Zsidóságot érintő lapszemle
Sajtófigyelés 2019. szeptember 4.
Magyarország
Tudásközpontú oktatás az OR-ZSE-n
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a tanévkezdésről, valamint a Holokauszt túlélők második generációját támogató programról.
www.breuerpress.com/2019/09/03/tudaskozpontu-oktatas-az-or-zse-n/
Heisler András nyitja meg az idei tanévet az OR-ZSE-n, amely kapcsán azt emelte ki, az intézmény élén tavaly történt egy vezetőváltás, hiszen az addigi rektor, Schőner Alfréd nyugalomba vonult. Hatalmas munkát végzett, hiszen húsz év alatt a rabbiképző szemináriumból csinált egy egyetemet. Az utóda lett Vajda Károly, aki az első vezetője az egyetemnek, aki nem rabbivégzettséggel bír. Az első évben sok változás következett be, hiszen az a cél, hogy az OR-ZSE egy tudásközponttá fejlődjön, hogy itt egy olyan magas színvonalú oktatás legyen, ami hívószót jelent a fiatalok számára. Az egyetem legrégebbi képzése a rabbiképzés, az elnök szerint ezen a fakultáson több nagyon tehetséges fiatal tanul, így lehet reménykedni a felkészült utánpótlásban.
Az egyetem terveihez, fejlődéséhez persze pénz is kell, az OR-ZSE rendelkezik egyrészt állami támogatással, mint egy magyarországi felsőoktatási intézmény, de mellette a Mazsihisz is támogatja az intézményt a részükre folyósított járadékból. Mellette az egyetem is igyekszik saját forrásokat szerezni, elsősorban pályázatok útján. Arra a felvetésre, hogy az egyetem igyekszik-e visszaszerezni azt a fényét, ami a XX. század első és második felében jellemezte, Heisler András megjegyezte, nagyon nehéz összehasonlítani a különböző történelmi korszakokat, ma egészen más világ van, mint akár hatvan évvel ezelőtt, ma egészen más környezetben kell azt a munkát végezni, amit korábban végeztek az egyetem vezetői.
Az OR-ZSE előtt két akkreditációs eljárás áll, egyrészt a Doktori Iskolájuknak, majd maga az egyetemnek kell megfelelnie a szükséges elvárásoknak, a Mazsihisz vezetője ennek kapcsán azt emelte ki, nem csak hivatalból bizakodó, hanem egészen biztos abban, hogy sikerül az egyetemnek megugrania a lécet.
Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az elnöknek arról, hogy az OR-ZSE Doktori Iskolájának a vezetője egy nő lett, aki ráadásul nem is zsidó, Heisler András megismételte szavait, a cél egy tudásközpont létrehozása. A Doktori Iskola vezetője már több éve tanít itt az egyetemen, a tudása, elismertsége vitathatatlan, azaz el lehet mondani, szakembert választottak a doktori képzés vezetőjének.
A hitközségnek az egyetemen kívül több oktatási intézménye van, ezek közül a legújabb, az immár második tanévét kezdő szakgimnázium. Az iskola a hatalmas érdeklődés miatt új helyre kellett költözzön, ez nagyon nehéz volt, nem sikerült az államtól megfelelő ingatlant kapni, így az intézmény a Bálint Házba költözött. Ez egy pár évre megoldotta az elhelyezési gondokat, persze hosszabb távon kellene egy méltóbb hely a szakgimnáziumnak, ahol jelenleg 600 diák van.
Mellette ott van még a Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnázium, itt 450 gyerek tanul, az óvodában a gyereklétszám csökkent, most új vezetéssel vágnak neki ennek a tanévnek.
Szeptember 1-én indult el a Zsidó Kulturális Fesztivál, arra a kérdésre, hogy ez a rendezvény mennyire profitorientált, a Mazsihisz elnöke megjegyezte, ez nem egyszerű kérdés, különösen a tao rendszer megszűnése óta, ezért idén olyan programot terveztek, aminek a végén nem lesz veszteséges a fesztivál. Ám mindezek mellett az sokkal fontosabb dolog, hogy a Zsidó Kulturális Fesztivál egy olyan üzenetet hordoz a magyar társadalom felé, amit meg kell tartani. A sikert illetően azt emelte ki Heisler András, hogy az előzetes jegyvásárlás alapján mondható, a Dohány utcai zsinagógában több teltházas koncert lesz, de másutt is, a többi helyszínen is hatalmas az érdeklődés.
