„Gitárosként az életünk 80 százalékában kísérünk” – Ladányi Gábor szerint a virtuozitás csak akkor ér valamit, ha a zenét szolgálja
Gayer Ferenc vendége a Pirkadat művészeti rovatában Ladányi Gábor jazzgitáros, zenekarvezető volt. A beszélgetés öt év után vette fel újra a fonalat: szóba került Düsseldorf, Brüsszel, Roby Lakatos, Charlie, Falusi Mariann, Ferenczi György, valamint Philip Catherine és Tony Lakatos is. Ladányi arról is beszélt, hogyan építi fel angol nyelvű jazzgitár-oktatóanyagát, miért tartja kulcsfontosságúnak a kíséret művészetét, és hogyan lehet ma Európában koncerteket szervezni egy független zenésznek.
Düsseldorf lett az új otthon
Ladányi Gábor az elmúlt években Magyarország és Németország között ingázott, de ma már több mint egy éve hivatalosan Düsseldorfban él. Mostani budapesti látogatásának több zenei oka is volt: beugróként játszott Micheller Myrtill és a Swinguistique zenekarában, majd a MOMkultban lép fel Charlie-val, Falusi Mariannal, Ferenczi Györggyel és Roby Lakatossal.
Roby Lakatos neve nem véletlenül került elő: Ladányi korábban az ő zenekarában is gitározott, és ebből a közegből sok olyan zenei tapasztalatot hozott, amely később a saját gondolkodásába is beépült. A jazz, a gypsy swing, a balkáni ritmusok és a kíséret technikái nála nem külön világok, hanem egymást erősítő zenei nyelvek.
Oktatóanyag négy sorozatban
A beszélgetés egyik fontos témája Ladányi készülő oktatóanyaga volt. Elmondta, hogy néhány hónapja kezdte komolyabban foglalkoztatni egy átfogó, angol nyelvű videósorozat gondolata. Otthon kialakított egy kis felvételi sarkot, kamerával, ahol elkezdte rögzíteni az anyagokat.
A sorozatot Patreonon szeretné elérhetővé tenni. Négy nagy egységet tervez: gitártechnika, jazzelmélet és improvizáció, kíséret, valamint azok a speciális zenei tapasztalatok, amelyeket különböző zenekari helyzetekből hozott.
A technika kapcsán hangsúlyozta: sokan azt gondolják, hogy a jó technika egyenlő a gyors, virtuóz játékkal. Szerinte ennél fontosabb, hogy a zenész eligazodjon a hangszerén. Tudja, hol van, bármelyik pozícióból el tudjon indítani egy skálát, és magabiztosan mozogjon a gitárnyakon.
A jazz nyelve és a kíséret tudománya
A jazzes részben improvizációelmélettel, elemzéssel, standardekkel és a jazznyelv elsajátításával foglalkozik majd. Ladányi szerint nem elég skálákat ismerni: a zenésznek meg kell tanulnia a nyelvezetet, a fordulatokat, a frazírozást és azokat a kis építőelemeket, amelyekből egy élő improvizáció felépül.
Külön sorozatot szán a kíséretnek, mert úgy látja, erről kevés igazán jó oktatóanyag van, pedig a gitárosok idejük nagy részében nem szólóznak. „Gitárosként szerintem az életünk 80 százalékában kísérünk” – mondta.
Ebben a részben harmóniafelrakások, ritmusképletek, gypsy swinges, jazzes és balkáni kíséretek is helyet kapnak. A Roby Lakatos-zenekarból hozott kilencnyolcados és hétnyolcados tapasztalatokat is szeretné beépíteni, mert ezek olyan gyakorlati tudások, amelyeket nem tankönyvből tanul meg az ember.
Mire való a virtuozitás?
Gayer Ferenc a virtuozitásról is kérdezte vendégét. Ladányi szerint a gyorsaság és a látványos játék önmagában nem érték, de nem is baj, ha zeneileg indokolt.
