A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.04.26.
Vejkey Imre országgyűlési képviselő, a parlamenti imacsoport vezetője a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt a hit fontosságáról, és Ferenc pápa látogatásáról.
Minden készen áll Ferenc pápa pénteken kezdődő háromnapos apostoli látogatására – jelentette ki Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.
Több minisztert tiltakozásokkal és kisebb zavargásokkal fogadtak a keddi emléknapi szertartásokon Izrael szerte.
Azerbajdzsán, Bulgária, Magyarország, Románia és Szlovákia egyetértési megállapodást kötött az azeri földgáz Közép-Európába szállításáról – közölte Szijjártó Péter.
Belföldi hírek:
Vejkey Imre országgyűlési képviselő, a parlamenti imacsoport vezetője a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt a hit fontosságáról, és Ferenc pápa látogatásáról. A politikus elmondta, hogy az általa vezetett parlamenti imacsoport tegnap a Nemzeti Múzeumban rendezett egy kulturális eseményt, amely a pápalátogatás egyfajta bevezetője volt. Megjegyezte, köszöntőjében legelőször a nemrégiben elhunyt Bajkai István országgyűlési képviselőről emlékezik. Ami Ferenc pápa látogatását illeti, a képviselő elmondta, a katolikus egyház feje rövid időn belül harmadszor találkozik a magyar hívőkkel, hiszen már járt Csíksomlyón, majd az Eukarisztikus Kongresszus idején Budapesten, és most fog jönni harmadjára. Ferenc pápa ismeri a magyar történelmet, azt az alapvetést, amire Szent István Magyarországa épült. De ugyanúgy tisztában van a mai Magyarország értékeivel, hiszen elismerően nyilatkozott az Alaptörvényről, annak keresztényi tartalmáról, a családról, a férfi és a nő szerepéről. A mai Magyarország erre épül, mondta el Vejkey Imre, de természetesen mindenkinek van joga nem csak a hitét, hanem a magánéletét is megélni. Minden kritika ellenére ez is olvasható az Alaptörvényben.
Minden készen áll Ferenc pápa pénteken kezdődő háromnapos apostoli látogatására – jelentette ki a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár kedden Budapesten, a pápalátogatás biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs ülését követő sajtótájékoztatón. Kovács Zoltán kiemelte: Ferenc pápa alapvetően apostoli látogatásra érkezik, de a rendezvényszervezés, a keretek biztosítása állami feladat. Jelezte, az állam mindenben, így a helyszínválasztásokban, a programok tartalmában a Magyar Katolikus Egyház, illetve a pápai delegáció szándékai szerint, döntéseihez igazodva járt el. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: Ferenc pápa látogatása – noha a programok között van, amelyik állami vonatkozású -, alapvetően apostoli, „lelki természetű”. Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke arról beszélt: Ferenc pápa látogatása nemcsak a katolikus hívőknek, hanem az egész magyar nemzetnek megtiszteltetés és örömteli találkozás lesz.
A Demokratikus Koalíció az évenkénti helyett negyedévenkénti nyugdíjkorrekciót javasol – erősítette meg Gy. Németh Erzsébet, a DK képviselője. Az ellenzéki politikus azt mondta, hogy a visszamenőleges nyugdíjemelés összegét a negyedéves inflációs adatok alapján állapítanák meg. Így nem kell tovább hiteleznie a nyugdíjasoknak az Orbán-kormányt, amely szerinte nem tartja be a törvényt, vagyis nem emeli a nyugdíjakat a drágulás mértékének megfelelően – fogalmazott. A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere kiemelte, hogy olyan alapvető élelmiszerek „drágultak a duplájukra, sőt 110-160 százalékkal egy év alatt”, mint a kenyér, a tejföl vagy a sajt.
Változtatna a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) rágalmazásra és becsületsértésre vonatkozó paragrafusain a sajtótermékek és médiaszolgáltatás esetében a nagyobbik kormánypárt. Kocsis Máté frakcióvezető és Halász János frakcióvezető-helyettes jegyzi azt a kedden benyújtott módosítást, melynek alapján a jövőben nem lenne büntethető rágalmazás és becsületsértés miatt, aki a közügyek szabad megvitatásakor, sajtótermékben vagy médiaszolgáltatás útján követi el a cselekményt, feltéve, hogy az nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására. A javaslat indoklásában a két politikus kiemelte, hogy a módosítás a közügyek szabad megvitatásánál, a sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján történő elkövetésnél dekriminalizációt hajt végre. Hangúlyozták, ez nem azt jelenti, hogy az efféle jogsértések szankcionálása elmarad, hanem azt, hogy a jogalkotó a közügyek szabad megvitatását olyan fontos értéknek tartja, amely esetén elegendő a polgári jogi és egyéb közigazgatási szankcionálás fenntartása.