A Mazsihisz elnöke beszélt arról a sikeres pályázatról, amelyet a Mazsöknél nyertek el, a Holokauszt túlélők második generációjának a támogatására. Mint elmondta, nagyon sok kutatás kimutatta, a Holokauszt túlélők gyermekeinek a traumáit. A közalapítvány nagyon helyesen felismerve ezt a helyzetet, így saját forrásból kiírt egy pályázatot százmillió forint értékben a második generáció szociális helyzetét segítendő. Ezzel a lépéssel, miután a Mazsök egy állami közalapítvány, jelenthető ki, az állam maga is elismeri, hogy ez egy létező probléma. A Mazsihisz a nyertes pályázatában egy olyan programot hirdetett meg, ahol csak a valóban rászorultakat támogatják, hangsúlyozottan nem pénzben, hanem szolgáltatásokban, az azokhoz való hozzáférésben. Heisler András véleménye szerint, ha a mostani program sikeres lesz, akkor erre a kormány is odafigyel, ami talán azt is jelentheti, hogy legközelebb nagyobb értékben lehet pályázatot kiírni. A pályázat előkészítő munkálatai elindultak, az adatfelvételek pedig szeptember közepén kezdődnek.
Arra a kérdésre, hogy ez hány embert érinthet, az elnök elmondta, csak becsléseik vannak, Kovács András készített egy szociológiai felmérést a hazai zsidóságról, e szerint körülbelül 40 ezer ember lehet, akik a második generációhoz tartoznak, ezeknek az embereknek nem mindegyike rászorult, de ha csak öt százalékuk érintett, akkor már az is kétezer embert jelent.
Mellette a Mazsihisz fenntart egy intézményt is, ahol olyan sérülteket látnak el, akik úgyszintén a Holokauszt túlélők második generációjához tartoznak, akiknek már nem élnek a szüleik, akik nem képesek önmagukat ellátni.
A kórházban mindenhol rendnek kell lenni
Dr. Deutsch Zsuzsa, Valastyán László a Mazsihisz Szeretetkórházáról, annak különlegességéről, valamint arról a jelentős felújításról beszéltek a Heti Tv Pirkadat című műsorában, ami egy komoly kormányzati támogatás következtében a napokban indul el.
www.breuerpress.com/2019/09/04/a-korhazban-mindenhol-rendnek-kell-lenni/
Deutsch Zsuzsa elmondta, számára, mint minden orvos számára az a természetes, hogy a nagyviziteken minden beteggel szót vált, ha kell egy kézszorítással, egy simogatással is segíti a gyógyulást, de azt is megjegyezte, ő maga ezen alkalmakkor még az illemhelyekre is benéz, mert a kórházban mindenhol rendnek kell lenni. Mindenütt kell legyen papír, kézmosó folyadék, kéztörlő, minden ilyenre kell jusson pénz, mert ez is alapvető, hiszen a jó környezet már maga egy fél gyógyulást jelent, ahogy az is, hogy a személyzet, az orvostól kezdve a nővéreken át, egészen a segédápolókig mindenki kedves legyen a betegekkel.
A Szeretetkórház már egyetemi oktatókórházként működik, az igazgató szerint ezt az átalakulást az egyetem, a hallgatók is érzik. Tudni kell azt is, a kórház jellegzetessége a gerontológia is ma már elsődlegesen választható szak, eddig ez nem így volt, ma már tudnak fiatal szakembereket is felvenni, a geriátria szerencsére ma már egyre népszerűbb is.
A magyar kormány a Mazsihisz Szeretetkórházának is jelentős támogatást adott, hogy belevághassanak egy komolyabb felújításba. A munkálatokat Valastyán László vezeti, aki elmondta,már szerdán kerül kiírásra az első közbeszerzési eljárás, amikor ennek eredményhirdetésére kerül sor, akkor kerül kiírásra a következő. Az elképzelések szerint a felújítási munkálatok ellenére is maximális ágyszámon kell üzemeljen a kórház, ahol éppen a munkálatok zajlanak, ott pedig a lehető legrövidebb időn belül végezzenek.
Deutsch Zsuzsa megerősítette, a beruházás alatt a betegfelvétel változatlanul működik tovább a Szeretetkórházban, a zsidó felekezetű és a nem zsidó felekezetű betegeket is felvesznek változatlanul, akik valóban kórházi ápolásra szorulnak.
A főigazgató asszony szerint az általa vezetett intézményben igyekeznek segíteni azokon a betegeken is, a szokott orvosi ellátáson túl, gyógytornásszal, pszichológussal, sok minden mással is, akikről más kórházakban lemondanak. Sokuk közülük a kezelések után még haza is mehetnek a szeretteik körébe.