Úgy fogalmazott: minden, ami előreviszi vagy megtámasztja a zenét, működhet. Egy gyors, virtuóz ötlet is lehet jó, ha a zene kívánja meg. A kulcs az arány: a szólót nem kell agyontekerni, de ha a virtuozitás a felépítés része, akkor erősítheti az előadást.
Ez a gondolkodás jól mutatja Ladányi zenei alapállását: nem technikai mutatványt keres, hanem azt, hogy az adott eszköz hogyan szolgálja a közös hangzást.
Brüsszeli trió és európai turnék
Ladányi saját formációja, a Gábor Ladányi Trio alapvetően Brüsszelhez kötődik. A dobos és a basszusgitáros ott él, és Ladányi maga is öt évig lakott Brüsszelben a Covid előtt. A zenekar főleg Belgiumban játszik, de felléptek már Németországban, Hollandiában és Franciaországban is.
A trió egyik fontos kapcsolódása Philip Catherine-hez vezet. Ladányi basszusgitárosa, Federico játszik Catherine zenekarában, így ismerkedtek meg. Már 2019-ben lett volna közös koncertjük, de Catherine biciklibalesete és kulcscsonttörése miatt ez elmaradt, majd jött a járvány, és hosszabb időre szétsodródtak.
Ladányi tavaly újra felvette vele a kapcsolatot, és végül Brüsszelben, a Jazz Stationben megvalósult a közös koncert: a saját triója Philip Catherine-nel kiegészülve lépett fel.
Tony Lakatos és a vendégek éve
A tavalyi év Ladányi számára több szempontból a vendégművészek éve volt. Áprilisban Tony Lakatossal turnéztak Belgiumban, szintén a trióval, emellett Olaszországban is játszottak egy olasz szaxofonossal.
Szerinte a vendégek hívása ma nemcsak praktikus, hanem művészileg is izgalmas forma. Egy-egy ismert zenész új energiát adhat a zenekarnak, más közönséget vonzhat be, és új irányba viheti a megszokott repertoárt. Philip Catherine Belgiumban különösen erős név: Ladányi szerint vele koncertet szervezni szinte biztos telt házat jelent.
Száz e-mailből egy koncert
A koncertszervezésről Ladányi nagyon gyakorlatiasan beszélt. Saját maga köti a fellépéseit, és szerinte ez mindenhol nehéz munka. „Írok 100 e-mailt, abból ötre kapok választ, abból bejön egy koncert” – foglalta össze a folyamatot.
Aztán ha egy koncert megvalósul, már lehet kapcsolatot építeni. A klubtulajdonossal, szervezővel a fellépés után leülnek beszélgetni, és így a következő évben könnyebb visszamenni. Ha pedig egy térségben már van egy fellépés, akkor a környékbeli klubokat és fesztiválokat is megkeresi, mert így az utazási költség kevésbé ijesztő a szervezőknek.
Ladányi szerint ma Európa nyitott: nem az számít, hogy valaki magyar, német vagy belga zenész, hanem hogy jó-e a projekt, és tetszik-e a szervezőnek.
Budapest után újra Európa
A beszélgetés végén újra elhangzott a budapesti fellépés: június 5-én a MOMkultban játszik Charlie, Roby Lakatos, Falusi Mariann és Ferenczi György társaságában, a Roby Lakatos and the Gypsy Jazz Band formációban.
Ladányi Gábor pályája egyszerre épül a magyar kapcsolatokra, a nyugat-európai jazzklubokra, a nemzetközi együttműködésekre és a saját pedagógiai gondolkodására. Öt év alatt sok minden történt vele, de a beszélgetésből az látszott: most nem lezár, hanem rendszerez. A színpadi tapasztalatot, a kíséret tudását, a jazz nyelvét és az európai zenészlét praktikus valóságát próbálja egy nagyobb, átadható anyaggá formálni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