Külföldi hírek:
Kezdetét vette a Függetlenség Napja Izraelben. Az Emlékezés Napja tegnap este 7:45-kor fáklyagyújtással ért véget és kezdetét vette a 75. Függetlenségi Nap. Az idei ceremóniát beárnyékolták a kormány igazságügyi reformterve elleni tömeges tüntetések, amelyek este is folytatódtak. Yair Lapid ellenzéki vezető bojkottálja a ceremóniát, arra hivatkozva, hogy a társadalom mélyen megosztott a most elhalasztott igazságügyi reform miatt, és azt tervezte, hogy megszakítja az élő közvetítést, ha a tüntetők megzavarják a ceremóniát. Lapid azért volt feldúlt, mert Miri Regev közlekedési miniszter, aki a ceremóniát felügyeli, állítólag úgy döntött, hogy a ceremónia élő közvetítése helyett annak főpróba felvételét sugározzák, annak esetére, ha az eseményt kormányellenes tüntetők zavarnák meg. Később tisztázta, hogy a felvételt csak „rendkívüli üzemzavarok” esetén fogják bejátszani.
Több minisztert tiltakozásokkal és kisebb zavargásokkal fogadtak a keddi emléknapi szertartásokon Izrael szerte, a politikai viszályok pedig utat találtak a katonai temetőkbe is. Az országszerte 11 órakor megszólalt kétperces sziréna után Benjámin Netanjahu miniszterelnök, Isaac Herzog elnök és más méltóságok koszorúkat helyeztek el a jeruzsálemi Herzl-hegyi katonai temetőben tartott hivatalos állami ünnepségen az ország 24 213 elesett katonájának emlékére. Netanjahu beszédét az eseményen nem zavarták jelentősen meg, bár néhány család tiltakozásul kisétált. A nap folyamán egy későbbi ünnepségen a nemzet 4255 terrorizmusban elesett áldozatról emlékezett meg. A Netanjahu vezette Likud párt hírszerzési miniszterét, Gila Gamlielt megakadályozták abban, hogy belépjen az ország északi részén, a többségében drúzok lakta Iszfija város katonai temetőjébe. Ő kénytelen volt távozni anélkül, hogy elmondta volna tervezett beszédét. Később azonban visszatért, és Ayoob Kara drúz volt Likud miniszter kíséretében koszorút helyezett el a temetőben.
Lövéseket adtak le kedden egy elhaladó autóból Szamáriában. A terrortámadásra a Brit Rendőrség-csomópontnál került sor. A Magen David Adom mentőszolgálat szerint egy 28 éves férfi közepesen súlyos sérüléseket szenvedett a kezén. A Kan közszolgálati műsorszolgáltató szerint a terrorista egy palesztin taxiból tüzet nyitott egy csoportra, akik az elesettek emlékére rendezett futáson vettek részt. Nem messze az egyik jom hazikaroni ceremónia helyszínétől. A biztonsági erők hajtóvadászatot indítottak a terrorista után. A terrortámadást követően Binjamin Regionális Tanács vezetője, Iszrael Gantz kijelentette: „Semmiféle terror nem állít meg bennünket. A megemlékezés a terveknek megfelelően folytatódik. A telep folytatja hősies és cionista útját a föld felszabadítása felé. Az ellenséggel a végsőkig kell harcolni.”
Antony Blinken amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy a szudáni hadsereg és a Gyorstámogató Erők megállapodtak a helyi idő szerint éjféltől kezdődő 72 órás tűzszünetben. Az ideiglenes tűzszünetre irányuló korábbi kísérletek kudarcot vallottak. Ám a nemzetközi közösségben reménykednek abban, hogy ha sikerül megvalósítani és betartani a fegyverszünetet, az alapja lehet a harcok végleges befejezéséről szóló tárgyalásoknak. A tűzszünet bejelentése előtt a Walla hírportál az izraeli külügy magas rangú tisztviselőit idézve arról számolt be, hogy Izrael meghívta az elmúlt tizenegy napban Szudánban egymással harcoló frakciók élén álló két tábornokot egy izraeli közvetítésű tűzszüneti tárgyalásra. Ez egy olyan kezdeményezés, amely Naftali Bennett volt miniszterelnök vezette Oroszország és Ukrajna közötti közvetítési folyamatra emlékeztet, azzal a különbséggel, hogy a szudáni ügyben Izrael mélyebb tudással és képességgel rendelkezik, hogy mindkét oldalra nagyobb befolyást gyakoroljon.
Súlyos biológiai veszélyre figyelmeztetett a WHO a harcok sújtotta Szudánban, miután a szemben álló felek egyike ellenőrzése alá vett egy laboratóriumot, ahol a többi között kanyaró- és koleravírust is tárolnak. A WHO szudáni irodájának vezetője, a jelenleg az afrikai országban tartózkodó Nima Szaíd Abíd azt közölte, a technikusok nem tudnak bejutni a közegészségügyi intézet laboratóriumába, hogy biztonságba helyezzék a veszélyes anyagokat. Videóhívásában Abíd nem közölte, melyik oldal ellenőrzi jelenleg a létesítményt. Mindeközben Jens Laerke, az ENSZ humanitárius ügyek koordinációjáért felelős hivatalának (OCHA) szóvivője arról tájékoztatott, hogy – bár továbbra is elkötelezettek a szudáni nép támogatásában – a harcok által sújtott térségekben csökkentik aktivitásukat. Az összecsapások kezdete óta legalább öt segélymunkást öltek meg, és emiatt az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete, valamint világszervezet Világélelmezési Programja már felfüggesztette az országban zajló programjait.
