangsúlyozza, miközben a rendészeti intézkedések jelentőségét háttérbe szorítja.
Szepesfalvy olyan megoldásokat tart szükségesnek, amelyek a szociális segítségnyújtást következetes közterületi ellenőrzéssel és rendészeti fellépéssel kapcsolják össze. Értékelése szerint a budapestiek egyszerre várnak emberséges és határozott intézkedéseket.
A polgármesterek is számon kérhetik az elmaradt egyeztetést
A következő napokban a kerületi polgármesterek és a főpolgármester közös tanácskozása is napirenden van. Szepesfalvy szerint ez különösen fontos találkozó lehet, mert a kerületek vezetői közvetlenül tehetik fel kérdéseiket a tervezett pénzügyi változásokról.
A frakcióvezető azt szeretné, ha az egyeztetés nyilvános lenne. Úgy véli, a fővárosi döntéshozatal átláthatóságát Karácsony Gergelynek ugyanúgy biztosítania kellene, ahogyan azt korábban másoktól is megkövetelte.
A rendes közgyűlésen várhatóan a kormányzati megállapodás végrehajtásához szükséges döntések is előkerülnek. Szepesfalvy abban bízik, hogy ezek révén végre megismerhetők lesznek azok a részletek, amelyekről eddig zárt ajtók mögött tárgyaltak.
A műsorvezetővel abban maradtak, hogy a következő közgyűlés és a polgármesterek egyeztetése után visszatérnek a fővárosi megállapodás tényleges következményeire.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