A kórház számos új berendezéssel is gyarapodott, ezek többek között úgy kerülhettek az intézménybe – emelte ki Valastyán László, hogy minden lehetséges pályázaton elindultak, Azt is elmondta a műszaki igazgató, hogy a felújítások során majd osztályok fognak költözni a kórházon belül, de ezekről időben tájékoztatják majd a betegeket és a hozzátartozókat egyaránt, ahogy a kórház saját honlapján és a közösségi oldalakon is.
Deutsch Zsuzsa beszélt a felekezeti kórházak összefogásáról, ami egy nagyon jó kapcsolatot is jelent és amit sikerült elérniük, a jelentős kormányzati támogatást, azt mind közösen, együttese érték el. Folyamatosan segítik az intézmények egymást, betegeket vesznek át egymástól, mint megjegyezte, ez az együttműködés példaként szolgálhat az élet más területein is.
Korcsolán Orsolya is különlegességekkel készül a Zsidó Kulturális Fesztiválon
Korcsolán Orsolya hegedűművész a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a Zsidó Kulturális fesztiválon bemutatásra kerülő előadásáról, de szóba került az általa fontosnak tartott missziója is.
A hegedűművész szeptember 5-én lép fel a Zsidó Kulturális fesztiválon a Budapest Music Centerben. Mint elmondta, ez egy régóta várt koncert lesz, hiszen egyrészt először lép fel Budapesten a férjével, Sugár Gergely kürtművésszel, aki most karmesterként lép fel. Másrészt egy különleges darabot is előadnak, Piazzola-Desyatnikov: Négy Évszak Buenos Airesben művét, ahol az Anima Musicae Kamarazenekar kíséri majd Korcsolán Orsolyát.
A hegedűművész már évek óta Bécsben él, ahol öt évvel ezelőtt alapította meg a saját zeneiskoláját, ahol jelenleg 45 diák tanul. Az iskola sikere is azt mutatja, mára sikerült az osztrák, a bécsi komolyzenei életben is letenni a névjegyüket, a hegedűművész szerint ehhez sok minden kellett, többek között az a sok nagyszerű művész, akikkel sikerült fellépniük az elmúlt években.
Bécs és Budapest mellett a világ összes jelentős koncerthelyszínén felléptek már, ezzel kapcsolatban azt jegyezte meg Korcsolán Orsolya, mindig van feljebb, de a legfontosabb mégis az, hogy megtalálják az a repertoárt, ami valóban a szívük csücske, hogy mindig eljátszhassák azokat a darabokat, amelyek után mindig csak újabbat és még újabbat szeretnének bemutatni.
Ezek egyike az a darab, amit nagyon szeretnének bemutatni, ez egy hegedűre, kürtre és egy sófárra írt versenymű, ebből csak egy van, ezt már egy lemezre is játszották Londonban, de itthon még nem sikerült bemutatni.
Korcsolán Orsolya beszámolt arról is, hogy a Piazzola darabon kívül még a Zsidó Kulturális fesztiválon két másik darabot is bemutatnak, Csajkovszkij: Vonósszerenádját, valamint Jávori Ferenc Klezmer Szvitjét.
Arra a kérdésre, hogy mit jelent számára az, hogy a férje dirigál a koncerten, azt felelte a hegedűművész, hogy ez valóban furcsa, hiszen otthon ez nem így van, de a színpad, a koncertterem az egészen más helyzet.
A művészházaspár gyermeke is tanul zenét, most vették fel a bécsi konzervatórium fiatal tehetségek osztályába, ahol zongorázni fog. Korcsolán Orsolya szerint a gyerek a szüleivel szemben is tud kritikus lenni, ami nagyon fontos, mert az ő meglátásai is sokat segítenek.
Az év hátralévő részében is sok koncertet adnak majd több helyszínen is, de mellette hangsúlyt kap az iskola is, amit a hegedűművész alapított.
Korcsolán Orsolya beszámolt arról a missziójáról, amelyben a második világháborúban, a Holokauszt során meggyilkolt, mára feledésbe merült zeneszerzőknek állít emléket. legutóbb egy lemezfelvételen Kuti Sándor műveit játszotta fel. Ezt a munkát folytatja a későbbiek során is, most osztrák zsidó származású zeneszerzőknek próbál a nyomába eredni, de a magyar szerzőket sem felejti el.
