„Én nem erre számítottam” – Kovács András a Matolcsy-ügyről, a jegybanki milliárdokról és az euró bevezetéséről
Matolcsy György meggyanúsítása, a jegybanki alapítványok vagyona, a politikai reakciók és az euró bevezetésének egyre távolabbi időpontja került szóba a Pirkadat október 22-i adásában. M. Kende Péter Kovács András újságíróval beszélgetett a magyar belpolitika legfrissebb fejleményeiről. A két beszélgetőpartner különösen azt vizsgálta, mit lehet jelenleg tudni a volt jegybankelnök elleni eljárásról, és milyen kérdésekre kell még választ adnia a nyomozásnak.
Meglepő fordulat a Matolcsy-ügyben
A beszélgetés rövid sportos felvezetéssel indult: a Ferencváros következő nemzetközi mérkőzése és az olasz Como csapatának váratlan eredménye is előkerült. A belpolitikai eseményekre áttérve azonban már jóval komolyabb témát tárgyaltak.
Kovács András felidézte, hogy a Matolcsy Györgyöt és más személyeket érintő nyomozás egy 2025-ös, számvevőszéki feljelentés nyomán indult. Bár a hatósági fellépésre számítani lehetett, a mostani gyanúsítás konkrét iránya meglepte.
Az újságíró arra számított, hogy a jegybanki alapítványok ügyében később történhet érdemi előrelépés, különösen azért, mert Varga Mihály jegybankelnök elmondása szerint nemrég újabb, mintegy háromszáz oldalnyi dokumentumot adott át az ügyészségnek.
Hangsúlyozta, hogy a gyanúsítás és a vádemelés különböző eljárási szakaszok. Egyelőre nem tudni, milyen vádirat születhet, és azt sem, hogyan értékeli majd a bíróság a vitatott ügyleteket.
Mi történt a jegybanki alapítványok pénzével?
A beszélgetés központi kérdése a jegybanki alapítványokhoz kapcsolódó, mintegy 266 milliárd forintos vagyon volt. Kovács András fontosnak tartotta tisztázni, hogy a mostani gyanúsítás a leiratban elhangzottak alapján nem közvetlenül erre az ügyre vonatkozik.
Matolcsy György saját nyilvános megszólalásaira hivatkozva elmondta: a volt jegybankelnök álláspontja szerint a vagyonelemek megvannak, bár jelenlegi értékük eltérhet a beszerzéskori értéktől. Több befektetés ugyanis részvényekhez és más, változó árfolyamú eszközökhöz kötődik.
Kovács szerint a döntő jogi kérdés az, hogy közpénzből milyen befektetések végezhetők jogszerűen, és mekkora kockázat vállalható. Egy részvény árfolyama később emelkedhet vagy csökkenhet, de ez önmagában még nem válaszolja meg a vagyonkezelés szabályosságának kérdését.
A műsorvezetővel abban egyetértettek, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok rendkívül nagy terjedelműek, ezért a felelősség megállapítását a hatóságok és végső soron a bíróság feladatának kell tekinteni.
A jegybank nyeresége és vesztesége egyaránt számít
Kovács András arra is felhívta a figyelmet, hogy Matolcsy György saját eredményei között emlegeti a jegybank korábbi, több százmilliárd forintos költségvetési befizetéseit.
Az újságíró szerint a teljes pénzügyi mérleghez hozzátartozik az is, hogy a jegybank 2022-től veszteségessé vált, amelynek következményei az állami költségvetést is érintik.
A jelenlegi, Varga Mihály vezette jegybank működését visszafogottabbnak látja. Megfigyelése szerint az új vezetés óvakodik azoktól a tevékenységektől és nyilvános megnyilatkozásoktól, amelyek túlmutathatnak a jegybank szűken értelmezett feladatain.
A parlament jegybanki ügyeket vizsgáló bizottságának várható meghallgatásai további részleteket tisztázhatnak. A beszélgetésben Matolcsy György és Varga Mihály esetleges novemberi meghallgatását is megemlítették.
Mit lép a politika, és hol lehet Matolcsy Ádám?
M. Kende Péter különösen érdekesnek tartotta, hogyan reagálnak a pártok a volt jegybankelnököt érintő fejleményekre. Kovács szerint a Tisza-kormány számára az eljárás a korábbi időszak ügyeinek feltárásaként jelenhet meg, míg a Fidesz–KDNP egyelőre visszafogottan reagál.
Ennek egyik lehetséges magyarázataként Matolcsy korábbi kormányzati szerepét, valamint Orbán Viktorral később megromló kapcsolatát említette. Felidézte azokat a korábbi híreket is, amelyek Matolcsy jegybankelnöki mandátumának meghosszabbításáról szóltak.
Matolcsy Ádám tartózkodási helye ugyancsak szóba került, de Kovács hangsúlyozta, hogy erről nincs pontos információja. A nemzetközi körözés és az esetleges kiadatás eljárási kérdéseit ezért óvatosan kezelték.
Az újságíró szerint a következő napokban az is tisztábban látszódhat, milyen további hatósági intézkedések várhatók.
Miért tolódik egyre távolabb az euró bevezetése?
A beszélgetés második felében a 2027-es költségvetésre tértek át, amelynek részletes dokumentumait továbbra is várták. Kovács András szokatlannak nevezte, hogy a miniszterelnök már a tervezet hivatalos benyújtása előtt hosszasan ismertette annak tartalmát.
Különösen az euró bevezetésének időzítése foglalkoztatta. Felidézte, hogy korábban ennél közelebbi időpontok is szóba kerültek, most viszont már 2032-es dátummal is találkozott.
Az újságíró nem tartja feltétlenül kívánatosnak a gyors euróbevezetést. Úgy látja, hogy a térség egyes, közös valutát használó országaiban nem mutatható ki egyértelmű sikertörténet, miközben Csehország és Lengyelország továbbra sem siet az átállással.
M. Kende Péter ezzel kapcsolatban saját bizonytalanságát is megfogalmazta. Elismerte, hogy az euró mellett és ellen egyaránt vannak számára meggyőző érvek, különösen a kamatok, a vállalati elszámolások és az átállás gazdasági következményei terén.
Kovács szerint egyelőre fontosabb feladat lehet a forint stabilitásának és erejének megőrzése. A műsorvezető pedig azzal zárta a beszélgetést, hogy a magyar fizetőeszköz várhatóan még jó ideig velünk marad, az euróról szóló vitát pedig a részletes költségvetési tervek ismeretében érdemes folytatni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
