„A Tisza-kormánynak még mindig nincs gazdaságpolitikája” – Hortay Olivér szerint az energiaárak felboríthatják a költségvetést
A rezsicsökkentés folytatásáról, a szélerőművek fejlesztéséről, az emelkedő energiaárak költségvetési kockázatairól és Donald Trump oroszországi dízelmegállapodásáról beszélgetett M. Kende Péter Dr. Hortay Olivér fideszes országgyűlési képviselővel a Pirkadat október 22-i adásában. A képviselő szerint a 2027-es költségvetés túlságosan kedvező energiapiaci feltételezésekre épülhet, miközben továbbra sem világos, milyen energiastratégiát követ a kormány.
Marad a rezsicsökkentés, de még hiányoznak a részletek
A beszélgetés elején M. Kende Péter a hétfőn ismertetett költségvetési tervezet energetikai vonatkozásairól kérdezte vendégét. Hortay Olivér megnyugtatónak nevezte, hogy a miniszterelnök bejelentése alapján a rezsicsökkentési program januártól változatlan formában folytatódik.
A részletes költségvetési dokumentum azonban még nem áll rendelkezésre, ezért egyelőre csak a kormányzati nyilatkozatok alapján lehet következtetni a tervekre. Ezek között a szélerőművek fejlesztése, a szükséges villamosenergia-hálózati beruházások és az energiahatékonysági pályázatok szerepelnek.
A képviselő szerint mindez még kevés egy átfogó energiapolitikai koncepcióhoz. Úgy fogalmazott, hogy a Tisza-kormány gazdaságpolitikai iránya továbbra sem rajzolódik ki világosan, különösen a növekedés forrásait illetően.
Felidézte, hogy az energiastratégia bemutatását decemberre ígérték, miközben az energetikáért felelős államtitkár távozásáról is beszámolt. Ez szerinte további kérdéseket vet fel a tervek előkészítésével kapcsolatban.
A gázárak könnyen keresztülhúzhatják a számításokat
Hortay a költségvetés legnagyobb kockázatának az energiaárak emelkedését tartja. Egyetértett a pénzügyminiszter azon megállapításával, hogy a nemzetközi energiapiaci helyzet alapvetően befolyásolhatja a 2027-es pénzügyi terveket.
A tervezett háromszázalékos inflációs pálya szerinte különösen sérülékeny. Az energia drágulása ugyanis a termékek előállítási költségein keresztül az árakat, a külkereskedelmi mérleget, a forint árfolyamát és a gazdasági növekedést is érintheti.
A képviselő a beszélgetésben elmondta, hogy az európai földgáz ára jelenleg megközelíti a 90 eurót, szemben az előző év végén tapasztalt mintegy 30 eurós szinttel. Hozzátette, hogy egyre több piaci előrejelzés számol 100 euró fölötti árszinttel a következő év elején.
Amennyiben ezek a várakozások beigazolódnak, a rezsicsökkentés fenntartása is jóval nagyobb költségvetési kiadást igényelhet a jelenleg tervezettnél.
A közel-keleti konfliktus tovább növeli a bizonytalanságot
M. Kende Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi energiapiacokon egyetlen politikai vagy katonai fejlemény is gyorsan megváltoztathatja az árakat.
Hortay szerint jelenleg kevés jel utal a közel-keleti konfliktus gyors lezárására. A kőolaj- és üzemanyagpiac helyzetét emiatt különösen nehezen kiszámíthatónak tartja.
A közelgő amerikai félidős választásokat szintén fontos tényezőnek nevezte. Feltételezése szerint Donald Trumpot a választás előtt belpolitikai megfontolások is óvatosabb közel-keleti fellépésre ösztönözhetik. A voksolás után azonban megváltozhat a politikai mozgástere.
Hortay ezért attól tart, hogy a következő évben Magyarországnak tartósan magas energiaárakkal és az ezekből fakadó gazdasági nehézségekkel kellhet számolnia.
Mi lesz a fuvarozók üzemanyag-támogatásával?
A képviselő a műsorban bemutatta „Beviszem a parlamentbe” című kezdeményezését is, amelynek keretében állampolgári kérdéseket és észrevételeket kíván írásbeli parlamenti kérdésekként továbbítani.
Elmondása szerint az első tíz kérdést már benyújtotta, és a beérkező felvetések között különösen sok foglalkozik az üzemanyagárakkal.
A fuvarozók számára komoly bizonytalanságot jelent, hogy a jelenlegi dízelártámogatási és adó-visszatérítési intézkedések az év végéig érvényesek. A képviselő szerint egyelőre nem tudni, milyen segítségre számíthatnak a vállalkozások januártól.
A növekvő üzemanyagköltségek különösen érzékenyen érintik azokat, akiknek megélhetése közvetlenül a közúti szállításhoz kötődik. Hortay ezért a támogatások jövőjét is parlamenti kérdésként kívánja napirenden tartani.
Miért állapodott meg Trump az oroszokkal?
A beszélgetés végén M. Kende Péter Donald Trump Oroszországgal kötött dízelmegállapodását hozta szóba. A műsorvezető értetlenül fogadta, hogy az amerikai elnök egy viszonylag csekély üzemanyag-mennyiségért vállalta az orosz kapcsolatok átrendezésével járó politikai következményeket.
Hortay elismerte, hogy a döntés mögötti szándékokról csak feltételezéseket lehet megfogalmazni. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a megállapodás áprilisig szól, így a későbbiekben nagyobb jelentősége is lehet, amennyiben Oroszország növelni tudja dízeltermelését.
A képviselő szerint az üzlet egy szélesebb amerikai–orosz gazdasági közeledés első eleme is lehet. Olyan értesüléseket említett, amelyek szerint Washington és Moszkva már a háború esetleges lezárása utáni együttműködési lehetőségekről tárgyal.
Ezek között felmerült az Északi Áramlat és az ukrajnai gáztranzit újraindítása is. Hortay hangsúlyozta, hogy az Európai Unió jelenleg elutasító ezekkel az elképzelésekkel szemben.
Trump számára ugyanakkor az orosz dízel beszerzése belpolitikai üzenetet is hordozhat: a magas amerikai üzemanyagárak idején azt mutathatja választóinak, hogy lépéseket tesz az ellátási és árproblémák enyhítésére.
M. Kende Péter végül az ukrán támadások által érintett orosz finomítók helyzetét is felvetette, amelyek megnehezíthetik az üzemanyagtermelést. A következő beszélgetésre pedig Hortay parlamenti kezdeményezésének első tapasztalatait is napirendre tűzték.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