A négy visegrádi ország agrárkamarái felszólítják az Európai Bizottságot, hogy állítsa le az ukrán gabona vámmentes behozatalát az Európai Unióba – közölte Jan Dolezal, a cseh agrárkamara elnöke a négy kamara képviselőinek keddi tanácskozása utáni sajtótájékoztatón a dél-morvaországi Brünnben. A CTK hírügynökség jelentése szerint Jan Dolezal elmondta: a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák agrárkamara a közeljövőben közös levélben fordulnak Brüsszelhez, hogy foganatosítson intézkedéseket a probléma megoldására. A közép- és kelet-európai országokba vámmentesen beáramló ukrán gabona gondokat okoz a helyi termelőknek, akik ezért nem tudják saját gabonájukat eladni – emelte ki. „Amennyiben az Európai Bizottság nem reagál időben kérésünkre, készek vagyunk Brüsszelbe menni és ott tiltakozni” – hangsúlyozta a cseh agrárkamara képviselője.
Azerbajdzsán, Bulgária, Magyarország, Románia és Szlovákia egyetértési megállapodást kötött az azeri földgáz Közép-Európába szállításáról az úgynevezett Szolidaritási Gyűrűn keresztül, a régió energetikai infrastruktúrájának fejlesztése révén – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szófiában. A tárcavezető az aláírási ceremónián rámutatott, hogy hazánk nem rendelkezik számottevő földgázzal, így ezen a téren erősen függ másoktól, ezért döntő fontosságú számára a diverzifikáció, amely fogalom alatt azonban a kormány újabb források bevonását érti, nem pusztán a „függőség földrajzi irányának” megváltoztatását. „A jelenlegi energiaválság legjobb megoldása az lenne, ha több földgázt tudnánk Európába hozni, több forrásból és több útvonalon keresztül” – mondta. Leszögezte, hogy Közép-Európa számára a legrealisztikusabb megoldást ma az azerbajdzsáni gáz behozatala jelentené, de ehhez megfelelő szállítási útvonalakra lenne szükség. „Az újabb energiaforrások bevonása valódi európai ügy, ezért ez európai kötelezettség” – jelentette ki.
A litván parlament kedden jóváhagyta, hogy a biztonsági szervek kényszert alkalmazzanak az illegális bevándorlók visszaküldése érdekében, miután az elmúlt két évben tömegesen érkeztek főként ázsiai és afrikai országokból származó migránsok a szomszédos Fehéroroszországból a zöldhatáron át. A 141 tagú litván törvényhozásban a jelen lévő képviselők közül 86-an támogatták és nyolcan ellenezték a kezdeményezést, húsz tartózkodás mellett. Az elfogadott dokumentum értelmében a hatóságok által kihirdetett rendkívüli helyzet vagy szükségállapot körülményei között a biztonsági szervek visszatérésre kényszeríthetik azokat a migránsokat, akik nem törvényesen kijelölt helyen lépik át az államhatárt.
Az olasz belügyminiszter, Matteo Piantedosi és a migrációs vészhelyzetben kinevezett kormánybiztos, Valerio Valenti is Lampedusára utazott, miután az utóbbi napokban közel kétezer ember érkezett a tengeren, és négy hajótörésben sokan eltűntek. Több mint ötven hajó és csónak kelt át Tunézia irányából a Földközi-tengeren vasárnap óta. Az olasz parti őrség közleménye szerint csak az előző éjszaka húsz vízijármű érkezett Lampedusa vizeire több mint hétszáz emberrel. A hatezer lakosú sziget befogadóközpontjában 2698-an vannak elhelyezve, miközben a tábor befogadóképessége nem éri el a négyszáz főt. Matteo Piantedosi és Valerio Valenti látogatása a helyzet súlyosságát jelzi: a római kormány április közepén hathónapos vészhelyzetet hirdetett meg az év eleje óta folyamatosan erősödő migráció miatt. A rendkívüli kormánybiztos feladatai között szerepel az emberek elszállítása Lampedusáról az ország más térségeibe.
Joe Biden bejelentette, hogy jelölteti magát a 2024-es elnökválasztáson. A 80 éves amerikai elnök kedden közösségi-oldalán közzétett kampányvideóban közölte hivatalosan is, hogy a demokrata pártiak oldalán versenybe száll egy második mandátumért. A hivatalban lévő elnök kérte a választókat, hogy adjanak neki időt a beiktatása óta elkezdett munkája befejezéséhez, és életkora ellenére ne féljenek egy további négyéves mandátummal megbízni. Ha újraválasztják, Biden, a legidősebb elnök az Egyesült Államok történetében, 86 éves lesz második mandátuma lejártakor.
Időjárás:
Ma visszatér a főképp napos idő, ettől függetlenül szeles, hideg időjárás várható.
Este mindenütt lecsökken a szél, megnövekszik a felhőzet.
A hőmérséklet jellemzően 13 – 16 fok körül alakul.
